BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Növekvő hiányérzet

Azután, hogy tavaly csak kétszeri nekifutásra került pecsét a 2009-es költségvetési törvényre, most alig telt el két hét az év eleje óta, és itt az újabb zűrzavar. Száz-, netán kétszázmilliárd forintos költségvetési lyuk, a még hivatalosnak számító 0,9 százalék helyett 2-3 százalékos GDP-csökkenés, visszaeső behozatal és alig növekedő, netán stagnáló kivitel – napok óta ilyen véleményekkel és előrejelzésekkel szembesül az ország népe.

A válság újabb csapásából egyelőre csak a zavart érezni: a kormányfő szerint szó sem lehet adóemelésről, a pénzügyminiszter ugyanakkor megfontolásra érdemesnek nevezi az áfaemelés gondolatát. Kormányzati megnyilatkozásokból kiderül: nem zárhatók ki újabb takarékossági lépések, ám a kabinet éppen eközben zárol több mint 47 milliárd forintot, amelyből – és még további költségvetési forrásokból – a közalkalmazottak mégiscsak megkapják a 13. havi bérüket.

A helyzet komolyságát mi sem mutatja jobban, mint hogy a 2006 óta a mindenáron történő deficitcsökkentés politikáját folytató kormány nem utasította el a hivatalosan tervezett 2,6 százaléknál magasabb hiány lehetőségét. Egy 3 százalék körüli deficit a gazdaság és az eurócsatlakozás tekintetében nem tűnik veszélyesnek. Ugyanakkor komoly bizalomvesztéshez vezetne, hogy a hiánycsökkentés oltárán a gazdaság növekedését is feláldozó kormány már ezen a területen is „kudarcot vall”.

Ezzel együtt nem kérdés, hogy a változó viszonyokhoz Magyarországnak is igazodnia kell. A 2-3 százalékkal csökkenő GDP-várakozások fényében talán előremutató lenne, ha valóban megszületne a régóta követelt nemzeti konszenzus az átalakításokról. Ennek első próbája az lehet, hogy az Országgyűlés február elején milyen arányban szavazza a költségvetési tanács elnökévé Kopits Györgyöt, tagjává pedig Oblath Gábort és Török Ádámot.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek