Recessziótól tépázott a magyar mobilpiac - Interjú a Magyar Telekom első emberével

- Mennyiben igazolta vissza eddig a hazai távközlési piac a Magyar Telekom (MT) év eleji előrejelzéseit?

- Mivel éppen újabb beszámolási időszak előtt állunk, csak a tendenciákról tudok beszélni. Az biztos, hogy az ideit nem a legkönnyebb évünkként emlegetjük majd. A globális és a hazai gazdasági helyzet mély nyomokat hagyott a mi eredményeinken is. Jó hír azonban, hogy más hasonló profilú cégekkel összehasonlítva jobban kezeljük a helyzetet. Igaz, az első féléves eredmények alapján módosítanunk kellett az előrejelzésünket, de a mérték nem drámai. A múlt év elejétől véghezvitt szervezeti és cégirányítási változtatások segítettek az üzleti folyamatok megfelelő kezelésében. Időben tudtunk reagálni a változásokra mind a költségátalakításokkal, mind egyéb szempontból.

- A csoport az elmúlt hetekben újabb több száz fős leépítéseket jelentett be. A válság valószínűsíthető végéig, a jövő év második feléig még milyen nagyobb szabású lépéseket terveznek?

- A leépítések ellenére a cél a létszámcsökkentés minimalizálása marad. Ez nem azt jelenti, hogy ne nyúlnánk hozzá a személyi jellegű költségekhez. Az év végi módosított előrejelzések teljesítéséhez a szükséges lépéseket megtettük. Az előző években a nagyobb üzleti mutatók voltak a fókuszban, az árbevételre, az eredmény és a tőkebefektetés nagyságát jellemző számokra figyeltünk jobban. A recesszió idején mindennél fontosabb a készpénzfolyamat kézben tartása, a követelések és a tartozások egyensúlyban tartása, a működéshez közvetlenül szükséges források figyelése. Az ügyfelek lassabban fizetnek, miközben a nekik tartozóktól gyorsabban hajtanák be az adósságot.

- Mely üzletágakat sújtotta leginkább a válság, melyek vészelték át jobban a nehéz időket?

- A recesszió a leglátványosabban a mobilpiacra hatott Magyarországon. Nemcsak az ügyfélszám csökkent, hanem a tényleges mobilhasználat is, ez kedvezőtlenül hatott az árbevételünkre. Aminek viszont örülünk: a válságban is növeltük vagy legalább tartottuk piaci részesedésünket. Igaz, ez és a verseny éleződése azzal is járt, hogy az ügyfélmegtartásra többet kellett költenünk. Különösen fontos, hogy a mobilinternetben a piac 50 százaléka a mienk. A legnagyobb eredménynek a tévépiaci fejlődésünket tartom, itt a részesedésünk egy év alatt megduplázódott, s eléri a 20 százalékot. Itt ráadásul nem inkumbensek, hanem azok kihívói vagyunk.

- Hogyan illeszkedik tévés stratégiájukba, hogy októbertől – két tematikus csatornával – a tartalomszolgáltatásba is beléptek?

- Nem csak a közvetlen bevételnövelés a cél, legalább ilyen fontos, hogy ezzel már elértük azt is: a tévépiac minden láncszeme megtalálható nálunk. Ráadásul multiplatformos tartalomszolgáltatást kínálunk, ahol megjelenik majd az eszközök közötti interaktivitás. Ugyanazok a tartalmak nemcsak tévén jelenhetnek meg, hanem PC-n és mobilon is.

- A többszörös platformra szükség is lesz, hiszen a mai fiatalok a tévétől egyre inkább elmozdulnak a mobil és az internet felé...

- Igen, ezt mi is látjuk. Az interaktivitással egymásra építhetjük a különféle szolgáltatásokat. Ha egy tartalom megjelenik mondjuk az internetes televízión, a néző azzal kapcsolatos reakcióját eljuttathatja hozzánk mobilon, SMS-ben is. Két-három éve egy ilyen gondolat még utópiának tűnt volna, de a tévépiac is rendkívül gyorsan fejlődik. A tévé már nem egyszerűen műsorok vetítésére alkalmas képernyő, hanem egyben komoly hálózati eszköz, hiszen az alkalmazásokat rejtő ikonoknak, „widgeteknek” a segítségével a felhasználók már a televízión keresztül is eljuthatnak a világhálóra. Jó, hogy találtunk ilyen növekvő területeket, ezekkel lehet ellensúlyozni egyes visszaszorulóban lévő üzletágakat, mint például a hagyományos vezetékes telefonok piaca. Ez utóbbin azonban szintén új eszközöket vetünk be, igyekszünk az innen lemorzsolódó ügyfeleket a többes csomagok révén más szolgáltatásokba átterelni.

- Ha már a többes csomagokról beszélünk, ezen a piacon ma már nemcsak a kábel- és internetszolgáltatókkal kell számolni, hanem a vezetékes távközlési piac második legnagyobb szereplőjével, az Invitellel is. Vezérigazgatója a közelmúltban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy év végére még mobilos ajánlatuk is lesz a csomagjaikban. Erre eddig csak a Magyar Telekom volt képes. Hogyan készülnek e versenyre?

- A versenytárs lépését nem kívánom kommentálni. Kulcskérdés azonban, hogy a többes csomagokba ki mit csomagol be, milyen szolgáltatásokat mivel integrál, ez is jelenthet számunkra versenyelőnyt. A verseny természetesen a tarifák további csökkenéséhez is vezet, ez pedig meglátszik az eredményeken.

- Az elmúlt néhány évben elég nagy méretű informatikai lábat növesztett a Magyar Telekom. Ennek az üzletágnak milyen irányt kívánnak szabni a jövőben?

- Piacvezetővé nőttük ki magunkat az informatikai szolgáltatásokban. Az IDC piackutató mutatói szerint még a recesszió alatt is erősödtünk. Egy éve a részesedésünk még 11 százalékos volt, most 13,5 százalék. Ez a növekedés ráadásul már organikus, hiszen az üzletágat megalapozó KFKI-felvásárlás évekkel ezelőtt volt. Azóta néhány innovációval is megjelentünk, ilyen például a virtuális szolgáltatáscsomag. Erről az irányvonalról már évek óta beszélnek a világban. Én magam is indítottam egy ilyen jellegű céget 2000 táján Amerikában, de akkor az még túl korainak bizonyult. Nem volt hozzá például megfelelő széles sávú hálózat. Ma már nagyot fejlődtünk a hálózati hozzáférés terén, és az ügyfelek is fogékonyabbak az efféle költséghatékonyságot segítő szolgáltatásra. Mivel még elég szétaprózott a piac, további felvásárlásokra is van lehetőség.

- Szétaprózott a piac az internet- és kábelszolgáltatásban is. Itt is próbálkoznak, de akcióikat többnyire megtorpedózza a Gazdasági Versenyhivatal...

- Ezeken a területeken is nyitottak vagyunk, és hajlandók lennénk további előnyös beruházásokra. A hatóságok aggályai pedig orvosolhatók, de erről ennél többet nem tudok most mondani.

- Az MTelekom az optikai hálózat kiépítésébe is belevágott; a beruházás sokmilliárdos tétel, megtérülése kérdéses. Információink szerint a hasonló technológiával terjeszkedő nagy kábelcégek is ugyanazokon a területeken, többnyire új lakóparkokban építik ki a saját hálózatukat. Ám a hálózatba köthető háztartásoknak legfeljebb tíz százaléka lesz csak előfizető. Nem lenne praktikusabb, ha a szolgáltatók összeállnának a fejlesztésben?

- A piacon most még az „eredeti földszerzés” zajlik. Ebben fázisban a versengő felek többnyire még nincsenek „beszélő viszonyban”, főleg nem az együttműködésben. Partnerségről lehet szó, de ennek feltétele, kinek mi éri meg és mennyiért. Ami pedig a helyszínt illeti: az infrastruktúra-fejlesztés hosszú távra szól. Lehet, hogy most nem akarnak váltani az előfizetők, de a szolgáltatások fejlődésével meggondolhatják magukat, és akkor egyszerre több ügyfelet is át tudunk állítani.

- Ha már a hálózatoknál tartunk: hamarosan nálunk is felszabadíthatók lesznek a hagyományos második generációs mobilfrekvenciák a harmadik generációs széles sávú mobilinternet használatára is. Mi ezzel kapcsolatban a cég stratégiája?

- Az új frekvenciáknál nem szabad kapkodni, mert a fejlesztések jövőbeni irányaiban még van jó néhány bizonytalansági tényező. Itt van mindjárt a fejlesztés következő jelentős állomása, az LTE technológia. Még nem teljesen világos, hogyan működik majd együtt az új technológia a meglévő hálózatokkal, milyen lesz a készülékkínálat, miként lesz megoldva a hangátvitel, márpedig ezek kulcskérdések. Az új generációra az áttérés globálisan két-három év múlva kezdődik, további egy év kell, hogy letisztuljanak a dolgok. Mindezek előtt viszont a díjstruktúráján kell változtatni, mivel az ma nem támogatja a mobil széles sáv fejlesztését.

- Széles körű vita bontakozott ki az állami és a magáncégek vezetőinek a fizetése és ezek nyilvánossága körül. A nyitottságot követelő tőzsde egyik cégvezetőjeként, hogyan látja ezt a kérdést?

- A mi felső vezetőink fizetése együttvéve szerepel a társaság pénzügyi kimutatásaiban. Általánosságban azt vallom, hogy a tulajdonosoknak joguk van tudni arról, mennyibe kerül nekik a menedzsment. Ha állami cégről van szó, ott egyértelműen az adófizető a tulajdonos, de a nyilvánosságnak egy magáncégnél is joga van ezekhez az adatokhoz, ha az adott társaság állami támogatásra szorul. A saját lábán megállni képes magáncégnél viszont meg kellene hagyni a lehetőséget az efféle adatok üzleti titokként kezelésére. Én a gyerekeimnek sem árulom el, hogy mennyit keresek.

- Mennyire elégedett a kormány válságkezelésével?

- Vannak kedvező és kedvezőtlen lépések; utóbbiak közé sorolom például az áfaemelést. Emiatt kevesebb az ügyfeleink távközlésre költhető pénze, s ez negatívan hat ránk. Ugyanakkor pozitív lépés, hogy a munkáltató által a dolgozóknak biztosított internet-hozzáférés továbbra is adómentes juttatás maradt. Általánosságban pedig jó, hogy ma már lecsillapodott a forintárfolyam kilengése, mert azzal nagyon nehéz lenne tervezni. A lényeg a stabilitás, amelynek hiányát az idén különösen megéreztük.

- A közelgő választások mennyire teszik bizonytalanná a cégek üzleti tervezését?

- A jövendő kormányváltás kapcsán is a szabályozási háttér stabilitása és a kiszámíthatóság a legfontosabb. A mi iparágunkban sokat és jó előre kell befektetni, még azelőtt, hogy egy forintot is látnánk a cső másik végén. Minden bizonytalanság visszahathat a befektetéseinkre is.