Húszéves a pesti parkett

- Mi a legfontosabb feladat az idén a Budapesti Értéktőzsdén?
- Megtartani a jelenlegi kibocsátóinkat, a brókereket, a befektetőket, valamint új partnereket, új üzleteket, új kibocsátókat behozni a piacra. Az elmúlt évben négy közepes méretű cég jött be a piacra, így elmondhatjuk, hogy ezzel egy trendváltozás történt, mivel az utóbbi időben ennyi cég nem lépett be egy év alatt a parkettre. A másik jelentős esemény az volt, hogy a Regionális Fejlesztési Vállalat alaptőke-emelésre használta a tőzsdét. 1998 óta most először fordult elő az, hogy a parkettet arra vette igénybe egy hazai vállalat, amire eredetileg létrejöttek a tőzsdék, azazhogy tőkét vonjon be.

- Tavaly speciális helyzet alakult ki a hitelezési piacon: nehezen adtak forrást a bankok. Ez mennyire játszott közre abban, hogy a cégek a tőzsdei megjelenés, illetve a tőkeemelés mellett döntöttek?
- Több ok is említhető. Az egyik valóban a banki forrásbevonás nehézsége volt, de a társaságok azt is észrevették, hogy az üzleti bizalomépítés miatt is érdemes tőzsdére lépni. Egy tőzsdei cég ugyanis nyilvános, így szívesebben tárgyalnak vele az üzleti partnerei, mivel a társaságról minden információ hozzáférhetővé válik. A harmadik fontos tényező, hogy a magyar intézményi és magánbefektetői kör megélénkült, ez segített abban, hogy a kisebb és közepes cégek is a tőzsde felé fordultak. Az e vállalkozói kör által kínált részvényforgalom ugyanis kicsi ahhoz, hogy a nemzetközi intézmények komolyan érdeklődjenek iránta, a hazai befektetési alapok és privát befektetők viszont szívesen forgatják benne a pénzüket. Az RFV-ben például először az OTP Alapkezelő vásárolt egy komolyabb pakettet, majd az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő.

- Ezért kaptak tavaly a BÉT évzáró ünnepségén, a Tőzsdei Legeken a kisbefektetők díjat?
- Igen, ezt szerettük volna elismerni. Nem sok országban történt meg ugyanis, hogy a magánbefektetői kör ilyen mértékben aktivizálódott. A brókercégek adatai szerint a tőzsdén az aktív magánbefektetők száma többszörösére emelkedett. 2009 elején a külföldi intézményi befektetők – most már elmondhatjuk, hogy csak átmenetileg – szinte teljes egészében visszavonultak a piacról, helyükre pedig a magyar magánbefektetők léptek. Mostanra persze némileg változott a helyzet: a külföldi intézményi befektetők részben visszatértek, de szerencsére a hazai magánbefektetői kör is megmaradt a piacon.

- A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kisbefektetők a harmadik negyedévben már főleg profitot realizáltak a részvénypiacon. Hogyan sikerült megtartani őket?
- A brókercégek szerették volna ezeket a befektetőket megtartani, ezért igen komoly képzési, oktatási munkába kezdtek, ehhez partnerként a BÉT is csatlakozott. Kollégáink több mint félszáz előadást tartottak a tőzsdei befektetések alapjairól, ezeken több ezren vettek részt. Reméljük, hogy ezek a befektetők a piacon maradnak. A kereskedőcégek adatai alapján a magánszemélyek nem vonultak ki a tőzsdéről, hanem most már szofisztikáltabb befektetéseket keresnek. Erre utal, hogy a valós idejű kereskedési adatokat vásárló magánszemélyek száma is megnőtt, tavalyelőtt 3-4 ezer vásárló volt, mára 12-13 ezren vannak a piacon. Márpedig aki pénzt ad az azonnali árfolyamadatokért, az igazán a kemény magnak számít.

- Az idén hány tőzsdei bevezetést várnak?
- Több céggel tárgyalunk, közülük a CIG Pannónia Biztosító már bejelentette tőzsdére lépési szándékát. Ez nagyon fontos lépés lehet a tőzsde életében is, hiszen ez lenne az első biztosítótársaság a hazai parketten.

- Tavasszal kormányváltást várnak. Puhatolóztak már az ügyben, hogy az új kormány mennyire támogatná a cégek tőzsdére lépését?
- Azt gondolom, a tőzsde egyenlő a transzparenciával, márpedig a gazdaságnak és a politikának az egyik legfontosabb követelménye az átláthatóság. Ez fontos marad most is és a jövőben is.

- Voltak nem túlságosan sikeres termékeik, például az arany. Tervezik ezt a terméket ismét visszahozni a hazai tőzsdére?
- Hasonló vagy akár ennél egzotikusabb termékek ma már megtalálhatók a BÉT legdinamikusabban növő piacán, a certifikátoknál, ahol a jövőben további termékbővülés várható. Két évtizedes történelmünkben volt olyan termékünk, amely nem volt sikeres, mert a gazdasági fejlődés nem úgy alakult. Erre volt példa a közraktárjegyek kereskedése. A pénzügyi innovációk, tőzsdei termékfejlesztések terén nem biztosítható minden új ötlet sikeressége. Célunk, hogy minél magasabb legyen azon új termékek aránya, amelyek elnyerik a befektetők érdeklődését.

- A kelet-közép-európai tőzsdei együttműködésnek, a CEESEG holdingnak milyen tervei vannak?
- A tőzsdeszövetségnek jelenleg négy tagja van, Bécs, Budapest, Prága és Ljubljana. Fontos tudni, hogy Európa nyugati felében minden országban a tőzsdék valamilyen belföldi vagy nemzetközi szövetség keretében működnek, és nagyon valószínű, hogy a jelenlegi kép nem végleges, elképzelhető, hogy a mostani integrációk tovább fejlődnek. Az egyik legizgalmasabb kérdés a nemzetközi tőzsdepolitikában, hogy a most még állami tulajdonban lévő varsói tőzsde sorsa hogyan alakul.

- Milyen együttműködések várhatók a szövetségen belül?
- A legfontosabb kérdés a kereskedési rendszer reformja. Közismert, hogy a Bécsi Tőzsde a Xetra rendszerét használja. A ljubljanai tőzsdén várhatóan az év második felében vezetik be ezt a rendszert, Budapesten és Prágában pedig piaci egyeztetések, illetve előkészítések folynak. Itt, Magyarországon az igazgatóság akkor hozza meg a végleges döntést a bevezetésről, ha ezen a téren piaci konszenzus alakul ki. Jelenleg is ezen dolgozunk, és folyamatosan egyeztetünk a piac valamennyi érintettjével.

- Úgy tudom, többen támadják ezt a rendszert.
- Egy sor kérdést még tisztázni kell, és világossá kell tennünk az érintettek számára, illetve meg kell teremteni a feltételrendszerét annak, hogy a rendszer bevezetése a BÉT és a piaci szereplők számára egyaránt előnyös legyen.

- Milyen előnyökkel jár a Xetra rendszer bevezetése?
- Azt várjuk a Xetrától, hogy megteremtse annak a lehetőségét, hogy olyan piaci szereplők jelenhessenek meg a BÉT-en, akik eddig nem voltak jelen, és ezáltal nőjön a forgalom. Eddig ahol bevezettek egy több országban elfogadott kereskedési rendszert, ott ez az elvárt forgalomnövekedés mindenhol bekövetkezett. A már piacon lévő kereskedők részaránya ezáltal nyilvánvalóan csökkenhet, de a torta összességében nőni fog – ez a tapasztalat.

- Mely országból számítanak új tagokra?
- Bárhonnan, például Németországból. Nagyon sok olyan német bank és brókercég van, amely a Bécsi Tőzsdén tag, nálunk viszont egyáltalán nem kereskednek. A nagy londoni, amerikai házakat viszont nem keressük meg, mivel azok magyar brókercégeken keresztül már jelen vannak a hazai piacon.

- Mekkora a befektetőkért folyó verseny a tőzsdék között?
- A piacokon egyre inkább megjelennek a versenytársak, új tőzsdék vagy az úgynevezett MTF-ek. Véleményem szerint a tőkepiacok intézményi rendszere a jövőben is nagyon gyorsan átalakul. Egyes országokban, például Angliában és Németországban az MTF-ek már nagy szeletet hasítottak ki a forgalomból. Ráadásul ezek a platformok megalakulásuktól kezdve határok nélkül működnek.

- Hogyan tudják felvenni velük a versenyt, hiszen az MTF-ek lényegesen olcsóbbak?
- Árban nem kívánunk versenyezni, nem is lehet, hiszen egyelőre ezek az MTF-ek jó esetben is csak nullszaldós üzletek. Mi a megbízhatóságban, a szolgáltatás minőségében vagyunk versenyképesek. Számunkra a legfontosabb, hogy a piaci szereplők legszélesebb köre közvetlenül érhesse el a tőzsdei platformot, mert ez garantálhatja, hogy a kereskedés központja továbbra is a BÉT maradjon. Ezért is fontos, hogy olyan kereskedési rendszeren üzemeljen a tőzsde, ami ezt a hatékony és olcsó elérést hosszú távon biztosítani tudja. Mindezek mellett a befektetők számára az a lényeges, hogy a megkötött ügyletek kezelése, elszámolása a leghatékonyabb módon történjen. E téren a hazai infrastruktúra megfelel a legmagasabb standardoknak is, így aki nálunk bonyolít le egy tranzakciót, nyugodtan aludhat, transzparens módon történik minden.

- A Xetrán kívül milyen együttműködések vannak még a tőzsdeszövetségen belül?
- Közös befektetői roadshow-kat szervezünk. Ennek keretében január végén Londonban járt a Magyar Telekom az Erste és a Bécsi Tőzsde szervezésében. A kereskedési adatok értékesítésében is együttműködünk már évek óta, vannak cégek, amelyek Bécsből kapják a budapesti adatokat. Van emellett egy közös indexlicenc-értékesítési szolgáltatásunk is.

- Húszéves az idén a BÉT. Hogyan ünneplik az évfordulót?
- Szeretnénk még inkább tudatosítani a lakosság körében a tőzsde gazdasági életben betöltött meghatározó szerepét, továbbá erősíteni kívánjuk azt, hogy egy tőzsdeszövetség tagjaként vagyunk jelen a hazai piacon. Számos szakmai eseményt, konferenciát, oktatási programot készítettünk már elő partnereink, jelenlegi és potenciális befektetőink számára. Egy jubileumi könyv kiadásán is dolgozunk, hogy ne csak a napi hírekben, hanem bárki könyvespolcán jelen lehessünk az elmúlt húsz év eseményeivel.

A Budapesti Értéktőzsdén 2002 nyarán kezdett dolgozni előbb tanácsadóként, majd vezérigazgató-helyettesként. A vezérigazgatói posztot 2008 áprilisa óta tölti be az intézménynél.

Herman Bernadett Mohai György (59) a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1975-ben, ezután 1988-ig az egyetemen maradt oktatóként és kutatóként. 1988-ban a közgazdasági tudományok kandidátusa lett, és 1989-től a CA IB Értékpapír vezérigazgató-helyetteseként folytatta pályáját.

A Budapesti Értéktőzsdén 2002 nyarán kezdett dolgozni előbb tanácsadóként, majd vezérigazgató-helyettesként. A vezérigazgatói posztot 2008 áprilisa óta tölti be az intézménynél. A Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltást követően, 1990. június 21-én nyitotta meg újra a kapuit, egyetlen részvénnyel, az IBUSZ-szal. Most csaknem 50 részvény forog a parkettjén, emellett egyebek között kötvényekkel, állampapírokkal, certifikátokkal, befektetési jegyekkel és árupiaci termékekkel is kereskednek a tőzsdén.

A társaság – amelynek legfőbb tulajdonosa a Wiener Börse – tavaly 3,2 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 1,4 milliárd forintos adózott nyereségre tett szert. -->