BUX 43,457.58
+4.02%
BUMIX 3,956.67
+0.14%
CETOP20 2,013.3
+1.85%
OTP 10,465
+5.66%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.64%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
+0.49%
+0.65%
+1.40%
OPUS 189.8
+0.53%
-1.60%
-0.12%
0.00%
+2.34%
OTT1 149.2
0.00%
+1.95%
MOL 2,842
+5.26%
+0.26%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+0.20%
EHEP 1,770
+11.32%
+9.79%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.87%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.47%
-0.38%
+2.92%
+4.05%
-2.99%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,470
-7.22%
+0.44%
NAP 1,210
+1.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Lassú volt a felzárkózás az elmúlt években

A rendszerváltás utáni visszaesést egy évtized alatt dolgoztuk le, de még van min változtatnia a gazdaságpolitikának

Visszatekintés. Húsz évvel a piacgazdaságra való átállás után az Ecostat kutatói felmérték a magyar gazdaság növekedésben elért eredményeit, illetve kudarcait. Az 1989-es rendszerváltás által megindított gazdasági szerkezetváltás hosszú távon lehetővé tette a magyar gazdaság versenyképességének fejlődését, valamint lerakta egy egészséges növekedés alapjait. Mindemellett az előnyök jó ideig nem mutatkoztak, és a társadalom számára csak jóval későbbre váltak érzékelhetővé – áll az Ecostat elmúlt húsz évet felölelő elemzésében. 1989 és 1993 között hatalmas, 18 százalékos GDP-visszaeséssel kellett szembenéznie a magyar gazdaságnak.

Habár ez a visszaesés a vártnál is súlyosabb volt, jórészt elkerülhetetlen következménye volt annak, hogy egy régi, működésképtelen gazdasági szerkezetről kellett hirtelen átállni egy piaci versenyen alapuló gazdaságra. Ez abból is látható, hogy a térség többi rendszerváltó országa nagyon hasonló pályát járt be, függetlenül a korábbi körülményeiktől vagy attól, hogy miként hajtották végre az átalakítást. A válsághelyzet által kikényszerített 1995-ös kormányintézkedések hatására végül beindult a fellendülés, de így is csak 2000-re értük el a GDP 1989-es szintjét. Még érdekesebb, hogy a reálbérek konvergenciája ennél is lassúbb volt, ezek 1989-es szintjét csak 2004-re értük el. A gazdaság bővülése 2002-től folytatódott egészen 2006-ig, de ez, ellentétben az 1995-től 2001-ig elért növekedéssel, nem fenntartható, hanem a kormány túlköltekezése által generált, mesterséges növekedés volt. Szakmai körökben nyilvánvaló lett, hogy ezért a növekedésért később egy visszaesés formájában súlyos árat kell fizetni, hiszen egyszer a kormánynak az elszabaduló hiány visszafogására megszorító intézkedéseket kell alkalmaznia. Mindez 2006 őszére vált mindenki számára világossá, amikor a kormány megszorító intézkedéseket vezetett be. Ezek természetesen véget vetettek a több mint 10 éve tartó konjunktúrának, és stagnálás következett be. 2008-ra a megszorítások kezdték helyreállítani az egyensúlyt, az államháztartás hiánya a 2006-os 9,3 százalékról 3,4 százalékra csökkent.
Mindez lehetővé tette volna a megszorító intézkedések lazítását, ám a 2008 őszén kitört világválság elapasztotta a korábban bőségesen rendelkezésre álló hiteleket, és a magyar állam fizetőképességébe vetett bizalom drasztikusan lecsökkent. Az ország fizetőképességének megőrzéséhez és a bizalom helyreállításához szükségessé vált a nemzetközi pénzügyi szervezetek segítségének az igénybevétele, ám ennek feltétele volt az újabb megszorító intézkedések meghozatala. Habár a fizetőképességi mutatók javultak, és a bizalom is helyreállt, ezért súlyos árat kellett fizetni, a GDP 2009-ben 6,3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 6,7 százalékkal esett vissza. 2010-ben további csökkenés nem várható, viszont a növekedés mértéke sem lesz számottevő, stagnálásközeli állapot valószínűsíthető.
Összességében 20 év alatt a GDP 30 százalékkal nőtt, ez éves szintre vetítve igen szerény, 1,5 százalék alatti éves átlagos növekedést jelent. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a két összehasonlítási pont, 1989 és 2009 a gazdasági ciklusok fordulópontjai; míg 1989 egy csúcspontnak felel meg, addig 2009 egy mélypontot jelent a gazdaságban. Ha e két adat alapján számoljuk ki az egy évre vetített növekedést, akkor némileg alulbecsült értéket kapunk. Mindemellett a húsz év alatt elért eredmény ugyancsak szerény, és kevés ahhoz, hogy azt mondhassuk, jelentős utat tettünk meg az EU15 országaihoz való felzárkózás tekintetében.
Az elért eredményekben igen nagy súllyal esett latba a külföldi tőke szerepe. Eleinte ez nem is lehetett meglepő, hiszen a rendszerváltozás után a hazai tőke jelentősebb mértékben nem állt rendelkezésre, így egyértelmű volt, hogy a beruházások megvalósításához jelentős külföldi tőkére van szükség – állapítja meg az elemzés. Emellett remélni lehetett, hogy a külföldi vállalatok jelenléte pozitív hatást fejt majd ki a hazai vállalatok versenyképességére (hatékony szervezeti kultúra meghonosodása, know-how átvétele), így a magyar vállalkozások egyre nagyobb súlyt jelentenek majd a gazdaságban. Sajnálatos módon mindez csak részben történt meg, a hatékonyságot és versenyképességet mérő több mutató – mint a profit, az exportból való részesedés vagy a vállalatok által fizetett bérek mértéke – arra utal, hogy a külföldi cégek továbbra is nagy előnyt élveznek a versenyképesség terén. További probléma, hogy 2003 óta a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) növekedési üteme növekvő mértékben marad el a bruttó hazai termék (GDP) növekedési ütemétől. Mindez arra utal, hogy a külföldi vállalatok szerepe nő a termelésben, és ez az ellenkezője annak, amire sokan számítottak.
Egyfelől Magyarországon meghonosodott a piacgazdaság és a szabad vállalkozás rendszere, mégis, e rendszerben komoly hiányosságok találhatók, amelyek nem teszik lehetővé a dinamikus növekedést. Az adórendszer egyike ezen visszahúzó tényezőknek. Nehezen átlátható, sokszor igazságtalan és irracionális szabályai révén megemeli a vállalkozások költségeit, ezzel szinte ösztönözve a feketegazdaság terjedését. További probléma, hogy a kormányok sűrűn változtatják az adótörvényeket, akár év közben is, ezzel hiteltelenné és kiszámíthatatlanná téve az adórendszert. A vállalkozásokra vonatkozó bonyolult szabályok és a régióhoz képest aránylag magas adókulcs nagy terheket ró a kisvállalkozásokra, rontva a versenyképességüket a nagyvállalatokkal való összehasonlításban. VG

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek