Balog Ádám: Jövőre rendes adót kell fizetni a cafeteria után

VG: Mennyire számít bőkezűnek a jövőre bevezetendő magyar gyermekkedvezmény uniós és térségi összehasonlításban?

B. Á. : A három vagy több gyerek után járó adóalap-kedvezmény – melynek mértéke egy-egy kedvezményezett után 206 250 forint – rendkívül bőkezűnek mondható az egész unióban. Ehhez hasonló könnyítés csak Franciaországban jár a legalább három gyereket nevelő családoknak. Persze figyelembe kell venni a jövedelmi viszonyokat is az adókedvezmény értékelésekor, hiszen egy nyugat-európai országban nyilván jóval nagyobb összeg számít jelentős könnyítésnek, ám a fizetendő adó arányában az új magyar rendszer mindenképpen előkelő helyen áll. A régióban pedig, ahol a keresetek színvonala lehetővé teszi az összegszerű öszszehasonlításokat is, minden további nélkül kijelenthető, hogy a magyar adókedvezmény a legnagyobb mértékű.

Milyen garancia van arra, hogy az adókedvezmény hatására valóban meg is nő a gyermekvállalási kedv, és ezzel évek alatt visszájára fordíthatók a jelenlegi demográfiai folyamatok?

Felmérések szerint a magyar nők jóval több gyermeket vállalnának, mint amennyi ténylegesen születik. A válaszadók évek óta két, három, netán négy- vagy ötgyerekes családról „álmodnak”, ehhez képest a születendő porontyok száma a minimálisan szükséges kettőt sem éri el. Nemzetközi összehasonlításban ez az eltérés a tervek és a realitás között hatalmas: máshol néhány tized a különbség, bármilyen furcsa is így számszerűsíteni a születés csodáját. Azt reméljük tehát, hogy ilyen alapokon a 2011-től induló bőkezű támogatás már középtávon világos és örömteli eredményekre vezet.

A tervek szerint elsősorban a tehetősebb családok részesülnének a kedvezményből…

E kérdés tekintetében két megközelítés lehetséges. Az egyikkel nap mint nap találkozom: nevezetesen azzal, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők nagyobb támogatásban részesülnek. Én azonban egy másik szemszöget ajánlanék, melynek az a lényege, hogy egészen havi bruttó hatszázezer forint körüli jövedelemig megszűnik a személyijövedelemadó-
fizetési kötelezettség 2011-től a három vagy több gyermeket nevelő családoknál. Vagyis a családok bármilyen jövedelemszint mellett a nekik adható támogatás maximumában részesülnek, hiszen egy adóalap-kedvezményt logikus módon csak az adóalap terhére lehet érvényesíteni. Az igazságosság jegyében egyébként a kormányzati tervek között szerepel az is, hogy egészen magas jövedelem mellett ne járjon a családi pótlék a valóban tehetőseknek.

A „szegények pórul járnak” vélemény nemcsak a családi adókedvezmény, hanem az egész szja-átalakítás kapcsán is gyakran elhangzik. Maga a kormányzati háttéranyag is azzal számol, hogy bizonyos, alacsonyabb jövedelem-színvonal mellett a bruttó bér néhány százalékos emelésére van szükség ahhoz, hogy ne csökkenjen a nettó bér. Ám miként lehet szavatolni a béremelést a jelenlegi gazdasági környezetben?

A kormány elkötelezett a mellett, hogy valóban egyetlen adózó se járjon rosszabbul az átalakításokkal, így célul tűzte ki a bérnövekedés elősegítését is. Ez közvetlen és közvetett eszközökkel is megvalósítható. A közvetlen eszközök közé tartozik a minimálbér megemelése a már napvilágot látott 4-5 százalékkal. Az indirekt eszközök közé a munkáltatókkal, kamarákkal folytatandó tárgyalásokat sorolnám, amelyek ezekben a hetekben kezdődhetnek el. Köztudott, hogy a nettó pozíció minimális mértékű romlását az adójóváírás sokak szerint egyébként nagyon is kívánatos – fokozatos – szűkítése okozza. A legrosszabb esetben is azonban havi 3-4 ezer forintos mínuszról van szó.

A bruttó bérnövekedés mellett ez a mínusz bőven megtérül a cafeteriaelemek adózásának átalakításával is. Az ilyen béren kívüli juttatások adóterhelése ugyanis érzékelhető mértékben csökken, és különösen a vidéki munkavállalóknak lehet jó hír, hogy megszűnik a hideg- és melegétkezési jegyek megkülönböztetése. Számukra ugyanis sokszor gondot okozott a melegétel-utalványok beváltása. Jövő év elejétől a havi 18 ezer forintos keret egységes ételutalványokra vonatkozik majd, amelyeket az étteremtől az élelmiszerüzletekig sokfelé be lehet váltani. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy bizonyos, a tapasztalatok szerint a visszaélések előtt tág kapukat nyitó természetbeni juttatási formák különleges adózása megszűnik, azokra 2011-től a rendes adó- és járulékteher vonatkozik.

A Költségvetési Tanács friss számítása szerint a személyi jövedelemadót érintő átalakítások összhatása a későbbi években, mire az egykulcsos, 16 százalékos rendszer elnyeri végleges formáját, akár 800 milliárd forint is lehet. Mínuszban, a költségvetés szemszögéből. Miből lehet előteremteni ekkora ellentételezést, különösen az úgynevezett válságadók 2012 végi kifutása után?

Nemcsak az Országgyűlés előtt lévő adócsomagnak, hanem a kormány valamennyi intézkedésének fő célkitűzése hazánk versenyképességének fokozása. Ennek a jegyében áll a társasági és a személyi jövedelemadó csökkentése, ám az adminisztrációs teher mérséklése, a bürokrácia visszaszorítása is legalább ennyire fontos. A cél az, hogy Magyarországon jó legyen vállalkozni, akár kis- vagy közepes cégről, akár nagy nemzetközi vállalatról van szó; hogy a kormány, az állam helyzetbe hozza azokat, akik képesek jelentős mértékű hozzáadott érték előállítására. E célkitűzéseket szolgálja a hatóságok összevonása, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal életre hívása is. Itt is többről van azonban szó pusztán szervezeti kérdéseknél: az adózókat interaktív, a modern informatikai eszközöket felhasználó támogatással kívánjuk segíteni bevallásuk elkészítésében.

Számos tanulmány bizonyítja, hogy Magyarország versenyképességét elsősorban a rengeteg erőt és időt felemésztő adóadminisztrációs teher rontja le. A Világbank egyik az idén készült tanulmánya szerint ez egy átlagos magyarországi cégnél évi 330 munkaórát visz el, ez rengeteg. A jövőre életbe lépő szja-szisztéma eleve egyszerűbbé teszi az adózók életét, 2013-tól pedig a szuperbruttó adóalap teljes megszűnésével még kevesebb erőfeszítést emészt majd fel az adók ki- és elszámolása. Az egyszerűsítés jegyében a kormány megszünteti a tevékenységre jellemző keresetet mint adó- és járulékalapot, és kikerülnek az adóalap-növelő tételek közül a nyugdíjak és az ösztöndíjak.

Ha jól láttam, szűkül a bevallás benyújtására kötelezettek köre is a személyi jövedelemadózásban…

Valóban, hiszen a számok már eddig is azt mutatták, hogy körülbelül 2,7 millió adózó a számítógépén tölti ki adóbevallását. Nagyjából hasonló a száma azoknak, akik csak a „megszokott”, legáltalánosabb jövedelmeket szerzik meg évről évre, így tőlük felesleges újra és újra elszámolásokat várni olyan, eltérő adózású keresetekről, amelyekkel soha nem rendelkeztek. E körben tehát jelentősen le lehet egyszerűsíteni a bevallás folyamatát: ezek az adózók már jövőre egy nyilatkozat kitöltésével adhatnak számot adókötelezettségükről és annak teljesítéséről, külön bevallás benyújtására nem lesz szükség. Ebben számítunk többek között a munkáltatók közreműködésére is. A közeljövőben pedig meg kívánjuk valósítani a már említett interaktív adóbevallási lehetőséget, ami hamarosan a sokat emlegetett söralátét méretű adóbevallás helyébe léphet, tovább könnyítve az állampolgárok életét. Sőt, célunk, hogy az interaktív adóbevallás középtávon a társasági adózás terén is valóra válhasson.

2003-tól a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft.-nél tevékenykedett adómenedzserként, közben – 2007-ben – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán jogi diplomát szerzett.

2003-tól a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft.-nél tevékenykedett adómenedzserként, közben – 2007-ben – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán jogi diplomát szerzett. Főbb adóváltozások jövőre 16 százalékos egységes adókulcs szja-ra, osztalékadóra, kamat- és árfolyamnyereség-adóra

10-10-33 ezer forintos adókedvezmény az egy-, két- vagy több gyerekes családoknak

12 100 forint lesz az adójóváírás felső határa, amely 2 750 000 forintos adóalapig jár

Jövőre megmarad, 2012-ben felére csökken, 2013-tól megszűnik a szuperbruttó adóalap

Megszűnnek a természetbeni juttatások

Megszűnik a hideg- és melegétel-utalványok megkülönböztetése

Kivezetik a tevékenységre jellemző keresetet mint adó- és járulékalapot

Egyszerűbbé válik az szja bevallása

2013-tól egységesen 10 százalék lesz a társasági nyereségadó -->