Létkérdés

A beszállítóknak létkérdés, hogy bekerüljenek az élelmiszer-forgalom zömét bonyolító szupermarketekbe, amelyek azonban sokszor irreális módon diktálják saját feltételeiket. Ezzel viszont jelentősen rontják az élelmiszer-ipari cégek pozícióit, így az értékesítési csatározások visszahatnak a mezőgazdasági termelésre és az élelmiszer-gazdasági foglalkoztatásra is.
Elsősorban a beszerzési ár alatti eladások és a mértéktelen másodlagos visszatérítések (például polcpénzek) okoznak időről időre feszültséget, de ami talán még nagyobb baj, hogy e jelenségek egyre növekvő importtal „kombinálódnak”. Sőt, a beszerzési ár alatti értékesítések sokszor éppen a behozott termékeknél fordulnak elő. Így tehát nemcsak – hivatalos megfogalmazásban – „élelmiszerszemét” érkezik az országba, hanem sokszor annak árszintje is két vállra fekteti a magyarországi élelmiszer-ipari versenyzőket.

A vélelmezett kereskedelmi visszaélések kapcsán sokan bírálták a hazai élelmiszer-ellenőrző hatóságok tevékenységét is, mert az utóbbi időszakban – az agrárágazati szervezetek bejelentései és a szigorodó jogszabályok ellenére – nem nagyon voltak ténylegesen felderített érdemleges esetek. Ezért az Auchant sújtó, 20,5 millió forintos tejbüntetésre most sokan felkapták a fejüket, mert bár az összeg a lánc forgalmához képest nem nagy, de a korábbi szankciókhoz viszonyítva mégis jelentős.
Az azonban már korántsem biztos, hogy a bírság a mai helyzetben visszatartó erejű lehet, mivel a soványodó pénztárcájú fogyasztókért a kereskedőknek is egyre ádázabb harcot kell vívniuk. Ha pedig az üzletláncok ezután sem válogatnak az (import)eszközökben, az élelmiszeripar további belföldi piacvesztésre lesz ítélve.