Nem szűnik meg az OEP

- Pénztelenség, átalakulás előtti állapot jellemzi az egészségügyet, s úgy tűnik, a jövő év sem kecsegtet sokkal jobb kilátásokkal. Nem bánta meg, hogy igent mondott, amikor felkérték az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) irányítására?

- Mi tagadás, hatalmas feladatot bízott rám a miniszterelnök úr, ami nagy megtiszteltetés a számomra. Valóban speciális helyzetben van az egészségügy, hiszen nemcsak a strukturális átalakításához kell hozzáfogni, de meg kell változtatni a gyógyítási szolgáltatások finanszírozását is úgy, hogy az Egészségbiztosítási Alap (EA) költségvetésének a számai is tarthatók legyenek. Azon néhány nemzetgazdasági ág egyike az egészségügy, amelynek nő a 2011. évi büdzséje. A költségvetési tervben ez a növekmény 57 milliárd forint, s további 15 milliárdos céltartalékot is képeznek, amelyet szükség szerint év közben föl tudunk használni. Huszonöt évig közvetlenül a betegek ellátásának a szolgálatában dolgoztam, szeretném az ott kialakult szemléletemet itt, az államigazgatásban is folytatni. Talán meglepő, de már vannak olyan napok, amikor szeretek itt, az OEP-ben lenni, dolgozni.

- A szolnoki megyei kórház főigazgatói posztját cserélte fel az OEP vezetésével, így jól ismeri a „másik oldal” kiszolgáltatottságát.

- Évek óta egyre szűkülnek a pénzforrások. 2007-ben a korábbi évekénél is intenzívebb forráskivonás történt az egészségügyből, valóban kritikus helyzetben vannak a kórházak. A Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint 2007-ben az egészségügyi közkiadások aránya a GDP-n belül 2,1 százalék ponttal, azaz 500 milliárd forinttal volt kevesebb a három visegrádi országéhoz képest. A gyógyító-megelőző ellátások kiadásai reálértéken számolva 250 milliárddal maradtak el az 1990-es szinttől. Az ez év közepén végzett felmérés szerint egyhavi működési összeg, több mint 37 milliárd forint volt a fekvőbeteg-intézmények lejárt adósságállománya. Soroljam?

- Mégis mi ad okot az optimizmusára?

- A forráskivonás minden kórházat egyformán sújtott, ám óriási különbségekkel próbálták azt kivédeni az egyes intézmények. Voltak, akik úsztak az árral, ám a menedzsment egy része jelentős költségcsökkentésbe fogott, megpróbált valahogy kijönni a zsugorodó működési bevételekből.

- Így tett a szolnoki kórház vezetése is?

- Mi 2007-ben minden egyes költségelemet átvizsgáltunk. Megnéztük, tényleg kell-e annyi pénz az adott feladat elvégzésére, amennyit korábban igényeltek hozzá. Átvilágítottuk a foglalkoztatottak számát, a kórházi osztályok gyógyszergazdálkodását. Akadtak területek, ahol nem volt mód a pénzek lefaragására, de volt, ahol igen.

- Még most is van tartalék az egészségügyi intézmények gazdálkodásában?

- Már nincs több tartalék, ez az ellátórendszer ebből a pénzből nem tartható fenn. Ez a felismerés visszatükröződik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága által vitára bocsátott Semmelweis-tervben, amelyet az ágazat megmentésére dolgoztak ki. A tervben megfogalmazott alapvetések szakmai vitája zajlik. Az már látható, hogy átalakul a sokat bírált teljesítményfinanszírozás rendszere is, megjelenik a kiszámíthatóság és a hoszszú távú tervezés szemlélete az egészségpolitikában, valamint a közpénzek felhasználásának szigorú ellenőrzési igénye is. Az új finanszírozási rendszer arra ösztönzi majd az intézményeket, hogy azokat a betegeket, akiknek az állapota nem indokolja a kórházi kezelést, járó betegként lássák el. Egyfajta degresszív elszámolási módszer szerint a kórházaknál 10, a járóbeteg-ellátásban 20 százalékos túllépési mozgástér lehetséges már 2011-ben a terveink szerint. Így az adott kórház-rendelőintézet bizonyára átgondolja majd, hogy milyen beavatkozást végez el ambuláns módon, hiszen az így felszabaduló forrásaiból több jut a nagyobb költségigényű ellátásokra. Ennek eredményeként a várólisták is rövidülhetnek.

- Pár éve az OEP finanszírozása nem ismeri el a progresszivitást, összemossa az egyes ellátási szinteket.

- Napirenden van az alapellátás megerősítése, s ösztönözni kívánja a kormány a lakosság közeli járóbeteg-szakellátást, valamint az egynapos beavatkozásokat. A fekvőbeteg-ellátó rendszer első szintje a területi kórház lesz, a második a megyei, a következő pedig a klinikák és kiemelt feladatokat végző országos intézetek szintje. Az egészségügyi államtitkárság természetes, nagy földrajzi területekre építi fel az egészségügyi intézményrendszert.

- Ez a távolabbi jövő. De hogyan élik túl a következő hónapokat az egészségügyi intézmények?

- December első felében megkapják a parlament által októberben megítélt 27,5 milliárd forint többletforrást. Ebből egyrészt a lejárt beszállítói számlákat egyenlíthetik ki, továbbá azok az intézmények, ahol bizonyos szív-ér rendszeri és ortopédiai beavatkozásokat végeznek, összességében 2,7 milliárd forint többletjuttatást kapnak. Ennek eredményeként rövidülhetnek a várólisták.

- Évek óta változatlan, 146 ezer forint a gyógyításért járó kórházi alapdíj, a járóbeteg-szakellátásban pedig egy-egy beavatkozásért bizonyos számú pont jár, s egy-egy pont 1,46 forintot ér.

- Az egészségügyért felelős államtitkárság tervei között van ezeknek az alapdíjaknak 150 ezer, illetve 1,50 forintra való emelése. Ám a döntésig még számos elemzést el kell végezni.

- Másik jelentős költségvetési tétel a gyógyszerár-támogatás. Betartható az idén a 300 milliárd forintos kassza?

- Várhatóan némileg túllépjük az éves előirányzatot, ez azonban az Egészségbiztosítási Alapban még kezelhető.

- Egészségügyi közgazdászok szerint a jövő évre tervezett gyógyszerkassza csak a gyógyszerárak támogatásának a csökkentésével tartható.

- Semmiképp sem változik a gyógyszerek árához nyújtandó támogatás mértéke. Viszont olyan támogatási rendszert szeretnénk kidolgozni a gyógyszerpiaci szereplőkkel, amely egyfajta kompromisszumot is feltételez. Olyat, amelynek a megkötése minden félnek megéri. Legnagyobb döbbenetemre jelenleg semmiféle elgondolás nincs az OEP-nél a beszállítókkal való együttműködéssel kapcsolatban.

- Ez igen különös annak tükrében, hogy közel 37 milliárdos a kórházak lejárt határidejű beszállítói számlája, év végére 80 milliárdra becsülik a kinnlevőség összegét.

- Valóban komoly nagyságrendű az adósságállomány, amellyel elsősorban a három gyógyszer-nagykereskedő cégnek tartoznak a kórházak. Ezeket a problémákat is kezelni szeretné a Semmelweis-terv.

- Változás előtt áll a közigazgatási rendszer, ez az OEP szervezetét is érinti. Mire számíthatunk?

- Továbbra is megmarad a szolidaritás elvén nyugvó nemzeti kockázatközösség. Ez a rendszer biztonságot nyújt az embereknek a gyógyításban, a keresőképteleneknek folyósítja a táppénzt, utalja a kismamáknak a gyedet és a gyest. Ám a pénzbeli ellátások átkerülnek a megyei kormányhivatalokhoz; ez egyszerűsíti a polgárok ügyes-bajos dolgainak intézését, hiszen azokat egy helyen végezhetik el. Az OEP-nél lesz továbbra is ezen ellátások szakmai irányítása, s a költségvetési előirányzatok is az EA-ban maradnak. A természetbeni ellátásokat, tehát például a gyógyító-megelőzőt, a gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-gazdálkodással kapcsolatos teendőket pedig ezután is az OEP-nél, illetve megyei területi egységeinél végezzük.

- Ezek szerint megszűnnek a regionális egészségpénztárak?

- Igen. A regionális egészségbiztosítási pénztárak 2011. január 1-jével ebben a működési és szervezeti formában megszűnnek.

- S mi lesz az OEP dolgozóival?

- Követik a feladatot, a 3400 munkatárs közül közel 1900 átkerül a megyei kormányhivatalokba, a többiek pedig itt maradnak.

- A közelmúltban látott napvilágot a hír, hogy több mint kilencven embert vesznek föl az OEP-hez.

- Érdekes hír. Ám én nem tudok róla, sőt. Az újfajta szerkezethez és feladathoz kell igazítani a létszámot az OEP-nél is.

- A korábbi főigazgató-helyetteseket fölmentette. Várhatók-e további leépítések?

- Szeretnék olyan vezetőkkel dolgozni, akikével azonos a szemléletem. Biztosítottbarát OEP szükséges, a mi munkánk ugyanis szolgálat, amelyet az itt dolgozóknak tudomásul kell venniük. A személyi változásokat eddig is ezen elvárás mentén tettem meg, és így teszem meg a jövőben is.

- Szigorú, határozott, s törékeny termete ellenére nagy teherbírású vezető hírében áll. Hogyan, mikor tölti fel az energiáit?

- Rendszerető ember vagyok, amit elvárok a munkatársaimtól is. Ez néha teher lehet, de a hatékony munkához szükséges. Mostanában ugyan nincs sok szabadidőm, de ha tehetem, szívesen hallgatok zenét, hétvégén szeretek főzőcskézni. Amúgy a házimunka jó gyógyszer a szellemi fáradtság ellen.

1994-ben okleveles szakközgazdász végzettséget nyert, 2007-ben pedig a Semmelweis Egyetemen megvédte az egészségügyi szakmenedzseri diplomáját.

További főbb végzettségei és képesítései: Oxfordi Menedzserképző CMS (1994), Lead Auditor ISO 9000 (2000), Egészségügyi Kontrolling Akadémia (SOTE Menedzserképző, 2001), kórházi ellátási standardok auditálása, auditori képesítés (2001).

1981-től 1984-ig a karcagi városi tanácsnál, azt követően pedig különféle kórházi beosztásokban dolgozott.

2007. októbertől a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet főigazgatója, ez év szeptember 20-tól az OEP főigazgatója.

1994-ben okleveles szakközgazdász végzettséget nyert, 2007-ben pedig a Semmelweis Egyetemen megvédte az egészségügyi szakmenedzseri diplomáját.

További főbb végzettségei és képesítései: Oxfordi Menedzserképző CMS (1994), Lead Auditor ISO 9000 (2000), Egészségügyi Kontrolling Akadémia (SOTE Menedzserképző, 2001), kórházi ellátási standardok auditálása, auditori képesítés (2001).

1981-től 1984-ig a karcagi városi tanácsnál, azt követően pedig különféle kórházi beosztásokban dolgozott.

2007. októbertől a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet főigazgatója, ez év szeptember 20-tól az OEP főigazgatója. -->