Elfogadhatatlannak tartja a bankadót a Raiffeisen új vezére

- Mennyivel irányítja másképpen a Raiffeisen Bankot, mint elődje, Felcsuti Péter?

- Természetesen minden vezetőnek megvan a saját vezetési stílusa, és mindig a helyzetnek leginkább megfelelő stratégiát és stílust kell alkalmazni. 2008-ban gyökeresen megváltozott a gazdasági helyzet, amelyhez valamennyi vállalkozásnak, így a hitelintézeteknek is igazodniuk kellett. A válság előtt minden gazdasági szereplő számára a növekedés volt a fő cél. Két éve viszont a kockázatkezelésre és a költséghatékonyságra célszerűbb a hangsúlyt fektetni. Úgy gondolom, hamarosan kettéválik a bankszektor, és azok a hitelintézetek lesznek eredményesek, amelyek most ezeket a szempontokat érvényesítik.

- Ezek szerint a spórolás és az óvatosság jellemzi majd az ön irányítása alatt a Raiffeisen Bankot?

- A bank figyelmének központjában eddig is az ügyfelek és igényeik álltak, és ez a jövőben is így marad. Az általam említett költséghatékonyságnak és óvatosságnak úgy kell megjelennie, hogy jobb, magasabb minőségű szolgáltatást nyújtunk kisebb költségek és alacsonyabb kockázatok mellett.

- Melyik szektor kiszolgálásában és milyen szolgáltatások nyújtásában lát az átlagosnál több fantáziát? Mi lesz a Raiffeisen fő terjeszkedési iránya?

- A Raiffeisen Bank elődje ugyan vállalati hitelintézetként kezdte tevékenységét, mára azonban jelentős lakossági üzletágat építettünk ki, és bankunk kiegyensúlyozottan fejlődik. A jövőben is univerzális pénzügyi szolgáltatóként akarunk működni, és teljes körű szolgáltatást szeretnénk nyújtani a piacon. Sem a lakossági, sem a vállalati ügyfelek kiszolgálásából nem tervezzük a kivonulást.

- Mégis, kiknek nyújtott és milyen szolgáltatásoktól várnak az átlagosnál nagyobb nyereséget?

- Főként a közepes és magas jövedelmű magánszemélyek pénzügyi igényeinek kiszolgálásában látok fantáziát. Szerintem a következő években konzervatív üzletpolitikát kell folytatnunk. Nem hiszek a komoly kreativitást igénylő, spekulatív ügyletek széles körű elterjedésében és profittermelő képességében. Úgy látom, sokkal inkább a „vajas kenyér egyszerűségű”, könnyen átlátható üzletek lesznek eladhatók, azok hoznak több nyereséget a tulajdonosoknak. Azt sem bánom, ha ezért unalmas embernek tartanak, bankunkat pedig unalmas banknak gondolják. Úgy vélem, a biztonság és a kiszámíthatóság most többet ér a látványos, de kockázatos sikereknél.

- Tapasztalatai szerint miben különbözik a magyar gazdaság helyzete a régió más országainak gazdaságáéhoz képest?

- Mivel több kelet-közép-európai országban dolgoztam az utóbbi években, úgy gondolom, össze tudom hasonlítani a régió gazdaságait. Sajnos a magyar gazdaság 2008-ban, a válság kibontakozásakor sokkal sérülékenyebb volt, mint a környező országokéi. Ezért most sokkal rosszabb itt a helyzet, mint a térség más államaiban, és jóval hosszabb idő kell a kilábaláshoz, mint máshol. Ugyanakkor már láthatók az élénkülés jelei, a bruttó hazai termék növekszik, és a jövőben várhatóan gyorsabban emelkedik, mint az európai uniós átlag.

- Mely gazdasági ágazatok lehetnek a fejlődés mozgatórugói?

- Korábban csak a gazdaság néhány olyan exportra termelő szektorában indult be a fejlődés, mint például a feldolgozóipar. Ma viszont már más ágazatok is növekedésnek indultak, de még mindig kétséges, folytatódik-e ez a kedvező folyamat. Szerintem ennek nélkülözhetetlen feltétele, hogy az ingatlanpiac és az építőipar is fejlődésnek induljon.

- Hogyan tudják kezelni a törlesztésüket nem fizető, jelzáloghitelt felvevő adósokat, akiket legalább áprilisig kilakoltatási és árverezési moratóriummal véd az állam?

- Szerintem a moratórium nem maradhat fenn örökké, mert az egyik fő akadálya lehet a gazdasági fejlődésnek. Lehetségesnek tartom, hogy áprilisban meghosszabbítják a tilalmat, de úgy gondolom, azt még az idén meg kell szüntetni. A tilalom feloldása nem jelenti azt, hogy a bankok azonnal értékesítik az összes érintett ingatlant, mert ilyen mennyiségű lakásra és házra egy időben nincs kereslet. A hitelintézetek abban érdekeltek, hogy minél nagyobb arányban újratárgyalják és átstrukturálják a nem teljesítő jelzáloghiteleket, mert sok adós csak a törlesztőrészletek emelkedése miatt nem tudja a tartozását fizetni. Fontos feladat, hogy a hiteleiket nem fizető ügyfeleket szét kell választani olyanokra, akik átütemezéssel, állami támogatással vagy bank által adott kedvezménynyel, de képesek törleszteni, és olyanokra, akik képtelenek a fizetésre. Az első csoport problémái ugyanis banki módszerekkel kezelhetők, a másiknak a gondjai mögött azonban társadalmi problémák állnak, amelyek kezelésére a hitelintézetek nem alkalmasak. A megoldásról a Magyar Bankszövetség és a kormány képviselői jelenleg is tárgyalnak.

- Miért megy rosszul a bankoknak a kis cégek kiszolgálása?

- A 2008-ban kirobbant gazdasági válság a kis- és középvállalati szektort érintette a legkeményebben, és a vállalkozások között ebben a szegmensben a legmagasabb a hiteleiket nem fizetők aránya. Ezért nagyon kockázatos a bankok számára ezen vállalkozások finanszírozása. Szerencsére a Raiffeisen Bank ügyfélkörében sokkal jelentősebb a nagyvállalatok és a magánügyfelek aránya, mint a kisvállalati szektoré, és az ügyfélszám növelése ebben a körben nagyon megfontolt kockázati elbírálás mentén történik.

- Annyira súlyosnak látja a helyzetet, hogy lemondanának ennek a szektornak a finanszírozásáról?

- Nem szeretnénk kivonulni a kis- és középvállalkozások kiszolgálásának és finanszírozásának piacáról, a biztos hátterű, stabil kkv-kra továbbra is nagy figyelmet fordítunk. Ugyanakkor szerintem ebben a szektorban kell a bankoknak a legóvatosabbnak lenni. Ezért felértékelődnek az olyan finanszírozási lehetőségek, amelyekben az állam, hitelbiztosítással foglalkozó cég vagy a vállalkozások csoportja, érdekvédelmi szervezete garanciát vállal a felvett hitelre. Ezek mellett részt szeretnénk venni a külföldi piacokra exportáló társaságok termelésének elő- és utófinanszírozásában. Tehát a kockázatok ellensúlyozása és a szükségesnek tartott óvatosság mellett feltétlenül részt kívánunk venni e szektor finanszírozásában és kiszolgálásában.

- Mi a véleménye a bankokra kivetett különadóról?

- A Magyarországon bevezetett bankadót a jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartom. Azt elismerem, hogy a pénzintézeteket is terheli bizonyos felelősség például a hitelezésben kialakult problémákért, ám a gazdaság összes gondjáért nem vállalhatunk felelősséget. Azt is elfogadom, hogy a kialakult problémák megoldásában részt kell vennünk, a kivetett bankadót azonban két ponton is alapvetően hibásnak gondolom. Helytelennek tartom, hogy az adót a mérlegfőösszeg alapján vetik ki. Ennél helyesebb lenne, ha a nyereség vagy a kockázatos hitelállomány alapján állapítanák meg. Azt sem tartom szerencsésnek, hogy egy 2009. végi adat alapján kell az adót 2010 második felében fizetni. Így a kiszámítási módszer figyelmen kívül hagyja, ha egy bank mérete, aktivitása vagy kockázati költségei módosultak év közben.

- Többször is felmerült egy egységes EU-s bankadó bevezetése. Milyen uniós bankadót tartana elfogadhatónak?

- Ugyan hallottam és olvastam ilyen elképzelésekről, de nem hiszem, hogy közös és egységes bankadót vezetnének be az Európai Unióban.

- Mi a véleménye a nyugdíjpénztári vagyon állami tulajdonba vételéről?

- A nyugdíjrendszer átalakítása és a magán-nyugdíjpénztári vagyon zömének állami kézbe vétele politikai döntés, amit nem szeretnék kommentálni. Mivel a Raiffeisen Bank – számos pénzügyi szolgáltatást nyújtó cégtől eltérően – nem működtet nyugdíjpénztárat, ezért nem kell foglalkoznunk a kérdéssel, és döntéseket sem kell hoznunk ezen a területen sem ügyfelek, sem alkalmazottak sorsáról.

A bankszakember 16 éven át több nemzetközi pozíciót töltött be a Citigroupnál, majd 1993-ban csatlakozott a Raiffeisen Zentralbankhoz mint fizetésforgalmi osztályvezető. A Raiffeisen International ügyvezetésének 2001 óta tagja, 2003 óta a bankcsoport operációs vezérigazgató-helyetteseként a szervezési, informatikai, bankműveleti területekért volt felelős. Igazgatósági tagként több leánybank – köztük a magyar – felügyeletét is ellátta. Feladatai közé tartozott a romániai Raiffeisen Bank és a Banca Agricola összeolvadásának ellenőrzése.

A bankszakember 16 éven át több nemzetközi pozíciót töltött be a Citigroupnál, majd 1993-ban csatlakozott a Raiffeisen Zentralbankhoz mint fizetésforgalmi osztályvezető. A Raiffeisen International ügyvezetésének 2001 óta tagja, 2003 óta a bankcsoport operációs vezérigazgató-helyetteseként a szervezési, informatikai, bankműveleti területekért volt felelős. Igazgatósági tagként több leánybank – köztük a magyar – felügyeletét is ellátta. Feladatai közé tartozott a romániai Raiffeisen Bank és a Banca Agricola összeolvadásának ellenőrzése. Cég: Raiffeisen Bank Az 1986-ban Unicbank néven alapított, ma a bécsi székhelyű Raiffeisen International magyarországi leánybankjaként működő hitelintézet mérlegfőösszege 2010 első fél évének végén 2456 milliárd forint volt, így a hatodik legnagyobb eszközállományt kezelő magyar kereskedelmi bank.

A Raiffeisen 2010. szeptember végén 142 fiókot és 147 pénzkiadó automatát üzemeltetett, 3256 főt alkalmazott. Nettó kamatbevétele 34,45 milliárd, jutalék- és díjbevételei 10,32 milliárd forintot tettek ki 2010 első fél évében. -->