BUX 44,148.98
+0.04%
BUMIX 3,792.28
+0.86%
CETOP20 1,883.91
+0.83%
OTP 9,520
+1.60%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
-0.49%
ZWACK 17,300
+0.29%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,100
-0.45%
-0.47%
-1.09%
0.00%
-1.87%
OPUS 153.8
+1.18%
+0.51%
+2.36%
0.00%
-2.00%
OTT1 149.2
0.00%
+0.91%
MOL 2,954
+0.20%
DELTA 38.55
-2.65%
ALTEO 2,850
+1.42%
0.00%
+3.18%
0.00%
0.00%
-1.57%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
-0.51%
-1.26%
+0.98%
0.00%
+2.78%
+5.83%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
-0.17%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Nagy lehetőség számunkra az orosz élelmiszerpiac

Nagy lehetőség a magyar agrárium számára, hogy Oroszország önellátásra törekszik az élelmiszer-fogyasztásban – mondja Kardeván Endre, aki interjújában moszkvai tárgyalásairól is beszélt.

- Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter moszkvai tárgyalásain a magyar fél egy orosz élelmiszer-vizsgáló laboratórium létrehozását javasolta. Mennyiben változtatna ez az egyébként szigorú orosz ellenőrzésen?

- Ma Oroszországból időről időre jönnek hozzánk ellenőrök, hogy auditálják azt a közel hatvan céget, amely exportál országukba. Ezeknek az üzemeknek az orosz előírásoknak kell megfelelniük. Ebben próbáltunk korábban is előrelépni, némi sikerünk már van: a legutóbbi négy üzem esetében Oroszország már a magyarországi auditot is elfogadta. Ezt szeretnénk kiterjeszteni, ezért ajánlottuk fel a lehetőséget, hogy legyen hazánk területén egy közös laboratóriumunk, amelyet az orosz technológiával szerelnénk fel, és közösen meghatározott vizsgálati módszereket használnánk. Itt persze nem lehet szó arról, hogy az orosz hatósági feladatokat Magyarország átvállalná. De egy mindkét fél által elismert labor meggyorsíthatná az audit folyamatát, és gördülékenyebbé tehetné az exportot.

- A tárgyalással kapcsolatos hírek arról is szólnak, hogy Magyarország nemcsak élelmiszert, hanem technológiákat, szaktudást is szállítana az élelmiszer-termelésben önellátást megcélzó Oroszországnak. Mire lenne vevő az orosz fél?

- Tőlünk bármilyen élelmiszer exportálható lenne Oroszországba, egy ilyen óriási ország ezt minden gond nélkül fel is tudná venni. Persze annyit nem tudnánk szállítani, amennyi lefedne egy ekkora piacot. Amiben nagyobb segítséget nyújthatunk, az a technológiák szállítása. A részletekbe menő tárgyalások a hónap végén kezdődnek. Az egyes megyék nagyon szerteágazó igényeket jeleztek. A jelenlegi elképzelések szerint például tejtermelési rendszereket, fejőházakat tudnánk szállítani és felépíteni Oroszországban a magyar módszerek és a magyar tudás felhasználásával. Érdeklik az orosz partnert az egyes tenyésztési technológiák, legyen szó szarvasmarháról, sertésről, komoly érdeklődés van a növénytermesztés terén a kukorica, egyéb vetőmagok, gyomirtó szerek és más mezőgazdasági vegyszerek iránt is. Sőt, még erdészeti technológiák, facsemeték is szóba jöhetnek. A részleteket az egyes orosz megyékkel kell megtárgyalni, külön-külön az egyes szakterületekről.

- Mekkora üzletet remélhet ettől Magyarország és a magyar agrárium?

- Megmondom őszintén, nem merném megbecsülni, annál is kevésbé, mert az orosz fogadókészség fantasztikus. Nekünk most össze kell írnunk azt, hogy egyáltalán milyen mennyiségeket tudunk felajánlani. Ezt még most próbáljuk tisztázni, felmérjük a saját lehetőségeinket, ezekben a napokban erről tárgyalok itthon.

- Akkor térjünk vissza Magyarországra. Az alapanyagárak emelkedése hogyan hatott itthon az élelmiszerimportra és az árakra? Tapasztalnak arra utaló jeleket, hogy növekedne a behozatal?

- Nem látom, hogy az import számottevően nőtt volna, és hogy most különösebb hatása lenne az élelmiszerárakra. Az persze egyértelműen begyűrűzik hozzánk, hogy nyugaton is emelkednek az élelmiszerárak. Ez az egész Európai Unióban tapasztalható jelenség, maga az EU is próbál ez ellen tenni, egyelőre kevés sikerrel. Itthon ezért elsősorban a takarmányárak alakulása befolyásolja a többi árszintet, maga a behozatal kevéssé. Az import mennyisége nem is nőtt számottevően. Sőt, a dioxinbotrány óta gyakorlatilag megszűnt a fagyasztott sertéshús behozatala Magyarországra, és az élőállat-import is minimális szintre csökkent. Ennek pozitív hatást kell kifejtenie a hazai sertéshús felvásárlási áraira. Az más kérdés, hogy a takarmányárakkal mit lehet csinálni. Én úgy látom, hogy ebben az ügyben túl sokat nem tud tenni a minisztérium, mert akkor beavatkoznánk a kereskedelembe, ezért pedig komoly megrovást kapnánk. A magánvéleményem: az árak emelkedése mögött jelentős részben a spekuláció áll.

- Ugyanez a francia agrárpolitika álláspontja is. Sarkozy az elmúlt hetekben újra kikelt a spekuláció ellen, és felmelegítette azt a francia álláspontot, hogy valamilyen módon szabályozni kellene az élelmiszerláncot. Tud valamit tenni a magyar kormányzat ezért az uniós elnökség alatt?

- Természetesen folyamatosan kívánunk cselekedni és előrehaladni ebben az ügyben, de nagyon nehéz kormányzati vagy akár EU-s elnökségi szinten bármilyen módon hatást elérni. És veszélyei is vannak: el kell kerülni, hogy utána az a vád érjen minket, hogy beavatkoztunk a piaci folyamatokba. Nem tudnám megmondani, mi lesz a végeredménye az ilyen törekvéseknek, bár a tejágazat ilyen jellegű átalakításáról még miniszteri tanácsi ülésen is lesz szó a magyar elnökség alatt, a téma tehát napirenden van. Pillanatnyilag ezzel kapcsolatban nincsenek konkrétumok, egyelőre a párbeszédek folynak. Természetesen Franciaország is próbál valamilyen megoldást találni, a franciák szintén nagy tejtermelők. Magyarországnak nagyon jó lenne, ha velük közösen eredményt tudnánk elérni, de úgy érzem, két-három ország fellépése önmagában kevés.

- Pedig Franciaországnak jelentős az érdekérvényesítő képessége az unióban, különösen, ha agrárügyekről van szó.

- Ez biztos, de vannak még nagy országok, például Németország, amelyek nem ezt az álláspontot képviselik. Ettől függetlenül természetesen nem kizárt, hogy sikerül valamilyen előrelépést elérni. Még a tejjel kapcsolatos tárgyalások is olyan kezdeti stádiumban vannak, hogy nehéz bármit is kijelenteni. Ahol könnyebben születhet megegyezés, az a tejkvóta kérdése, ennek a rendszernek az átformálásában biztosan lesz eredmény. Pillanatnyilag vannak olyanok, akik zárolják a tejkvótát. Ha kötelezően meg kellene szabadulni ettől a mennyiségtől, azzal másoknak lehetne lehetőséget teremteni a tejtermelésre, akár több tehenészet is működhetne.

- Az élelmiszerlánc persze nem csak az árak és a piaci szereplők miatt került reflektorfénybe. Az elmúlt hetek egyik fő témája a dioxinbotrány volt. Nem működik megfelelően az EU élelmiszer-biztonsági lánca?

- Nem, ezt nem mondanám. A legjobb példa éppen a dioxinügy. Amikor a botrány miatt szigorúbban kezdtük ellenőrizni a behozatalt, egyetlen dioxinnal szennyezett terméket sem találtunk, se húst, se fagyasztott terméket, se élő állatot. Brüsszelben meggyőztek engem a német kollégák, a miniszter asszony és a főállatorvos, hogy megfelelő az ellenőrzésük, hiszen Magyarországra nem jutott szennyezett termék, és azon két ország esetében, ahova került dioxinos hús, a németek azonnal nyilvánosságra hozták az eredményeket. Éppen a dioxinbotrány nyilvánosságra hozatala és kezelése bizonyítja, hogy az EU-ban az élelmiszer-biztonsági lánc megfelelően működik.

- Nem csak a dioxin miatt vannak gondok. Nemrégiben antibiotikumokat tartalmazó mézet találtak Magyarországon, és évek óta téma a mézhamisítás problémája is.

- A méztermelés nagyon nagy ágazat, a magyar mezőgazdaság szerves része, amely évente nyolcvanmilliárd forintos forgalmat bonyolít. Az itthon megtermelt méz közel nyolcvan százalékát exportáljuk. Minden területen vannak zsiványok, sajnos a mézet is hamisítják. Az antibiotikumok kérdése más ügy, és szerencsére csak kis mennyiségben találtunk ilyen mézet. A háttérben néhány felelőtlen méhész technológiai hibája áll. Ezzel nagyot ártanak az egész ágazatnak. Sokkal jobban oda kellene figyelni a szabályok pontos betartására, hallgatni kell az állatorvosokra, hiszen ez az ágazat tizenhatezer családnak biztosít megélhetést.

- A magyar termelők miatt a Vidékfejlesztési Minisztérium mind politikai, mind jogi eszközökkel bátorítja a magyar élelmiszerek fogyasztását. Ez klasszikus politikai cél, de tárgyaltak erről a kereskedőkkel? Ha igen, ők mit szóltak hozzá?

- A kereskedelemmel is egyeztettünk, és érdekes módon nagyon kedvezően fogadták ezt a témát, még a multicégek vezetői is. Sőt, több helyen szeretnének külön sarkot kialakítani a kuriózumnak számító magyar élelmiszerekből. Hogy ez mennyire éri meg nekik, azt persze nekik kell tudniuk. Mindenesetre vannak már próbálkozások arra, hogy minden megyeszékhelyen legalább egy olyan üzlet legyen, amely kifejezetten háztáji, kézműves technológiával készített magyar élelmiszert árul. Budapesten már van ilyen bolt. Én mindenhol azt igyekezem hangsúlyozni, hogy lehetőség szerint magyar terméket vásároljunk, hiszen ebben az esetben a hozzáadott érték is az országban marad.

Névjegy: Kardeván Endre

1951-ben született Budapesten

Végzettsége: állatorvos, igazgatási és járványügyi szakállatorvos

1976-tól 1994-ig az „Új Élet” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, majd utóda, a „Válickavölgye” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet üzemi állatorvosa

A Zala Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomáson hatósági állatorvos, majd szakállatorvos, igazgatóhelyettes és főállatorvos

2010-től a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, országos főállatorvos

Végzettsége: állatorvos, igazgatási és járványügyi szakállatorvos

1976-tól 1994-ig az „Új Élet” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, majd utóda, a „Válickavölgye” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet üzemi állatorvosa

A Zala Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomáson hatósági állatorvos, majd szakállatorvos, igazgatóhelyettes és főállatorvos

2010-től a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, országos főállatorvos -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek