BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Andor: Már 2012-ben indulhat a "felturbózott" EU pénzpumpa

Az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítséget nyújtson a válság utóhatásaival küzdő országoknak a gazdasági növekedés beindításában. Magyarország esetében az erőfeszítések középpontjában a projektekre szánt európai uniós források becsatornázásának és a projektek megvalósításának a felgyorsítása áll.

Az Európai Unió évek óta társfinanszírozza a gazdasági tevékenységet élénkítő, illetve további munkahelyeket és beruházásokat generáló projekteket. Az uniótól Magyarország 2004. májusi csatlakozása óta 8,7 milliárd euró (mostani árfolyamon durván 2400 milliárd forint) hozzájárulást kapott. Ezek a befektetések a projektek költségeinek akár a 85 százalékát is fedezték, a maradék pedig állami és magánforrásokból érkezett. A költségek és felelősségi körök megosztásának ez a rendszere számos, mindkét fél számára előnyös beruházást, projektet eredményezett, például a munkájukat elveszítő dolgozók átképzése, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése vagy a környezetvédelem terén. Az Európai Szociális Alapnak köszönhetően új típusú segítséget lehetett nyújtani a hátrányos helyzetűeknek, hogy új foglalkoztatási vagy oktatási lehetőségeket érhessenek el. Erre jó példa a tanodahálózat, ahol halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok vehetnek részt iskolán kívüli tevékenységekben.

Manapság az államadósság-válság, a költségvetés megszilárdításának szükségessége és a magánszektor befektethető forrásainak a hiánya társfinanszírozott projektek sokaságát sodorja veszélybe. Késés, csökkentés, törlés: a nemzeti hatóságok számos országban küzdenek projektjeik finanszírozásának akadályaival.

A gazdasági válság tanulsága, hogy az EU finanszírozásának anticiklikus védőeszközként kellene működnie. Ez az oka annak, hogy az Európai Bizottság a 2013 utáni uniós büdzsére vonatkozó javaslatában a költségvetési fejezeteken belül és közöttük egyaránt nagyobb rugalmasságot ajánl. Ha azonban a tagállamokat abban is szeretnénk segíteni, hogy a versenyképesség és az egészséges költségvetési politika ikerkövetelményeinek megfeleljenek, akkor ma kell cselekednünk. Ezért ideiglenesen kivételes intézkedéseket javasoltunk, hogy életben tartsuk a létfontosságú projekteket, a pénzeket pedig gyorsabban lehessen oda csatornázni, ahol a legnagyobb a szükség.

Konkrétan – José Manuel Barrosónak, a bizottság elnökének kezdeményezésére – azt javasoljuk, hogy a projektekhez adott EU-hozzájárulás mértékét „kipótoljuk” 95 százalékra. Arra is javaslatot teszünk, hogy amikor a nemzeti hatóságok igénybe kívánják venni a „kipótlást”, akkor ezt új, gyorsított módszerekkel tesszük lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti hatóságok kisebb finanszírozási teherrel szembesülnek, a pénzek pedig már akár 2012 elején megjelenhetnek a terepen, és így azonnal hozzájárulhatnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez.

A javaslatok mögötti elvet júniusban az EU 27 állam-, illetve kormányfője Görögország vonatkozásában egyhangúlag támogatta. Az Európai Bizottság most úgy véli, ezt a rugalmasságot minden olyan tagországra ki kell terjeszteni, amely a válság során az EU támogatására szorult. Ezek közé tartozik Görögország, Portugália, Írország, Románia és Lettország, illetve Magyarország is, amely 2008 és 2010 között részesült ilyen segítségben.

Ez a különleges rugalmasság számos előnnyel járna. Az első a költségvetési hiány azonnali javulása, hiszen a jelenleg zajló kiemelt projekteknél a kiegészítő finanszírozás visszamenőlegesen is érvényes lenne. Másodszor segíthetné a nemzeti kormányokat abban, hogy barbár megszorítások helyett intelligens fiskális konszolidációt hajthassanak végre. Végül az egyes projektek megvalósulása során ezek a források továbbra is munkahelyeket teremtenének és fokoznák a versenyképességet, erre a teljes kilábaláshoz nagy szükség van. Az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyása után Magyarország 2012-ben akár 308 millió euró kiegészítéshez is hozzájuthat. Az egész EU-ra vetítve ez az összeg 2,8 milliárd euró.

Mindez ráadásul az európai adófizetőknek sem kerül többe. Ellenben biztosítja, hogy a már elkülönített – és nemzeti önrész híján egyébként elvesző – pénzeket fel lehessen használni, mégpedig azokban az országokban és azoknál a projekteknél, ahol a legnagyobb hatást tudják elérni.

Amikor a fellendülés még ilyen törékeny, meggyőződésünk szerint a gazdasági tevékenység és versenyképesség ilyen stimulálása a helyes lépés. A költségvetési hiányt mindenképpen csökkenteni kell, azonban ezt úgy kell tenni, hogy növekedést jelentő munkahelyeket teremtsen. Szintén alapvető fontosságú, hogy a Magyarországhoz hasonló országok továbbra is vonzók legyenek a befektetőknek – mi pedig az itt élő emberek tudásába és képességeibe fektetünk be. Ezért kell a lehető legjobban felhasználni az Európai Szociális Alap rendelkezésre álló forrásait, felgyorsítva az oktatást és képzést támogató programokat, s azokat is, amelyek segítik a gyermekszegénység elleni küzdelmet, elősegítik a romaintegrációt vagy javítják a fogyatékkal élők foglalkoztatási esélyeit.

A társfinanszírozás elve ugyan továbbra is megmarad, ám az uniós források rugalmasabbá tételével minden fél képes lesz teljesíteni feladatait, valamint növekedést és munkahelyeket tud teremteni. Ráadásul továbbra is támogatjuk Magyarországot a strukturális alapokhoz kapcsolódó programok szervezetének javításában és az ilyen befektetéseket előkészítő technikai jellegű munkában.

A kezdeményezés legfontosabb üzenete azonban az, hogy az Európai Unió továbbra is hisz a magyar gazdaság már megindult fellendülésében. Most az Európai Parlamenten és a – tanács által képviselt – tagállamokon van a sor, hogy jóváhagyják a javaslatot. Ezt követően pedig a nemzeti hatóságoknak kell eldönteniük, hogyan éljenek ezzel a lehetőséggel a legjobb hatás elérésére, és hogyan csökkentsék tovább a bürokráciát, hogy az EU strukturális forrásai a lehető leggyorsabban és a lehető legjobb célra legyenek felhasználva.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek