A kormány és az adórendszer - A kompenzáció kompenzációja
Ha az előző mondat első nekifutásra nem lett volna világos az olvasónak, ne e cikk szerzőjét okolja ezért. Ő ugyanis ugyanolyan értetlenül áll a tervezett módosítás előtt, mint vélhetően a munkaadók. A személyijövedelemadó-rendszer progresszivitását biztosító adójóváírást ugyanis most olyan átmeneti rendszerrel kívánja felváltani a kormány(párt), amelynek adminsztrációja komoly erőfeszítést igényel majd a vállalkozásoktól.
Ráadásul nem csak a bürokrácia növeléséről van szó. A munkaadóknak ugyanis az adókedvezmény elnyeréséhez azokban a jövedelemkategóriákban is végre kell hajtaniuk béremeléseket, amelyek után egyáltalán nem kapnának ellentételezést. A korábbi durva állami beavatkozások után így most ismét csak nekik kellene megfinanszírozniuk a kormány által megfelelőnek tartott bérszínvonalat.
Nem kell különösebb jóstehetség annak megválaszolásához, hogy mindez hova vezethet. Sok, túlélésért küzdő cég csak úgy tudná kigazdálkodni az elvárt béremelést, ha egyes dolgozóit elbocsátja. A magasabb mukaerőköltség rontja Magyarország regionális versenyképességét. Az adminisztráció értelmetlen fokozása is lohasztja a vállalkozói kedvet: a bérkompenzációs rendszer mellett érdemes még megemlíteni az újból elburjánzó „kisadókat” vagy a rendszeridegennek kikiáltott egyszerűsített vállalkozói adó vesszőfutását.
Mindez azért különösen lehangoló, mert a kormány másfél évvel ezelőtt helyes irányokat vázolt fel a gazdaságpolitikában: a munkavállalás ösztönzését keresleti és kínálati oldalon egyaránt, a bürokrácia drasztikus leépítését és az üzleti környezet javítását. A kétharmados parlamenti többség ellenére ezekből eddig vajmi kevés valósult meg, és azt is sikerül rendre felülírni rossz döntésekkel. Mert valakit mindig kompenzálni kell...
