Az évtized, amikor a feltörekvők áttörést érnek el
A feltörekvő piacok már ma magukénak mondhatják a globális GDP 40 és a külföldi működőtőke-befektetések 37 százalékát. Miközben a fejlett országokat tömörítő OECD tagállamai összességükben stagnáltak 2011-ben, addig a feljövő gazdaságokban gyors növekedést lehetett megfigyelni. Kína az idén lépett elő a világ második legnagyobb gazdaságává, maga mögé utasítva Japánt. India a 2010-ben érkezett működőtőke-befektetés kétszeresét, 80 milliárd dollárt könyvelhetett el az idén. A brazíliai Petrobras, amely máris a világ egyik legnagyobb olajipari cége lett, rekordösszegű, 67 milliárd dolláros részvénykibocsátást hajtott végre az utóbbi egy év során.
A feljövő gazdaságok növekvő jóléte egyre nagyobb számban vonz multinacionális cégeket az OECD-térségből. Ázsiában a középosztályhoz tartozók aránya eléri a teljes népesség 60 százalékát. Kína már 2010-ben a világ legnagyobb autópiacává vált. A világ leggazdagabb embere Mexikóban él. A gazdaság mindenütt gyorsan növekszik az alacsony deficitekkel és adósságszinttel, valamint visszafogott inflációval jellemezhető környezetben.
Van azonban egy másik, csendesebb forradalom is, amely cégeket vonz a feltörekvő térségbe: ez az ugrásszerű innováció. Egyik oldalról látni kell, hogy a feljövő államokban tevékenykedő multinacionális cégek kiváló teljesítményt nyújtanak a nagy hozzáadott értéket termelő, technológiaintenzív szektorokban. Másrészről viszont az OECD-országok cégei egyre nagyobb tételekben reimportálnak innovációt a gyorsan fejlődő térségekben tevékenykedő cégektől.
Egy ENSZ-tanulmány szerint összesen mintegy 21500 multinacionális cég székhelye található a felzárkózó gazdaságokban. Közülük egyesek máris a piacvezetők közé számítanak a saját ágazatukban. Ilyen a mexikói cementipari óriás, a Cemex, Indiában az informatikai munkák kiszervezésének célállomása, az Infosys, Kínában a BYD akkumulátorgyártó. A világ nagy távközlési cégeinek fő szállítói ma Kínában találhatók, ahol a Huawei például fej fej mellett haladva versenyez a svéd Ericsson céggel. A Huawei 2008-ban több szabadalmat jegyeztetett be, mint a világ bármely cége, 2009-ben pedig a Panasonic után a második helyre került.
A távközlési szektorban a feltörekvő országok mintegy fél tucat multinacionális cége található meg a globális top 10 között. A brazil Embraer olyan üzleti modellel forradalmasította a repülőgépgyártást, amelyet már mások is utánozni próbálnak. Indiában a Tata cég 75 százalékkal olcsóbban forgalmazza az autóit, mint európai versenytársai. Kínában a Mindray cég a nyugati versenytársak költségszintjének 10 százalékáért fejlesztett ki gyógyászati berendezéseket. Kenyában a Safaricom átalakította a piacot az M-Pesa mobilbanki szolgáltatással, csakúgy, mint a kiszervezésekkel foglalkozó TCS és Wipro tette Indiában.
A digitális technológia világát is mélyen érintette a feljövő országok expanziója. A Facebook egyik alapítója brazil, így akár lehetett volna latin-amerikai cég is. A kínai internetes cégcsoport, a Tencent Holdings piaci értéke 2011-ben elérte a 45 milliárd dollárt, ezzel a harmadik a világban, fő üzleti befektetője pedig egy másik feltörekvő piaci multinacionális cég, a dél-afrikai Naspers. A két társaság pedig sorra fektet be induló vállalatokba, de nem Kaliforniában, hanem világszerte, a felzárkózó térségekben. Együtt fektettek be 2010 során 700 millió dollárt a Mail.ru internetes nagyvállalatba. Ez utóbbi orosz tulajdonosa, a Digital Sky Technologies kulcsfontosságú amerikai internetes cégekben van jelen, mint amilyen a Facebook, a Zynga vagy a Groupon.
Az ilyen, feltörekvő piaci multinacionális cégek nemcsak ugrásszerű innovációra képesek, hanem keményen takarékoskodnak, e két jellemző pedig halálos versenytárssá teszi őket. Emellett gyorsan emelkednek a hozzáadottérték-láncon. A Booz & Company szerint a dél-koreai Samsung 2010-ben a globális top 10 ranglistára került a kutatási-fejlesztési befektetései alapján. Izrael több mint 4000 induló vállalatot tud felmutatni, és a világon a második helyen áll a NASDAQ-on jegyzett cégei száma alapján.
Mindezek hatására általános gyakorlattá vált az OECD-térség multinacionális cégei körében a fordított irányú innováció. A Fortune 500-as listáján szereplő OECD-cégek immár mintegy 100 kutató-fejlesztő központot működtetnek a felzárkózó országokban, főleg Kínában és Indiában. A General Electric a legnagyobb kutató-fejlesztő központját építette fel Indiában, a Cisco ugyanott fektetett be egymilliárd dollárt hasonló létesítmény kiépítésébe. Az USA határain kívüli legnagyobb érdekeltségét a Microsoft éppen Pekingben hozta létre. Az IBM ma több embert foglalkoztat Indiában, mint az USA-ban, a német Siemens a 30 ezer fős kutatómérnöki státusából 12 százalékot tart fenn Ázsia gyorsan fejlődő államaiban.
Az egyensúly globális áthelyeződésének gyorsaságát jól mutatja, hogy 1990-ben a kutatás-fejlesztési tevékenység 95 százaléka folyt a fejlett országokban. Egy évtizeddel később ez a szám már csak 76 százalék volt. Ma a világszerte foglalkoztatott kutatóknak már a 40 százalékát adják a feltörekvő piacok. Kína évente 100 milliárd dollárnál nagyobb (a GDP 2,5 százalékának megfelelő) összeget fordít kutatás-fejlesztésre, és az ezen területen foglalkoztatottak tekintetében rövidesen lehagyja az USA-t és Európát.
A következő évtized során a felzárkózó államok nemcsak a globális növekedés oroszlánrészét mondják majd magukénak, hanem egyre inkább ők lesznek a forrásai az ugrásszerű technikai váltást és a jelentős költségmegtakarítást célzó innovációnak.
Copyright: Project Syndicate, 2011.
www.project-syndicate.org
