Hoppon maradt közszolgák
Az ötlet szép, kár, hogy nem volt rá pénz, sÕt még használható ötlet sem akadt, hogy honnan teremtsék elÕ. Volt olyan elképzelés, hogy majd a bankok nyújtanák a hitelt, amelyhez kamattámogatást adna az állam. Csakhogy a 70 ezer érintett által igényelt mennyiségÛ, 435 milliárd forintnyi lakáshitelt egy-két hónap leforgása alatt még a lakáshitelezés fénykorában, 2008 nyarán sem helyeztek ki a bankok, mostanában pedig az elapadó anyabanki források miatt erre esélyük sincs. Aztán lehetett volna a piacról is felvenni hitelt, de január elején két számjegyÛ szintre ugró állampapírkamatok mellett ez elég drága mulatság lett volna, meg persze hozzá lehetett volna nyúlni a nyugdíjvagyon maradékához is, komoly veszteséggel értékesítve a benne lévÕ értékpapírokat.
Egy héttel a fedezetek igazolásának végsÕ határideje elÕtt a kormány végül elÕállt az ötletével: kedvezményes hitel nincs, de be lehet majd szállni az árfolyamgát rendszerébe. A hír a bankoknak jó, hiszen a legrosszabb esetben, ha minden állami dolgozó végtörleszt, 190 milliárd forinttal ugrott volna meg a végtörlesztés miatt egyébként is nagyjából 400-500 milliárd forintosra becsült veszteségük. A közszférában dolgozók ezzel szemben csalódottak lehetnek, ha ugyanis eddig a kedvezményes konstrukcióra vártak, most már esélyük sincs arra, hogy normál banki hitelbÕl kiváltsák a tartozásukat.
Mindennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy rosszul jártak. A végtörlesztésen ugyanis nyertek sokat, akik meglévÕ megtakarításaikból vissza tudták fizetni a tartozásukat. Akik viszont mindezt magas kamatú forinthitelbÕl tették meg, könnyen lehet, hogy a törlesztÕrészletek terén csöbörbÕl vödörbe kerültek.
