A kormány sem tudja, mi lesz az önkormányzatok dolga fél év múlva?

Hogy várhatnánk el egy városvezetéstől hatékonyságot, ha nem tudják, mi a kormány terve velük féléves távon? Ha annyit mondanak a központból, hogy valami feladatuk majd csak lesz, de nem határozzák meg, hogy mi, úgy nem lehet dolgozni. Az országos politikában már alaposan megszoktuk a kap­kodást és a koncepciótlanságot.

Utolsó pillanatban totálisan átírt törvények, átláthatatlan jogalkotás – ez szinte már fel sem tűnik a parlamenti tudósításokban. Nem egy szakterületről lehet példákat felhozni, ahol jócskán látszanak ennek a hátrányai, ám ami most jöhet az önkormányzatoknál, az jó eséllyel vezethet ritkán látott káoszhoz. Ez pedig felelőssége a kormánynak, mely mintha csak szükséges rosszként tekintene az önkormányzatokra; felelősségük az előző kormányoknak, melyek megágyaztak ennek az állapotnak, és felelősségük a parlamentben ott ülő polgármestereknek, akik szó nélkül szavazzák meg a városokat is ellehetetlenítő javaslatokat.

Lehet persze így is bánni a városokkal. Lehet indoklást találni arra is, hogy miért jobb, ha a települések is csak az utolsó pillanatokban kapják meg a központi utasításokat, megmagyarázható, hogy a kapkodásban az utolsó helyekre kerülnek. Csak akkor mondják ki azt is, hogy ez az út a teljes bizonytalanságban tartással egyenesen vezet oda, hogy a demokratikus önkormányzati rendszer helyett lesüllyesztik az egészet a Kádár-kori helyhatóságok szintjére, ahol mindegy, mit akarnak helyben, mert úgyis a kormány dönt majd. Ez is egy védhető filozófia, még ha nem is feltétlenül szimpatikus – csak vállalják fel, hogy erre tartunk!