Paks 2 - Még nincs sínen az erőműbővítés ügye
Igaz, egyfelől borítékolható az erre vonatkozó parlamenti szavazás eredménye, mert a honatyák már elfogadták az atomenergia hosszú távú szükségességét is kimondó energiastratégiát. Amiatt is sínen lévőnek tűnik a bővítés ügye, hogy az ország meghatározó politikai pártjai mindig is bővítéspártiak voltak, ahogyan a tekintélyes energetikai szakértők többsége is.
Nem véletlenül: mindössze lignitből vannak számottevő tartalékaink, az olajunk és a gázunk már gyors ütemben fogy, megújuló alapú energiatermelésünk felfutásának pedig gazdaságossági szempontok állítanak korlátokat. Marad az atomenergia, amely alaphelyzetben nem károsítja a környezetet, fűtőelemei pedig a világ számos helyéről beszerezhetők.
Másfelől viszont bőven van még nyitott kérdés. Ezek miatt az Országgyűlés év végi döntése nem egyszerűen arról szól majd, hogy kellenek-e nekünk új blokkok. Inkább arról, hogy akkor kellenek, ha megtaláltuk a módját, hogy a beruházás az ország érdekeit szem előtt tartva történjen, például a költségei arányosak legyenek a teherbíró képességünkkel, műszaki tartalmuk illeszkedjen villamosenergia-rendszerünk adottságaihoz, biztonsági megoldásai az elérhető legmagasabb színvonalat képviseljék.
Ehhez azonban tovább kell szűkíteni a Paksra alkalmas reaktortípusok körét, el kell dönteni, hogy mekkora részesedést kaphatnak, ha kaphatnak más beruházók a Paksi Atomerőmű 2-ben, határozni kell a finanszírozás módjáról, a tendereztetésről és még sok másról. Mégsincs tehát sínen a bővítés ügye. Az Országgyűlés csak akkor mond rá igent, ha kielégítő választ kap az előkészületeket felpörgető kormánybizottságtól az összes, ma még kételyeket támasztó kérdésre.
