Sajátos volt a Sanader ügyében hozott ítélet
A vádalku léte azért merülhetett fel, mert 2010 decemberében Robert Jezic börtönbe került Horvátországban, ám 2011 nyarán a vádak elejtése nélkül váratlanul szabadlábra helyezték, s ekkor tette meg Sanader elleni vallomását.
A tárgyaláson tanúként részt vett Kara Pál elmondta, hogy a bíró egy kivételével az ügyész minden állítását tényként fogadta el, a védő érveinek pedig egyikét sem. Még a magyar ügyészség által Hernádi Zsolt és mások ellen lefolytatott vizsgálat eredményeit sem vette figyelembe. E vizsgálat azután indult, hogy az ügyészség 2011 elején nemzetbiztonsági okokra hivatkozva visszautasította a horvát ügyészség Hernádi Zsolt kihallgatására vonatkozó kérését, de saját hatáskörben lefolytatott egy vizsgálatot. Ebben megállapította, hogy a Molhoz és annak egyetlen vezetőjéhez sem köthető a kenőpénz feltételezett átadása.
Az Ivo Sanader elleni vád kizárólag Sanader korábbi barátja, Robert Jezic tanúvallomásán alapul. A vallomás önmagában is ellentmondásos volt, mert míg Jezic 2011-ben tényként vallotta, hogy saját svájci cégéhez a Moltól érkezett két ciprusi cégen keresztül kenőpénz Sanadernek, a kedden a bíróságon mindezt csak az általa ismert tények alapján levolt következtetésnek állította be. Hernádi Zsoltot jelenleg vesztegetőnek tekinti a horvát bíróság. Ám büntetőeljárás nem folyik ellene. Mindazonáltal az ítélet kihirdetése után a Mol nehezményezte, hogy a bíróságon be sem nyújtottak olyan tényleges bizonyítékot, amelyek az ellene felhozott vádakat igazolták volna.
Ha a másodfokú bíróság is helyben hagyja az ítéletet, mely szerint a Mol vesztegetéssel szerezte meg az INA irányítási jogát, akkor a horvát ügyészségnek polgári peres eljárást kell indítani az irányítási jogot rögzítő megállapodás érvénytelenítéséért.
