Jogos aggályok

A sommás megjegyzést az EBRD többek között azzal indokolta, hogy az euróövezeti adósságválság miatt a térségben található leánybankokból jelentős értékű finanszírozást vontak ki az eurózóna anyabankjai.
A valutaunión kívüli bankok versenyhelyzetét az euróövezeti pénzintézetekkel szemben pedig tovább ronthatja az eurózónán belül tervezett bankunió megvalósítása is. Bár a kezdeményezés nyitott lesz, azaz az eurózónán kívüli EU-tagországok is csatlakozhatnak majd, azonban a jelenlegi tervek szerint – amelyeket éppen tegnap tárgyalt az uniós pénzügyminisztereinek tanácsa – rájuk nem ugyanazok a jogok vonatkoznak majd.

A német pénzügyminiszter például a minap egyértelművé tette: nem lát lehetőséget arra, hogy a bankunióhoz csatlakozó eurózónán kívüli tagországok is részesülhessenek majd az euróövezeti mentőalap bankfeltőkésítési kapacitásaiból. Ezáltal pedig jelentős versenyhátrányba kerülhetnek az eurózónán kívüli EU-tagállamok, köztük Magyarország is, miután azok a bankok, amelyek mögött az ESM áll majd, olcsóbban juthatnak hitelhez.

Akár az is előfordulhat, hogy a betétesek inkább a tűzfallal védett eurózóna-bankokba helyezik el megtakarításaikat.
Ez a versenyhátrány egyben pedig azzal párosulna, hogy a bankunió közös felügyeleti hatósága jelentős kontrollt kapna a hazai pénzintézetek felett, miközben annak döntéshozatalában nem biztos, hogy egyenlő jogokkal vehetnénk részt.

Ebből adódóan a bankunió kapcsán fenntartásokat hangoztató kormányzati megszólalásokat most nem úgy kell értelmezni, hogy az Orbán-kabinet az euró plusz paktum elutasításához hasonlóan ismét kerékkötője akar lenni az európai integráció mélyítésének.