Magyarország nyertes lehet?
– Mit takar az új selyemút kifejezés?
– Azt az új vasúti és autópálya-rendszert, valamint az energiahordozókat továbbító csövek hálózatát, ami Kína és Európa között megkönnyíti az utazást és a kereskedelmet.
– Miért érdekes, hogy a sanghaji gyors már két hét alatt elér Budapestre? Repülővel csak 10 óra az út.
– Kereskedelmi szempontból sem a hajózás, sem a légi közlekedés nem túl ideális.
A hajóút Európába olcsó ugyan, de sokáig tart, míg a repülőút gyors, de drága. Ha egy laptopot hónapokon át ringatnak a hullámok, könnyen lehet, hogy mire megérkezik a célállomásra, már kijön az új technológia, az eredeti termék tehát veszít értékéből. Ha sajtot akarnánk Kínába exportálni, az a hajóúton megromlana, míg a repülő irreálisan megdrágítaná a szállítást. Az új selyemúton viszont számtalan terméket lehet majd gazdaságosan szállítani a két földrész között.
– Kizárólag kereskedelmi jelentősége van az új selyemútnak?
– Korántsem. Geopolitikai szempontból is óriási jelentőségű ez az út. Kína a világ második legnagyobb gazdasága, és övé a világ legnagyobb hadserege. Az ország mégis jelentősen függ a tengeri kereskedelemtől, márpedig a kínai haditengerészet egyelőre nem túl fejlett, és Szingapúr vagy Egyiptom az általuk kontrollált csatornák miatt meg tudják nehezíteni a kereskedelmi flotta mozgását. Az új selyemúttal csökken a kínai gazdaság sebezhetősége és nő a befolyása.
– Hogyan profitálhat Magyarország az új helyzetből?
– Magyarországnak óriási gazdasági és geopolitikai előnyei származhatnak az új selyemútból. Budapest akár új logisztikai központtá is fejlesztheti magát, hogy innen menjenek tovább Ausztriába vagy Németországba a Kínából beérkező vasúti szállítmányok. Ha Magyarország okos külpolitikát folytat, akkor idevonzhatja a legnagyobb nyugati és keleti befektetéseket.
– Mit kell ehhez tennie az országnak?
– Elsősorban stabil politikai vezetésre van szükség, mert a kínaiak hosszú távra szeretnek tervezni. A magyar–kínai kapcsolatok rákfenéje az, hogy sok magyar cég és időnként a kormányzati szektor is késlekedik a részletes tervek kidolgozásával, márpedig a kínaiak nem tolerálják a lassú, bürokratikus eljárásokat, nekik most azonnal kell minden. A magyaroknak meg kell tanulni nyomás alatt gyorsan és jól teljesíteni. Ez azért is fontos, mert a Kínából befutó vonatok tele vannak, visszafelé azonban félig üresen mennek. Miért ne lehetnének a magyarok azok, akik kitalálják, mivel lehetne telepakolni a hazatérő vonatokat?
– Ha már innováció: milyen jelenleg Magyarország innovációs potenciálja?
– Magyarországon nevetségesen alacsony az oktatói fizetés, a tehetséges emberek sokszor más munka után néznek. Sok tehetséges fiatal él itt, de nem jutnak elég tőkéhez.
A kormánynak helyzetbe kellene hoznia a tehetségeket, hogy ne külföldön valósítsák meg az álmaikat. Először az oktatást kellene megfelelően finanszírozni, majd ellátni az innovátorokat pénzzel és mentorokkal. Ha Magyarország kreatív országként tudja eladni magát a nemzetközi piacon, akkor idejön a tőke is.
