A magyar gazdaságban évente több mint 1000 milliárd forint adót csalnak el
Túl olcsó dolog lenne azon élcelődni a pénztárgépcsere kapcsán, hogy már megint nem teljesül egy szép terv a határidőre, mert valahol valakik ismét összetévesztették a vágyakat a lehetőségekkel. Az eb azonban nem itt van elhantolva: sokkal komolyabb dologról van szó.
Az eredeti tervek szerint az elektronikus útdíj bevezetése révén 75 milliárd forintos bevételhez jutott volna a költségvetés, a szuperkasszák pedig 95 milliárddal növelték volna az áfabevételeket. De egyik esetben sem biztos, hogy tartható a tavaly meghatározott határidő.
Az Európai Unió a túlzottdeficit-eljárás során vizsgálja a konvergenciaprogramot. A költségvetés tervezése során ugyanakkor mindkét fenti tétellel számolt a pénzügyi kormányzat. Ha csökken a bevétel, akkor valahogy be kell tömni az így keletkezett rést a büdzsén. Ennek pedig csak egy bevált módja van: valamilyen nem várt területen újabb nem-konvencionális adók bevezetése.
Másrészt az akadékoskodó EU-bürokratákkal szemben azzal is érvelhetünk, hogy ha idén nem is érjük el azt a bizonyos 95 milliárdot, tulajdonképpen elhanyagolható összegről van szó.
A magyar gazdaságban évente több mint 1000 milliárd forint adót csalnak el. Aki ugyanis – a bevett gyakorlat szerint – nem ad nyugtát, a beszerzéséről se kap számlát, és így jutunk el a szántóföldtől az étkezőasztalig.
Ha az állatenyésztő-vágóhíd-húsfeldolgozó-nagykereskededő-kiskereskedő láncot együttesen nézzük, 30 százalékra becsüli az adóelkerülést Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, de szerinte a zöldség-gyümölcs területen már 50 százalékról beszélhetünk. Tavaly a NAV összesen körülbelül 500 milliárd forint értékű adócsalást derített föl, és ezek 80 százalékát tette ki az áfacsalás. Az OKSZ becslése szerint ugyanakkor a fel nem derített adócsalások összege a felderítettek összegét is meghaladhatja, és így már ezer milliárd fölött vagyunk.
Az ezermilliárdnak a 95 milliárd tizede sincs, a fekete gazdaság tehát düböröghet tovább.
