Helyes irány-e a közfoglalkoztatás bővítése?
Rövid távon- Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke
„A közmunkaprogram átmeneti, rövid távú megoldásnak jó, hiszen közmunkásként is jobb dolgozni, mint munkanélküliként tétlenkedni. Innen azonban tovább kell lépni, a munkaerőpiacra visszatért közmunkásoknak valódi munkahelyekre van szükségük. Ehhez viszont a képzést és az átképzést is erősebben kellene támogatni. A probléma gyökerét ráadásul a közmunka nem kezeli: attól, hogy ezeket a programokat támogatjuk, nem lesz több munkahely, a fiatal pályakezdők nem tudnak könnyebben elhelyezkedni. Nagyobb szükség lenne a valódi munkahelyteremtő programokra, amelyek segítenék új vállalkozások létrejöttét, a meglévőket pedig bővítésre – ezzel együtt új álláshelyek létrehozására – ösztönöznék.”Tüneti kezelés- Csery Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője „A kormány foglalkoztatáspolitikáját ugyanaz a »workfare-szemlélet« határozza meg, amelyet a Clinton-adminisztráció is magáénak vallott. Ennek lényege a szociális juttatások szűkítése és ezáltal a munkaképesek visszaterelése a munkaerőpiacra. A probléma az, hogy jelenleg a munkaerőpiacon újból megjelenők számára a versenyszféra nem képes elegendő és megfelelő állást kínálni, így sokan közülük csak a közfoglalkozatás keretein belül tudnak elhelyezkedni. A közfoglalkoztatottak pedig gyakran megfelelő átképzési programok híján beszorulnak eme státuszukba, és nem képesek kilépni a magánszférába. Így a közfoglalkoztatottak tekintélyes számának további növelése nem jelenthet fenntartható megoldást.”
Rossz irány- Lukács Zsolt, a Telkes Consulting ügyvezető partnere „Erősen kétséges, hogy a közmunkaprogram keretében létrejövő új munkahelyek új feladatok ellátására jönnek létre, hiszen a közszférát inkább karcsúsítani kellene. Ha a munkaerőpiaci helyzeten akar a kormány javítani, akkor inkább a szakképzés rendszerét kellene fejleszteni és hatékonnyá tenni, hiszen jó szakemberekre egyre nagyobb szükség van. Az ország hosszú távú érdekei szempontjából sokkal fontosabb lenne a főváros és a vidék közötti, Európában párját ritkító és indokolatlan jövedelemkülönbségek felszámolása. A másik égető probléma a nyelvtudás – mindenekelőtt az angol nyelv ismeretének – hiánya, aminek következtében a magyar pályakezdő fiatalok komoly versenyhátrányba kerültek számos foglalkoztatónál.”
-->
