BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Várakozásokon felül

A Növekedési Hitelprogramról rendelkezésre álló információk a korábbi várakozásoknál kedvezőbb képet mutatnak. A program eredményessége, reálgazdaságra gyakorolt hatása csak akkor lesz megítélhető, amikor elegendő beruházási és GDP-adatot látunk. A bíztató kezdet fényében megalapozottan számíthatunk átütő sikerre.

A Magyar Nemzeti Bank tavaly június 1-jén indította el a Növekedési Hitelprogramot. Az első szakasz szeptember végén zárult le, de a Monetáris Tanács addigra már döntött az októberi folytatásról. A második szakaszban 2014 végéig érhető el a kedvezményes hitel a kis- és középvállalkozások számára, elsősorban új beruházások finanszírozására. A hitelprogram célja, hogy a kkv-beruházások élénkítésével elősegítse a tartós növekedési fordulatot.

E cél eléréséhez szükséges a bankok és a vállalkozások érdeklődése. Ám egy hitelügyletben a kereskedelmi bank és a vállalkozás ellentétes oldalon áll. Míg az egyik a magas, addig a másik az alacsony felárban érdekelt. Az MNB által meghatározott 2,5 százalékos kamatfelár a program kritikusai szerint túl restriktív, abba csak nagyon kevés számú, amúgy is magasan hitelképes vállalkozás hitelkockázata fér bele. A másik kritika, hogy Magyarországon jelenleg nincsen életképes beruházási projekt.

Az első szakasz rövid ideig, 4 hónapig állt rendelkezésre, de a nagy érdeklődés miatt a Monetáris Tanács még a program indulása előtt megemelte a kezdeti 500 milliárd forintos keretösszeget. „Az idő eltelt”, és az eredeti keret 140 százalékát folyósították, amiből 177 milliárd új beruházást finanszírozott. Ez azt mutatja, hogy sem a 2,5 százalékos felár, sem a beruházási lehetőségek esetleges totális hiánya nem bizonyult valós korlátnak, vagyis a hitelprogram az első mérési ponton a vártnál sokkal jobban teljesített.

Kondrát Zsolt „Az idő eltelt” című írásában megkérdőjelezi az NHP céljának elérését. Szerinte a programból finanszírozott beruházások amúgy is megvalósultak volna, vagyis az alacsony kamat pusztán jövedelemtranszfert jelent. Hasonló a várakozása a második szakasszal kapcsolatban. Utal a 3. negyedéves beruházási adatokra, amelyből szerinte nem olvasható ki beruházási fordulat. Később ő maga is elismeri, hogy az NHP hatása a beruházási adatokon „igazából nem is nagyon látszódhat”.

A hitelprogram sikerének első mérési pontja a folyósítás, és az említett okok miatt már itt sem volt triviális, hogy nagy számokat fogunk látni. Az első szakasz végén mégis nagy számokat láttunk.

A második mérési pont az NHP-n kívüli hitelezési aktivitás. Ha igaz az, hogy az NHP a piaci hitelezést helyettesíti, akkor a piaci alapú hitelezésnek az NHP keretében történő folyósítással megegyező mértékben kellene visszaesni.

Sajnos ezen a ponton már nehezebb a mérés, ugyanis a kiszorító hatás jelentkezhet késleltetve is. Másrészt év végén az utóbbi időben rendre szignifikánsan rosszabb hitelezési adatokat látunk, amit a bankok és a vállalatok mérlegkozmetikázása okoz, ráadásul 2013 végén ez a hatás sokkal erősebb lehetett az Európai Központi Bank idénre tervezett eszközminőség-vizsgálata és stressztesztje miatt. A hitelezési adatok csak 2014 első féléve során fognak információval szolgálni. A pénzügyi számlákból az egyes szektorok, így a vállalati szektor pénzügyi pozíciójáról kapunk felvilágosítást, de nagy késleltetéssel, és számos egyedi tényező (áfa-visszatérítés, kereskedelmi hitelek) nehezíti az adatok értelmezését.

Az NHP végső céljának teljesülését a nemzeti számlákban kell viszontlátnunk. A beruházásokra gyakorolt hatás csak késleltetve, a 2013. negyedik negyedéves, illetve a 2014-es adatokban jelentkezhet az újonnan vásárolt termelőeszközök aktiválásakor, ami rendszerint több negyedéves késéssel követi azok megvásárlását. A GDP-re gyakorolt hatás (beleértve a II. pillér áttételes hatását) pedig még elnyújtottabban jelentkezhet.

Mindezek fényében elmondhatjuk, hogy az NHP eddig csak az első mérési ponton haladt át. Szektorideje meghaladta a korábbi várakozásokat. Ez az, amit biztosan tudunk. Ebből viszont nehéz arra következtetni, hogy rossz lesz a köridő.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek