"Mindenki tölt le illegálisan"

– Csak e-könyv kiadásából már meg tud élni egy kiadó?
– Egyelőre még nagyon ritka, hogy egy könyv csak e-könyvként jelenik meg. Üzleti modellként inkább csak a hagyományos könyvvel párhuzamos kiadás tartható fenn, de a jövő egyértelműen a digitalizáció. Mindössze 2010-től beszélhetünk nagyobb szereplőkről a hazai piacon. Négy-öt cég foglakozik csak e-könyvekkel, összbevételük pedig tavaly becslésem szerint 40 millió forint körül lehetett. Nekünk több mint 250 százalékkal növekedett az elmúlt évben a forgalmunk, de csak az idei lehet az első évünk, amikor jó eséllyel nyereséggel zárhatunk. A teljes könyvpiac 44 milliárd forint, ebből is látszik, hogy az e-könyv piac ugyan növekszik, de még bőven van hova fejlődnie.

– Egy kutatás szerint tízből négy olvasó illegális forrásból is letölt, hogy hozzájusson a keresett e-könyvhöz. Ez mennyiben hátráltatja a fejlődést?
– Boldog lennék, ha csak négyen töltenének le illegálisan, de ennél sokkal rosszabbak a tapasztalataim. Szerintem mindenki tölt le illegálisan, inkább az a kérdés, hogy közülük hányan vásárolnak emellett legálisan is. Hosszú távon természetesen ez nem tartható fenn, hiszen romba dönti a piacot. A kiadó mellett az író, a terjesztő és végül az olvasó is rosszul fog járni.

– Ha megjelenik egy új könyv, annak már automatikusan lesz digitális változata is?
– Itt még nem tartunk. Évente 10-12 ezer cím jelenik meg, de összesen ennek mintegy a fele, körülbelül 6 ezer e-könyv teszi ki a jelenlegi teljes digitálisan kínálatot. A kortárs szerzők műveihez előbb-utóbb hozzá lehet jutni és a legalább hetven éve elhunyt szerzők művei is letölthetőek, többnyire ingyenesen is. Legutóbb például Rejtő Jenő művei kerültek ebbe a kategóriába. A huszadik századi irodalom digitalizációjában azonban még nagy hiányosságok vannak.

– Budapesten közlekedve pár éve egyre több e-könyv olvasót lehet látni az emberek kezében. Mekkora a lemaradásunk a nemzetközi trendekhez képest?
– Az e-könyv piac szereplői talán az Egyesült Államokban és Angliában vannak a legideálisabb helyzetben, ahol már 20 százalék körül stabilizálódott az e-könyvek könyvpiaci részesedése. Lengyelországban ez mintegy 2 százalék, de a csehek is előttünk járnak. Nagy gondot jelent, hogy az EU-ban nem egységesek az adószabályok. Nálunk is versenyhátrányt jelent, hogy amíg a papírkönyveket mindössze 5 százalékos áfa terheli, addig az e-könyveket 27 százalékos kulcs, mert nem terméknek, hanem szolgáltatásnak számítanak. A tagországok eltérő áfa-politikája nagyon torzítja az európai versenyt, az Amazon és az Apple például Luxemburgból működnek, mert onnan 3 százalékos áfával értékesíthetik az e-könyveket.

– Most is egy könyvtárszobában beszélgetünk. A jövőben már nem lesz szükség ilyen helyiségekre?
– Meggyőződésem, hogy az e-könyvek nem teszik tönkre a hagyományos könyvpiacot, mert nem versenytársai egymásnak. Teljesen más körülmények között olvassuk őket. Előbbit például közlekedés közben vagy nyaralás alatt, utóbbit pedig otthon. Az e-könyveknek inkább a többi digitális tartalom, a zene és a film a fő riválisa. A művészeti albumok, útikönyvek és szakácskönyvek valószínűleg mindig megmaradnak majd papíron, a regények esetében azonban jelentős lehet az eltolódás. Az e-könyv ára ugyanis 30-40 százalékkal is olcsóbb, mint a nyomtatott változat. Az eszközök terén még folyamatos az innováció, a legújabb e-könyv olvasóknak már tükröződésmentes a felülete, belső világítása van és nagyon lassan merül le az akkumulátora. A vásárlók egyre inkább a tabletek felé tolódnak el, de meglepő módon még okostelefonon és számítógépen is sokan olvasnak könyveket.

2011-től a mindennapi.hu (Élő Szó Az Igazságos Társadalomért Alapítvány) lapmenedzsere, 2012 óta pedig az eKönyv Magyarország ügyvezető igazgatója.

2011-től a mindennapi.hu (Élő Szó Az Igazságos Társadalomért Alapítvány) lapmenedzsere, 2012 óta pedig az eKönyv Magyarország ügyvezető igazgatója. -->