Befektetés Európa jövőjébe

Ez teljesen indokolt, hiszen a legutóbbi előrejelzések szerint az Európai Unióban és az euróövezetben is gyenge gazdasági növekedés várható az év hátralevő részében. A fellendülés lassú maradhat, ami a tartósan magas munkanélküliséget csak kismértékben enyhítheti, Európa globális versenyképessége pedig tovább gyengül.

Éppen ezért azonnal cselekednünk kell. Túl vagyunk az államadósság-válságon, ezért a beruházási potenciál felszabadítása érdekében új ösztönzőkre van szükség. A válság hatására a beruházások szintje a 2007-es rekordértékhez képest 15 százalékkal, azaz mintegy 430 milliárd euróval csökkent az unióban. Egyes tagállamokban a visszaesés még drasztikusabb volt, ezért az állami és magánforrások mozgósítására van szükség.

Az államkasszákból származó minden egyes eurót úgy kell elkölteni, hogy az államadósság további növelése nélkül elősegítse az új magánberuházásokat.
Ez a beruházási „offenzíva” nem elszigetelt kezdeményezésként történik majd meg. A növekedés és a munkahelyteremtés érdekében politikai intézkedésekre lesz szükség a kormányzás valamennyi szintjén, és minden rendelkezésre álló eszközt mozgósítani kell a gazdaság keresleti és kínálati oldalán egyaránt. Foglalkoznunk kell az aggregált kereslet tartós gyengeségét kiváltó strukturális okokkal, és ebben a tekintetben különös figyelmet kell szentelnünk a beruházásoknak.

Egyúttal növelnünk kell versenyképességünket és potenciális gazdasági kibocsátásunkat. A jelenlegi gazdasági kihívásokra nem adhatunk felülről építkező választ. Brüsszelnek nincs csodafegyvere, és nem nyomhat meg egy varázsgombot, amellyel egyszeriben be lehetne indítani a növekedést. Az európai társadalmakban csak akkor teremthető meg újra a jólét és a bizalom, ha a strukturális, költségvetési és monetáris politikákat nemzeti és uniós szinten egyaránt az integrált növekedést segítő módon hangoljuk össze.

A beruházási terv követi ezeket a politikai célokat. Az Európai Központi Bank már számos fontos intézkedéssel lazított monetáris politikájában annak érdekében, hogy az általános pénzügyi feltételekre gyakorolt befolyását növelje. Megbízatása keretében és teljes függetlenségével élve az EKB továbbra is fontos szerepet fog betölteni a gazdasági tevékenységek támogatásában.

Az európai beruházási terv kidolgozása mellett számos megalapozott érv szól. Az uniós beruházások szintje 270–340 milliárd euróval alacsonyabb a korábbi időszakok adatai alapján fenntarthatónak mondható szintnél. A beruházások csökkenésének egyik oka a múltban túlzott mértékben végrehajtott beruházások korrekciója (ezek különösen egyes tagállami ingatlanpiacokat érintettek). A bizottság őszi előrejelzése szerint azonban a gyenge beruházási aktivitás – különösen az euróövezetben – továbbra is fékezően hat az EU tétova gazdasági fellendülésére. Noha bőséges likviditás áll rendelkezésre, az állami és magánadósságok szintje továbbra is magas, ami sok gazdasági szereplő pénzügyi mozgásterét beszűkíti.

Ugyanakkor azonban fokozott kereslet mutatkozik a beruházások iránt, és számos, gazdaságilag életképes projekthez van szükség megfelelő finanszírozásra. A bizonytalanság és a projektgazdák kockázatkerülő magatartása visszatartó hatást gyakorol a beruházások tényleges megvalósítására. Meg kell szilárdítani az általános gazdasági keretrendszerbe vetett bizalmat, a politikai döntéshozatalt és a szabályozási keretet pedig kiszámíthatóvá és átláthatóvá kell tenni.

A konkrét beruházási projektekben rejlő lehetőségek kapcsán bizalomra van szükség, és a beruházások, valamint a magánbefektetők és projektgazdák ösztönzése érdekében növelni kell a kockázatvállalási hajlandóságot. Ezekkel a kérdésekkel a közigazgatás valamennyi szintjének foglalkoznia kell. Az EU a rendelkezésére álló eszközökkel – mint például az uniós költségvetés által és az Európai Beruházási Bank mint „az EU bankja” által biztosított eszközökkel – egyedülálló szerepet vállalhat ezen a téren. Ennek jegyében a bizottság az EBB-vel együttműködésben egy 315 milliárd eurós költségvetésű, három évre kiterjedő beruházásösztönző kezdeményezést kíván életre hívni, amelynek célja a régóta esedékes beruházások mobilizálása.

A kezdeményezés olyan kulcsfontosságú területeken erősíti a kockázatvállalási hajlandóságot, mint az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás és az innováció, a megújuló energiaforrások, a digitális gazdaság és a kkv-k fejlesztése. Ebben az összefüggésben fel kell tárnunk a beruházási tevékenységet gátló szabályozási akadályokat, és azokat szükség esetén fel kell számolnunk. Ugyanakkor gondolkodásmódunkat innovatívabbá kell tennünk, és a jövőben is elő kell mozdítanunk a közös pénzügyi eszközök kialakítását.

Ezt a kezdeményezést egy olyan átfogó stratégiába kell beépítenünk, amelynek célja az energetika, a távközlés és a digitális gazdaság területeinek korszerűsítésére irányuló strukturális reformok végrehajtása egy ambiciózus egységes piaci intézkedéscsomag révén, továbbá olyan intézkedések segítségével, amelyek célja egy új növekedési és munkahely-teremtési lehetőségeket kínáló tőkepiaci unió létrehozása.

A kezdeményezésnek ugyanakkor megfelelően rugalmasnak kell lennie, hogy figyelembe lehessen venni az érintett ágazatok és régiók különböző igényeit. Végül, de nem utolsósorban olyan felelősségteljes, az érintett országokban megfelelően differenciált fiskális politikákra van szükség, amelyek támogatják a gazdasági fellendülést, és segítik helyreállítani az EU virágzó jövőjébe való beruházáshoz elengedhetetlen bizalmat.