Átrendezés - Orbán Viktor sosem csinált titkot abból, mire készül
Az előző négy évben csak a politikai berendezkedés változott meg – most a gazdasági fog. Orbán Viktor sosem csinált titkot abból, mire készül. A hatalmi ágak elválasztásának hiánya, a megteremtett átjárhatóság szilárdította meg a központi irányítást. Sokan hitték, hogy az olyan gyakran emlegetett politikai stabilitás (a betonbiztos kétharmad) arra kell, hogy a rosszul működő állami ellátórendszerek átalakítására sor kerülhessen. Hogy ne kelljen a rövid távú népszerűségvesztés miatt feláldozni a hosszú távú hasznot. Ezért kompromisszumot kötöttek: bevállalták a demokráciadeficiteket, kicsit engedtek a fékekből és az ellensúlyokból valamilyen felsőbb jóért. Aztán jött, ami jött.
A rendcsinálás jelszóval ma nem az állam gazdálkodását és az ország gazdaságát teszi rendbe a kormány. A kétharmados többség ötödik éve fogad el olyan költségvetést, amely valójában nem nyúl hozzá az alapvető folyamatokhoz és nem kezeli az évtizedes problémákat. A szabad források látványberuházásokra mennek el, az ellátórendszerekben egyetlen változás van: visszatértünk a 30-es évek érdemes szegényekről szóló szociálpolitikájához, hasonló mértékű forrásigény biztosítása mellett.
Eközben az ötven százalékban megmagyarított bankrendszer a nagybankok feletti irányítás megszerzéséről szól. A recept készen van: szabályozással, magas adókkal kell kiszorítani a nem megfelelő piaci szereplőket, majd gyorsan a helyükbe kell lépni. A forma már nem is annyira érdekes. Kevés vizet zavarnak a tüntetők, és a növekvő hatalmi koncentráció miatt egyre csökken az ellenállás lehetősége is. A politikai után a bankrendszer került központi kézbe: ma már a jegybank nem csak monetáris hatóság és pénzpiaci felügyelet, de úgy irányít egy kereskedelmi bankot is, hogy az nincs csődhelyzetben. A gazdasági berendezkedés átalakítása előtt nincs akadály. A köztársasági elnök is legfeljebb csak kavicsokat görgethet a robogó úthenger elé.
