Görögország az euróövezetben maradhat

A Sziriza radikális baloldali párt győzött a görögországi választásokon, ám ez nem eredményezte a nemzetközi pénzpiacok azonnali radikális esését, jóllehet a befektetők körében tapasztalható volt egy kisebb idegeskedés a választási eredmények kapcsán. Figyelembe véve Görögország Európai Unión belüli kényes gazdasági és pénzügyi helyzetét, Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője a gyors kormányalakítással meg akarta nyugtatni az EU vezető politikusait és a nemzetközi piacokat is. Erre utalt Ciprasz azon kijelentése, hogy el akarja kerülni Athén európai partnereivel való nyílt konfrontációt, és mindkét fél számára kölcsönösen elfogadható megállapodásra törekszik.

Intő jel ugyanakkor Görögország számára, hogy a választási eredményeket követően a Moody’s és a Standard & Poor figyelmeztette az országot, utóbbi pedig végül le is minősítette, mert a Sziriza nem hajlandó végrehajtani a konszolidációs programot.

A Sziriza választási programjában a trojkával (EU-IMF-EKB) megkötött megállapodás feltételeinek felülvizsgálatát, és ennek részeként az adósságállomány részleges elengedését hirdette meg. A párt elnökének törekvései közé tartozik a hiteltörlesztések kezdőidőpontjának az elhalasztása, továbbá az, hogy az EU ne számolja bele az állami beruházásokat a költségvetési hiányba. A Sziriza programját tekintve markánsan baloldalinak tekinthető, ugyanis a megszorítások helyett első intézkedései közt a minimálbért jelenlegi 580 euróról 751 euróra történő emelése szerepel. Ciprasz továbbá adómentességet helyezett kilátásba az adott évben megkeresett 12 ezer euró jövedelemig.

A Sziriza azért is erősödött meg, mert az elmúlt négy évben a 240 milliárd eurónyi összegű, Görögország megmentését szolgáló EU–IMF–EKB által nyújtott hitelcsomag nem javított érdemben a gazdaság helyzetén. A GDP-hez viszonyított adósságállomány nem csökkent, hanem tovább növekedett, és elért egy fenntarthatatlan szintet (jelenleg 174,9 százalékos az adósság). Emellett a munkanélküliség is 25 százalék fölé emelkedett, és különösen aggasztó, hogy a minden második fiatal állástalan.

Görögország versenyképessége az elmúlt időszakban a kizárólag megszorításokra épülő gazdaságpolitikai intézkedések miatt nem javult, sőt, tovább romlott. Az alapvető probléma, hogy az egységes belső piac megvalósulásával a gazdaságilag fejlett EU-tagállamok felől egyre intenzívebbé váló verseny rendkívül hátrányosan érintette a görög ipart. Számos korábban fontos iparág (például a hajógyártás) az intenzív verseny következtében tönkrement, tovább rontva az ország versenyképességét.

A másik alapvető probléma, hogy Görögország belső szerkezeti egyensúlytalanságokkal küszködő ország volt, amikor az euróövezethez csatlakozott. Ráadásul – az északi fejlett európai uniós tagállamoktól eltérően – Görögországban mindig is alacsony volt a pénzügyi kultúra színvonala. Ezt jól mutatja a költségvetési téren történt statisztikai adatokkal való trükközés, amellyel a hellén állam az Európai Bizottságot közel egy évtizeden át megtévesztette.

Mégis annak a lehetőségnek van a legkisebb esélye, hogy Görögország kiválik az euróövezetből. Egyfelől Alekszisz Ciprasz már a választásokat megelőző hétben a Financial Timesban tett nyilatkozatában megerősítette, hogy az ország jövőjét az euróövezetben képzeli el, másfelől a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozásról az Európai Tanács, a tagállamok állam és kormányfői egyhangúlag döntöttek, amely visszavonhatatlan. Ráadásul a görög gazdaság már nem áll az összeomlás szélén: a költségvetés stabilizálódott (az elsődleges egyenleg vaskosan pozitív), és egy szerény gazdasági növekedés is megindul.

Az újonnan megalakult kormány ezzel együtt rendkívül szűk gazdasági és pénzügyi mozgástérrel rendelkezik, a görög államadósság teljes vagy részleges elengedésének nincs esélye. Már csak azért sem, mert Görögország legnagyobb hitelezője és az EU legfőbb gazdasági ereje, Németország ezt határozottan ellenzi. Ráadásul a jelenleg kormányzó CDU-CSU is abban érdekelt, hogy Görögország folytassa az eddig megkezdett strukturális reformokat. Wolfgang Schäuble, német pénzügyminiszter határozottan kijelentette, hogy ez az opció „szóba sem jöhet”. A német kormány élvezi a közvélemény támogatását: az ARD televízió legfrissebb felmérése szerint a német lakosság 68 százaléka elutasítja Görögország adósságelengedését. A görög adósság teljes vagy részleges elengedését Ausztria, Dánia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Finnország is határozottan ellenzi. A görög adósság elengedésével kapcsolatosan elutasítóan nyilatkozott az Európai Bizottság elnöke, Jean Claude Juncker mellett a Nemzetközi Valutalap vezérigazgatója, Christine Lagarde is.

Görögország helyzetét tovább súlyosbítja, hogy az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa február 5-én meghozott döntésében kijelentette, hogy nem hajlandó görög államkötvényeket fedezetként elfogadni a bankrendszer hitelezéséhez. Az EKB közleményében azzal indokolta a döntését, hogy bizonytalanná váltak a hitelezőkkel kötendő következő megállapodások kilátásai. Ezt követően az athéni tőzsde zuhant és jelentősen megemelkedtek a görög állampapírok után fizetendő hozamok, továbbá a görög szuverén CDS-tranzakciók is rekordszintet (1069 bázispont) értek el.

Görögország számára kulcsfontosságú, hogy minél hamarabb megállapodás jöjjön létre a trojka képviselői és a görög kormány között a támogatási program meghosszabbítása ügyében, különben növekedhet a piaci nyomás és elfogyhat a pénzük is. Kormányzati jelzések szerint akár már májusban gondok lehetnek. Jelenleg jelentős érdekkülönbség húzódik a görög és a többi európai uniós tagállam között. Miközben az athéni kormány egy áthidaló támogatási programot kíván kidolgozni a hitelprogramot követő időszakra, és egy 2015-2018 közötti reformprogrammal a pénzügyi kötelezettségeinek kiigazítását szeretné elérni, addig Németország és a többi unió tagország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Görögországnak be kell tartani a játékszabályokat, ezért nincs mód arra, hogy a görög állammal szemben könnyítést alkalmazzanak.