BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Átláthatóság mindenekfelett

Mától az új törvény szerint működik a közbeszerzési piac, s alapvetően változik meg az eddigi gyakorlat. Ahogyan Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkára lapunknak nyilatkozta, cél az átláthatóság növelése és a részvétel lehetőségének biztosítása minél több ajánlattevő számára.

– Mi volt a baj a régi közbeszerzési törvénnyel? Elvben elég lett volna beemelni a jogszabályba a legújabb európai uniós irányelveket, ehhez képest egy teljesen új törvényt alkottak.

– Új alapokra kívántuk helyezni a közbeszerzést, levontuk a következtetést az előző uniós ciklus tapasztalataiból, meghallgattuk a brüsszeli kritikákat, majd élve az új irányelvek adta lehetőségekkel, egy teljesen új szemléletű törvényt alkottunk. A legfontosabb cél az átláthatóság növelése és a gazdaság élénkítése. A kormány alapvető célja a gazdaságélénkítés, erre szánjuk a legtöbb uniós forrást is. Ahhoz hogy ezek a pénzek mielőbb bekerüljenek a gazdaságba, rövidebb eljárási határidőkre, kevesebb benyújtandó dokumentumra van szükség

– De pont az uniós források esetében lépett be egy olyan szigorítás, amelytől első hallásra sokkot kapott a piac, hiszen a legegyszerűbb pályázatok megvalósításában is minimum 1-1,5 hónapos lassulást okoz, s pluszkiadásokkal jár. Minden olyan fejlesztés, amelyben több mint 25 millió forint támogatás van, a közbeszerzés hatálya alá kerül. Eddig ahhoz képest dőlt el a beszerzési kötelezettség, hogy a projekt értékének egésze hány százaléknyi támogatást tartalmazott.

– Az új közbeszerzési törvény valóban bővíti az ajánlatkérői kört, így – néhány kivételtől eltekintve – mindenkit bevon a közbeszerzés hatálya alá, aki legalább 25 millió forint támogatást használ fel. Ezzel kívánjuk a közpénzek felhasználását átláthatóbbá tenni. Ennek egyik legfőbb okai az uniós források korábbi felfüggesztései voltak.

– Ugyanakkor lassulhatnak az európai uniós kifizetések. Jövőre legalább 2000 milliárd forintnyi támogatást kellene felhasználni ahhoz, hogy minden más hatás változatlansága mellett a gazdasági növekedés szinten tudjon maradni.

– Az ambiciózus gazdaságélénkítési program nem mehet az átláthatóság rovására.

– Azt mondja, általában azonban gyorsabbá válik a közbeszerzés. Mik a könnyítések?

– Egyrészt a nyilatkozati elv, amely szerint ajánlattételkor nem kell minden dokumentumot, igazolást benyújtani, hanem elég nyilatkozni, hogy a cég megfelel a szükséges feltételeknek. A papírokra csak akkor lesz szükség, ha az ajánlatkérő bekéri azokat.

Aki kiesik a versenyből, annak nem kell feleslegesen az igazolások után járnia. Könnyítés a normatív alkalmasság elve is. Ha egyszerűen akarok fogalmazni, akkor ez azt jelenti, hogy 100 forint értékű munkához nem lehet 300 forint árbevételt megkövetelni az ajánlattevőtől. Legfeljebb az kérhető, hogy az ajánlattevő cég árbevétele az előző három évben összesen legalább annyi legyen, mint a munka becsült értéke. A feladattal arányosnak kell lennie a megkövetelt referenciának is, amelynek mértékét az elvégzendő munka értékének 75 százalékában maximáltuk. De említhetem a műszaki ekvivalencia elvét is, amelynek az a lényege, hogy a hasonló referenciát fogadja el az ajánlatkérő. Például aki képes volt szállodát építeni, fogadjuk el egy kollégiumépítés esetén is.

– Az nem okoz versenyhátrányt a hazai kis- és középvállalkozásoknak, hogy az uniós elvek átültetése miatt komoly környezetvédelmi és innovációs feltételeknek kell majd megfelelniük, amihez a tanúsítványokat egy nagyobb nemzetközi cég sokkal könnyebben képes produkálni, mint egy kis magyar?

– Egyáltalán nem okoz versenyhátrányt, mert semmi ilyen kötelező előírás nincs. Az ajánlatkérő határozza meg a törvényi keretek között, hogy mit ír elő. Egyet azonban biztosan tudok: az, hogy mindig a legalacsonyabb ár nyerjen, az ajánlatkérőnek hosszú távon egyáltalán nem kifizetődő. Ez a tapasztalat. Most elsősorban az ár–érték-arány számít, amelyet számos egyéb mellett befolyásol például a beépített anyagok minősége, a környezetvédelem érdekében tett intézkedések, a várható fenntartási költségek, valamint a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek kvalitásai. Ezen szempontoknak az alkalmazása Nyugat-Európában bevett gyakorlat.

– Az átláthatóság igénye hozta azt a szabályt is, hogy a kormány és bizonyos állami intézmények vezetőinek családtagjai ki vannak zárva a közbeszerzésekből?

– Elejét akartuk venni annak, hogy bárki a visszaélésekkel, a nem megfelelő felhasználással hozakodjon elő. Törvénnyel garantáljuk, hogy a felsorolt állami vezetőket és családjaikat még csak hírbe se lehessen hozni.

– Erre vannak az opciós szerződések. Láttunk már ilyet.

– Ezek szerint ön nem ért egyet az összeférhetetlenségi szabályok ilyen mértékű kiterjesztésével? Álláspontom szerint az, hogy a közjogi méltóságok, valamint a jelentősebb állami intézmények vezetőinek hozzátartozói nem indulhatnak közbeszerzési eljáráson, szintén az átláthatóság növelését garantálja. Ugyanakkor egy egészen forradalmi újítás történik az új nemzeti rezsim bevezetésével. Amellett, hogy csökkentettük az értékhatárokat, árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetében 18 millió forint és 60 millió forint közé, építési beruházások esetén 100 és 500 millió forint közé, az ajánlatkérő köteles felhívni az ajánlattételre legalább három alkalmasnak vélt ajánlattevőt, és emellett a meghívót is közzétenni a Közbeszerzési Hatóság honlapján, így bárki, aki alkalmas, csatlakozhat a versenyhez. Ennél jobban aligha lehet szélesíteni a versenyt.

– Mi a garancia arra, hogy egy állami beruházásban tényleg a megfelelő vállalkozó kapja a munkát, és valóban azt végzi el, amire megbízást kapott, és menet közben nem nyújt be pluszszámlákat?

– Az új szabályozás szerint ellenőrizni fogjuk nemcsak a közbeszerzési eljárások kiírásait, hanem az eljárások eredményeként kötött szerződések teljesítését is, mind a megrendelői, mind pedig a vállalkozói oldalon.

– Készült hatástanulmány a jogszabály várható eredményeiről?

– Ami biztosan számszerűen mérhető majd, az ajánlatkérők számának növekedése. Ebben komoly előrelépést várunk. Az elektronikus közbeszerzés bevezetése lesz a következő mérföldkő. Két éven belül át akarunk állni a teljesen papírmentes, száz százalékban elektronikus közbeszerzési rendszerre.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek