Erősödik a verseny a hitelintézeti piacon
Tavaly 180 milliárdos mérlegfőösszeg elérését tűzték ki célul. Megvalósult-e a terv?
– Az igazgatóság által 2016-ra elfogadott üzleti terv valóban 180 milliárd forintos mérlegfőösszeg elérését tűzte ki célul, ám az előzetes adatok szerint ezt jelentősen sikerült túlszárnyalni, és végül közel 230 milliárd forint mérlegfőösszeggel zártuk a múlt évet, szemben a 2015-ben elért 151 milliárddal. Az eredmény tekintetében szintén meghaladtuk a tervet: a megcélzott 170 millió forintos adózás előtti nyereséggel szemben – szintén az előzetes adatok szerint – közel 240 millió forintot értünk el 2016-ban. A vállalati hitelállományt majdnem duplázni tudtuk az előző évhez képest, meghaladva a 80 milliárd forintot, miközben a portfólió minősége változatlanul kiváló: 99 százalék feletti a problémamentesen teljesítő hitelek aránya.
Mi ennek a gyors növekedésnek az oka?
– Három fő okot látok. Az első ok a digitális üzleti modellben keresendő. Az elektronikus bankolás a vállalati ügyfeleknél már régóta működik, de az internetpenetráció növekedése és a technológiai fejlődés ezt a folyamatot a lakossági üzletágban is felgyorsította. A magánszemélyek igénye az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a gyors, kényelmes, innovatív és kedvező díjazású digitális banki szolgáltatások iránt, miközben a POS-terminálok 70 százaléka már alkalmas az érintéses fizetésre, és a PayPass-tranzakciók aránya az elmúlt évben már meghaladta a hagyományos kártyás fizetésekét. Az a tény, hogy a Gránit Bank nem tart fenn fiókhálózatot, és a digitális értékesítési csatornákra fókuszál, jelentős költségmegtakarítást jelent. A Gránit Bank egy százalék körüli költség-mérlegfőösszeg mutatója fele a bankszektor átlagának, ami azt jelenti, hogy fajlagosan feleakkora költséggel vagyunk képesek ugyanakkora mérlegfőösszeget felépíteni a piaci átlaghoz képest. A másik oka a gyors növekedésnek a nagyon tudatos, ügyfélre szabott, ugyanakkor konzervatív vállalati hitelezés. Fontos alapelvünk, hogy a banknak nemcsak a saját pozícióit kell képviselnie, ha finanszíroz, hanem az ügyfél érdekét is mérlegelnie kell abból a szempontból is, hogy tudatosítsuk számára a hitel vállalásával járó kockázatokat. Éppen ezért a hosszú távon gondolkodni tudó, jó cash flow-val rendelkező, stabil gazdasági szereplőkre fókuszálunk a vállalati finanszírozás terén, és ennek köszönhető, hogy nagyon jó a hitelportfólió minősége. A harmadik oka a dinamikus növekedésnek a kollégáim, vezetőtársaim felkészültsége, munkabírása, elkötelezettsége és ambíciója.
Az elmúlt években nagyon komoly növekedést produkáltak. Meddig lehet fenntartani ezt a dinamikát, hol vannak a bank növekedési korlátai?
– Az elmúlt hét évben a Gránit Bank átlagosan 70 százalékos éves bővülést ért el a mérlegfőösszeg tekintetében, ami nemzetközi összehasonlításban is elismerésre okot adó teljesítmény. A jövőben is növekedéssel számolunk, de természetesen a méret bővülése mellett a korábbi ütemnél alacsonyabb növekedést tartunk reálisnak a jövőben. A stratégiai tervben azzal számolunk, hogy a bank méretének növekedésével párhuzamosan a mérlegfőösszeg bővülési dinamikája mérséklődik, de a bank profittermelő képessége tovább erősödik.
A Gránit Bank története szorosan összekapcsolódik önnel: az üzemméret növekedése nyomán várható-e, hogy bővül a bank menedzsmentje?
– Meggyőződésem, hogy egy sikeres vállalat irányítása nem lehet egyszemélyes. Természetes ugyanakkor, hogy minden vállalatot az első számú vezető személyével kötnek össze: bármilyen cégre vagy bankra gondol, az első számú vezetőjét azonnal meg tudja nevezni, ám néhány, egyes üzleti területekért felelős vezető felsorolása már hosszabb időt igényelne. Ez a jelenség persze nem meglepő, és nem is csak Magyarországra igaz. A Gránit Banknál arra törekszünk, hogy a vezérigazgató-helyettesek, ügyvezető igazgatók, szakértők is egyre nagyobb szerepet kapjanak a nyilvános megjelenésekkor, legyen szó akár szakértői megszólalásokról vagy konferenciákon, szakmai fórumokon való részvételről. Ebből a szempontból jelentős eredményként értékelem, hogy a MasterCard Év Bankja versenyén 2013-ban az év fiatal bankárává Tölgyesi Zoltánt, a Gránit Bank vállalati üzletágért felelős vezetőjét választották. A bank menedzsmentjének több tagja a bankvilág elismert vezetője, egyre gyakrabban lehet velük találkozni különböző fintech konferenciákon vagy hitelezéssel kapcsolatos rendezvényeken.
A bank stratégiájában kulcsszerep jut az innovációnak, ám ennek is tetemes költségei vannak. Hogyan tudnak a termékfejlesztésben lépést tartani a nagyobb szereplőkkel?
– A Gránit Bank az üzleti modelljét illetően rendkívül költséghatékony módon működik, de a bank szolgáltatásait illetően nagy hangsúlyt helyezünk az innovációra. Ez a lakossági területen elsősorban a digitális pénzforgalmi szolgáltatásokat, az online számlanyitást, a mobiltelefonra optimalizált, innovatív kényelmi szolgáltatásokat jelenti. Arra a kérdésre tehát, hogy hogyan tudunk lépést tartani a nagyobb szereplőkkel, elég csak a szolgáltatásaink újszerűségét, a hazai és nemzetközi szakmai díjaink palettáját említeni. Az elmúlt években több olyan szolgáltatást vezettünk be a hazai piacra, amely Magyarországon, de van olyan, amely Európában is elsőséget jelentett. Ilyen volt például a 2012-ben bevezetett Gránit Videóbank szolgáltatás vagy tavaly az új generációs technológián alapuló mobilfizetési szolgáltatás, a Gránit Pay. A jövőben is ezekre a területekre kívánunk elsősorban koncentrálni a termékfejlesztésben és az innovációban.
Mennyire tartja veszélyesnek a fintech cégek megjelenését a piacon?
– Manapság trendi dolognak számít a fintech cégek előretöréséről beszélni, mert egyszerű, kényelmes, olcsó és élményszerű szolgáltatásokat képesek rövid időn belül kifejleszteni és bevezetni a piacra. Azt kell mondanom, hogy mi is pontosan ezt csináljuk. Természetesen mi is együttműködünk külső, innovatív megoldásokat fejlesztő cégekkel is: vagyis mi nem veszélyként, hanem lehetőségként tekintünk a fintech cégekre.
Mit vár a lakossági és vállalati hitelpiacon, és ehhez képest hogyan teljesíthet a bank a következő három évben?
– A vállalati hitelezésben egyértelműen fordulat következett be 2016-ban, hiszen a teljes vállalati szektorban 4, a kis- és középvállalkozásoknál pedig 5-10 százalékkal nőtt a hitelállomány. Ebben nagyon fontos szerep jutott a jegybank ösztönző programjainak, hiszen azok hozzájárultak a stabil és kiszámítható kamatozású, hosszú lejáratú források biztosításához. A következő évektől azt várom, hogy a verseny élesedik majd a vállalati hitelek piacán, és a bankok egyre nagyobb versenyt fognak vívni a jó ügyfelekért. A jegybank Növekedési hitelprogramjának márciusi kivezetésével párhuzamosan az lenne a kívánatos, ha a vállalati beruházások ösztönzésének érdekében az MFB és az Eximbank továbbra is hosszú lejáratú, kiszámítható árazású forrásokkal tudná refinanszírozni a bankokat. A lakossági szegmensben bővülő hitelezési kereslettel és kínálattal számolunk, elsősorban a jelzálogalapú termékek esetében – ezt a CSOK bevezetése és az új lakásokhoz kapcsolt áfakedvezmény is támogatja. Az elkövetkező időszakban tehát a bankszektorban erőteljes élénkülésre számítunk.
Régóta megfogalmazott tervük, hogy tőzsdére viszik a bankot. Mikor következhet ez be, és hogyan érinti az állami pakettet?
– A Gránit Bank részvényeinek többsége és az irányítási jogok magánbefektetők kezében vannak, a magyar állam kisebbségi befektetéssel rendelkezik a bankban. Az eddigiekben azonban – és ezt tartanám kívánatosnak a jövőben is – a bank működésének stratégiai kérdéseiben teljes konszenzus mellett születtek meg a döntések, azaz a menedzsment javaslatai minden esetben százszázalékos elfogadást nyertek. A tulajdonosi bizalom persze szoros összefüggésben áll azzal, hogy a bank eredményes, és rendre túlteljesíti a stratégiában vállalt célkitűzéseket. Ami pedig a tőzsdére lépést illeti, a tőzsdére menetel időpontja és módja több tényezőtől is függ: a globális, illetve a hazai makrogazdasági környezet alakulásától, a tőkepiac teljesítményétől, a befektetői elvárásoktól és attól is, hogy milyen banki tranzakciók történnek. Mindezen körülmények mérlegelése alapján fogunk dönteni a tőzsdei bevezetésről.
Az elmúlt évek meglehetősen eseménydúsnak számítottak a gazdasági és a szabályozói környezet szempontjából. Hogy látja, milyen idők jönnek most a magyar bankszektorra, és ebben hogyan helyezné el a bankot?
– Az elmúlt időszakban a Magyar Bankszövetség a Magyar Nemzeti Bankkal és a pénzügyi kormányzattal nagyon hatékonyan együtt tudott működni. A devizahiteleket sikerült kivezetni a piacról, a banki különadó mértéke csökkent, tisztulnak a banki hitelportfóliók, vagyis minden szempontból stabilizálódott a piac. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a továbbiakban is nagyon fontos szabályozói változások előtt állunk – például a pénzforgalmi szolgáltatások területén –, és erre minden érintettnek időben és alaposan fel kell készülnie. A szektoron belül sok változás történt az elmúlt időszakban, sok kisebb szereplő kivonult a piacról, de akadtak nagyobbak is, mint például az AXA, és voltak, amelyek a lakossági portfóliótól váltak meg, mint a Citibank. Kérdés, hogy a közeljövőben milyen változások lesznek, egyesek további koncentrációt várnak. Ami a magyar bankrendszerben a következő időszakot meghatározza, az várakozásaim szerint a tovább erősödő piaci verseny lesz, és ebben a Gránit Bank a továbbiakban is organikus fejlődéssel kívánja erősíteni piaci részesedését, és változatlanul a digitális működési modell megvalósítását tekintjük a stratégiánk kulcselemének.
