Le Pen erősebb a kardnál?
Le Pen győzelmének következményeit jórészt az euró viselné – jó eséllyel beállna az euró-dollár paritás, sőt a mérleg a dollár javára billenhetne el. A francia részvényindexeket a globális kitettségük miatt kevésbé érintené a dolog. A francia államkötvények szpredjei jelentősen kitágulnának, ami Európa peremországaira is hatással lenne – különösen a banki válsággal és kormányzati vákuummal küzdő Olaszországra.
Mindez zátonyra futtatná az EKB mennyiségi lazítási programjának visszafogásához kapcsolódó stratégiát, melynek keretében az európai jegybank csökkenteni tervezi havi kötvényvásárlásainak volumenét, de azért a piacon maradna, valamint potenciálisan felgyorsítaná a tőkejegyzési kulcs megszüntetését.
Fillon vagy Macron győzelme javíthatná a francia és az európai eszközök teljesítményét, mivel csökkenne a politikai kockázati prémium mértéke. Ennek legnagyobb haszonélvezői várhatóan az euró és a kötvényszpredek lennének: szorosabbra zárulna a francia és a német szpred, ami jót tenne az eurónak, főleg a dollárral és a jennel szemben.
Macron esélyeinek jót tett, hogy Fillon közpénzek elsikkasztásának gyanújába keveredett, a centrista Francois Bayrou pedig úgy döntött, kiszáll a versenyből, és Macront támogatja. Fillont azonban nem szabad leírni: meggyőzően védekezett a vádak ellen, és bírja a republikánusokkal szimpatizáló szavazók többségének bizalmát.
Bár pártjának csapata még csak most van kialakulóban, Macron ragaszkodott ahhoz, hogy a június 11-én és 18-án megtartandó nemzetgyűlési választásokon mind az 577 helyre jelöltet állítson. Ha a parlamenti helyek háromfelé oszlanak a szocialisták, a republikánusok és az En Marche! (Indulás!) jelöltjei között, az akadályozhatja a győztes törvényhozási terveinek megvalósítását.
A francia elnökválasztások második fordulójában a részvételi arány mindig nagy, általában 80 százalék körüli, ami a középre szavazó választók jelöltjének kedvez, az pedig nem valószínű, hogy Le Pen kedvéért nagy számban mozdulnának meg a korábban inaktív szavazók. Mindez csökkenti annak esélyét, hogy a közvélemény-kutatások eredménye torz lenne, vagy hogy az USA elnökválasztásához vagy a Brexit-népszavazáshoz hasonlóan váratlan eredmény születne.
A 2015. decemberi regionális választásokon Le Pen az első fordulóban 41-25 százalékos arányban vezetett a republikánus jelölt előtt, de a második fordulóban 42-58 százalékra kikapott. Ugyanakkor a mostani kampányában elhatárolódott a Nemzeti Fronttól és a párt hagyományos ígéreteitől, így a választási plakátokon már nem Le Pen neve és mellette a Nemzeti Front logója, hanem a „Marine Présidente” jelszó szerepel. E stratégiaváltás miatt a korábbi adatokból és eredményekből levonható következtetések kevésbé számítanak mérvadónak.
Az utolsó pillanatok eseményei hatással lehetnek Le Pen esélyeire. Ha a szocialista Benoit Hamon és a szélsőbalos Jean-Luc Mélenchon a választási összefogás mellett döntene, az kiábrándultságot okozhatna a támogatóik körében, így a második fordulóban sokan távol maradnának az urnáktól, és hívei a vállukon vihetnék át Le Pent a célvonalon. Valójában azonban a Hamon–Mélenchon-koalíciónak a jelöltek egymás kampányát illető bírálatai és Hamon radikális nézetei miatt nincs sok esélye.
A külső történések szintén szerepet játszhatnak. Egy februári BVA-felmérés szerint a szavazók számára a legfontosabb a munkanélküliség, a jóléti rendszer, a biztonság, a terrorizmus és a bevándorlás. Le Pen hívei a terrorizmust helyezték az első helyre, Fillonéi a biztonságot, Macronéi a munkanélküliséget tartották elsődlegesnek. Külső megrázkódtatások még átrajzolhatják ezt a tájképet.
Tekintve, hogy a munkanélküliség ennyire fontos a szavazók számára, a makrogazdasági háttér is befolyásolhatja a jelöltek esélyeit. A javuló gazdasági adatok gyengíthetnék a fennálló rendszert ellenző jelöltek, például Le Pen támogatását, aki feszült gazdasági helyzetben jobb eredményre számíthatna. Franciaországban és az eurózónában évek óta nem zajlott a mostanihoz hasonlóan látványos ciklikus fellendülés. Franciaország 2016. negyedik negyedévi GDP-növekedése 2,4 százalékos volt. A növekedési trend 2017-ben is folytatódott, a februári kompozit BMI értéke 2011 óta a legmagasabb volt, és a fogyasztói bizalom is töretlenül ível felfelé.
Az, hogy Le Pen képes lenne-e szavazást kezdeményezni Franciaország EU-ból való kilépéséről, részben a Nemzeti Front júniusi parlamenti választásokon elért eredményétől függene. Parlamenti többség nélkül Le Pen a tervei jó részét nehezen tudná keresztülvinni a parlamentben.
Franciaország EU-tagságáról az alkotmány rendelkezik. Az alaptörvény értelmében népszavazást kétféleképpen lehet elérni:
– A 89. cikkely szerint az alkotmány módosításához a nemzetgyűlés és a szenátus 60 százalékos többségi határozatára van szükség, azonban ha Le Pen lenne az elnök, az azt jelentené, hogy legalább a szavazásra jogosultak 50 százalékának támogatását megkapta, ezért tiltakozásra lehetne számtani, ha a parlament megpróbálná elgáncsolni a javaslatait.
– A 11. cikkely pedig úgy rendelkezik, hogy népszavazást nem alkotmányos, „gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi irányelvekkel” kapcsolatban lehet kiírni. Le Pennek be kellene bizonyítania, hogy az EU-tagság ebbe a témakörbe tartozik. Bár a 11. cikkely szerinti szavazásoknál a jóváhagyási küszöb alacsonyabb, mint a 89. cikkely szerintieknél, politikailag ez lenne bonyolultabb feladat, mert be kellene vonni a francia alkotmánybíróságot is. Ami talán még ennél is többet nyom a latban, hogy az Európai Bizottság legfrissebb Eurobarometer-felmérése szerint a válaszadók 68 százaléka támogatja az eurót, és csak 28 ellenzi.
Ha Le Pen kisebbséget szerez a nemzetgyűlésben, a politikai zsákutca és a politikai irányelvekkel kapcsolatban kialakuló bizonytalanság nagy valószínűséggel aláásná a növekedési és inflációs kilátásokat. A piacok számára az elnökválasztási fordulók közötti kéthétnyi bizonytalanság hatására drámai mértékű eszközeladásokra kerülhetne sor. Le Pen győzelme az eurót és a francia kötvényszpredeket érintené legkeményebben, míg a francia részvények védettebbek lennének. Egyelőre azonban még nincs itt a „panique” ideje, mivel Le Pen feltehetően nem tudja majd venni a második akadályt.
