Víz: egyéni jog, közös kihívás

Az ivóvízhez és a szennyvízkezeléshez való hozzáférés emberi jog, az ENSZ egyik fenntartható fejlődési célja és az emberi élet feltétele. Mindeközben közel 2 milliárd ember otthonában nem érvényesül a biztonságos forrásból származó vízhez való hozzáférés, s 2,3 milliárdra tehető azon emberek száma, akik otthonában a szennyelvezetés nincs megoldva.

Körülbelül 260 millió olyan ember él a Földön (ez több mint a brazil népesség), akinek több mint félórányit kell gyalogolnia ahhoz, hogy vízhez jusson. A vízhez való hozzáférés napjaink egyik fő kihívása.

Brazíliában található a bolygó édesvízkészletének 12 százaléka – ennek ellenére minket is érintenek a vízzel kapcsolatos problémák. Több nagyvárosnak a közelmúltban ellátási nehézségekkel kellett megküzdenie. A szennyvízkezelés területén még mindig elfogadhatatlan hiányosságok tapasztalhatók, valamint az is közismert, hogy az északkeleti lakosság életét az aszály mennyire megnehezíti.

Azért adunk otthont ezen a héten itt, Brazíliavárosban a 8. Víz Világfórumnak, hogy az efféle égető kérdésekre választ keressünk. A fórumon több mint negyvenezren vesznek részt a világ több mint százhatvan országából. Állam- és kormányfők, kormányzók és polgármesterek, parlamenti képviselők és miniszterek, nemzetközi szervezetek, a tudományos élet, a privát szektor és a civil társadalom képviselői vesznek részt ezen a szereplők szempontjából is igen sokszínű, gazdag rendezvényen.

Nem véletlen, hogy a vízkészletekhez kapcsolódó legfontosabb globális eseménynek épp Brazíliaváros a házigazdája, hisz nemzetközi elkötelezettségünknek a témában már történelme van. A Rio-92 és a Rio+20 konferenciáknak egyaránt országunk adott otthont: e találkozók alkalmával elismerték a vízgazdálkodás fenntarthatósága és a fejlődés közti szoros összefüggést.

A közelmúltban pedig elsők között ratifikáltuk a párizsi klímaegyezményt. Az egyezmény a vízhez való hozzáférés jogának legnagyobb, fenyegető kihívására reagál: a klímaváltozásra.

Ez a már hagyományosnak mondható nemzetközi szintű vízügyi elköteleződés konkrét belpolitikai intézkedésekre épül. Brazília ugyanis tisztában van vele, hogy a helyes vízgazdálkodás és a szennyvízkezelés a környezet megóvásának alappillére, ezért környezetvédelmi politikánk alapjává a vízbiztonságot tettük. Folyóink megőrzése érdekében elindítottuk az úgynevezett Folyóültető programot, amely digitális eszközökkel védi vízforrásainkat és a (hozzájuk kapcsolódó) természetes vegetációval borított területeket.

Sokat tettünk erdeink megvédéséért is, megnöveltük erdővédelmi területeinket. Amazóniában sikerült visszafordítanunk az erdőirtás tendenciáját. S készen állunk két hatalmas területet létrehozni a tengeri biodiverzitás megőrzése céljából. Ily módon – ökoszisztémáink megvédése révén – fogjuk megóvni vízbázisainkat. A víz megléte elemi kérdés, de nem elégséges; meg kell szerveznünk, hogy eljusson azokhoz, akiknek szükségük van rá.

Erről szól a Sao Francisco folyó szabályozása. Ez egy régebbi tervünk, amelyet most véglegesítünk, és 12 millió északkelet-brazíliai lakos életét hivatott megkönnyíteni. Már befejeztük a vízellátó rendszert, amely Pernambuco és Paraíba államokba visz vizet, s most a Ceará államba tartó szakasz utolsó fázisán dolgozunk. E nagyszabású terv kivitelezésekor nem feledkeztünk meg a fenntarthatóságról sem: párhuzamosan elindítottuk az Új Francisco-tervet is, a Sao Francisco folyó revitalizációjának projektjét.

Figyelmünk ismét a szennyvízkezelés felé fordul: ezen a területen rengeteg még a tennivaló. Épp egy olyan törvényjavaslatot véglegesítünk, mely korszerűsíti a szennyvízkezelés szabályozási keretét, és ösztönzi az új beruházásokat.

Ami bennünket vezérel, az ennek az alapvető szolgáltatásnak az általánossá tétele országszerte.

Ez tehát az a Brazília, amely otthont ad a Víz Világfórumnak: egy ország, amely globális problémákra közös megoldásokat keres. Egy olyan Brazília, amely most és a jövőben is megteszi a tőle telhetőt legértékesebb természeti erőforrásunk megőrzése érdekében.

(A cikk eredetileg a Correio Braziliense című brazil napilapban jelent meg 2018. március 19-én.)