BUX 42,980.64
-1.26%
BUMIX 3,812.78
-0.04%
CETOP20 1,817.1
-2.13%
OTP 8,990
-2.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+2.80%
0.00%
+5.34%
ZWACK 17,400
+0.87%
0.00%
ANY 1,555
-0.32%
RABA 1,140
+1.33%
-1.44%
0.00%
-1.33%
0.00%
-0.66%
-2.81%
+0.26%
0.00%
+0.31%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,862
-1.85%
-2.05%
ALTEO 3,000
-0.66%
-3.33%
-0.56%
0.00%
+2.63%
-1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+0.76%
+0.41%
-3.25%
0.00%
+0.37%
NUTEX 11.25
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
+1.42%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

A jövő megérkezett – mit hoz a holnap?

Becslések szerint akár 30–50 milliárd háztartási és személyes fogyasztást kiszolgáló eszköz csatlakozik belátható időn belül az internetre.

A technológiai innovációk társadalomra gyakorolt hatása egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül, különösen azért, mert a találmányok és azok általános, gyakorlati alkalmazása közötti idő is egyre inkább csökken. Egy 2016-os, a KPMG és a Harvard elemzői által készített átfogó kutatás szerint a csúcstechnikának (például az internetnek és a GPS-nek) néhány évtizede csaknem húsz év kellett ahhoz, hogy alkalmazzák is őket a kis- és középvállalkozásoknál, ma már elegendő kettő-öt év is ahhoz, hogy elterjedjenek azok az innovatív termékek és megoldások, amelyek teljesen felforgathatják és átszabhatják az adott iparágat.

George Friedman amerikai elemző és jövőkutató 2009-ben úgy vélte, hogy a régi (társadalmi) intézmények el fognak tűnni, azonban az újak még nem jelentek meg. A 21. században új erkölcsök, társadalmi normák és gyakorlatok honosodnak meg, egyúttal a század első felében szociális feszültségek sora következhet be.

Elég csak a migrációra gondolni, amely egyre több kontinensen jelent egyre nagyobb kihívást.

Látványos példája ennek, hogy az ősi, gótikus épületekkel rendelkező, bámulatosan szép Brugge városában immáron nincs többé karácsonyi vásár – csak téli vásár –, a nem keresztény bevándorlók érzékenységére hivatkozva.

A változások egyik, még ha nem is a leglátványosabb mozgatórugója a felturbózott számítási és egyre jobb elemzői képességekkel is felvértezett mesterséges intelligencia lehet, amelynek segítségével további olyan tudományos áttörések is várhatók, amelyek megértéséhez és eléréséhez korábban több száz évnyi kísérletezgetésre volt szükség.

Nemcsak a tudás mennyisége és összetettsége nő, ma már külön mesterségesintelligencia-program készíthető egy-egy (akár társadalmi) problémára, jelentősen felgyorsítva a sikeres kutatási eredmények biztosítását.

Sőt, az újabb kutatási eredmények további, eddig elképzelhetetlen irányokba történő továbbhasznosítását is segítheti a fejlesztés alatt álló mesterséges agy (és idegrendszer), és a (biológiai és akár viselkedésbeli) kísérletek laboratóriumi hatékonyságának növelését is eredményezheti a mini, öntudattal nem rendelkező humanoid agyak felhasználása.

Fotó: Shutterstock

Az évszázad végére akár annyit haladhat a technológia és az emberiség tudása, amennyit az elmúlt húszezer év alatt eddig megtettünk. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a környezetünket alakíthatjuk úgy, ahogy akarjuk, hanem tetszőlegesen kiválthatjuk a korábbi fizikai akadályokat (távolság, mennyiség, energia) is – és ennek legfeljebb a költségek szabhatnak ideiglenesen gátat. Jó példa erre az elsősorban katonai fejlesztésként indult, a jelenlegi drónpilóták számára hasznos fejlesztés.

Ma már egyre szélesebb körű bevezetés előtt állnak a BCI-k (a brain-computer interface-ek) is, amelyekkel lehetségessé válik a közvetlen – gondolatalapú – kommunikáció.

Bár hatásuk egyelőre még megjósolhatatlan, mégsem kérdés, hogy lesznek olyan területek, ahol alkalmazni fogják ezeket a technológiákat. Az egyik ilyen pozitív társadalmi hatás az lehet hosszabb távon, hogy az önellátásra képtelen emberek képessé válnak mozogni, önállóan élni, a testükbe ültethető implantátumok és egyéb, mesterséges intelligencián alapuló, rehabilitációs célú eszközök (például exoskeletonok) segítségével. Az újabb egészségügyi eljárásoknak, beavatkozásoknak köszönhetően az egészségben eltöltött évek mennyisége nagyságrendekkel nőhet a jövőben, részben átírva a demográfiai előrejelzéseket is.

Ez minőségileg teljesen új irány lesz a történelemben, hiszen az ember maga fog integrálódni egy információs-technológiai és egy újraszabott biológiai rendszerbe, nem pedig az emberhez idomulnak a jelenlegi „buta” eszközök.

Becslések szerint akár 30–50 milliárd háztartási és személyes fogyasztást kiszolgáló eszköz csatlakozik belátható időn belül az internetre és az elektromos hálózatokra.

Mivel pedig a nemzetközi jog nem ismeri az emberi faj definícióját, mint ahogy a családét sem, ez a körülmény nemcsak megnyitja, hanem gyakorlatilag egyenesen kikövezi a Homo sapiens conrectus, azaz a feljavított ember eljövetelének lehetőségét, amikor a korábbi képességek helyébe újabbak lépnek, illetve a már meglévők is fejleszthetővé válhatnak.

Mielőtt tiltakoznánk, hogy elfogadhatatlan és elképzelhetetlen ilyen nagyfokú beavatkozás az emberi és természeti törvényekbe:

ma is élnek halászó-gyűjtögető, lándzsával vadászó törzsek, az ő lemaradásuk a Budapest gyönyörű utcáin okostelefonnal sétáló és a mesterségesintelligencia-asszisztens által tájékozódó és kommunikáló, pacemakerrel rendelkező emberhez képest máris felfoghatatlanul nagy.

Márpedig az egyéni különbségek gyermekkorban jelentkeznek: a King’s College London és a Texasi Egyetem kutatói által a Science of Learning című tudományos kiadványban szeptemberben publikált írás (The stability of educational achievement across school years is largely explained by genetic factors) szerint ideje felülvizsgálni a korábbi tudományos eredményeket, amelyek a környezeti és a genetikai meghatározottság és az iskolai teljesítmény közötti kapcsolatra vonatkoznak. A több mint hatezer ikergyermek bevonásával végzett kutatás alapján az derült ki, hogy a gyermekek közötti egyenletes és kiemelkedő iskolai előmenetelben mutatkozó különbségek kétharmadában genetikai meghatározottság valószínűsíthető, amely alapvetően befolyásolja a későbbi, felsőfokú tanulmányok sikerességét is. A kutatók végkövetkeztetése az volt, hogy az eredmények még jobban valószínűsítik, hogy az individualizált korai fejlesztés oktatáspolitikai eszközként a jövőben sokkal indokoltabb lesz, hiszen a genetikai alapok miatt a várható problémák és potenciális kihívások is hamarabb beazonosíthatók és prognosztizálhatók lesznek.

Ezért ezt a jelenséget aszimmetrikus lehetőségként lehetne jelölni, amelyet mint kockázatot a technológiai fejlődés egyaránt növelheti, de csökkentheti is.

A demográfiai problémákkal szembesülő Kína felfoghatatlanul nagy összegeket fordít a mesterséges intelligencia fejlesztésére (csak 2025-ig 59 milliárd dollárt), valamint a biotechnológiai kutatásokra (2018-ra az élre állt a klinikai tesztek terén, a géntechnológia területén).

A kínai kutatók már több szabadalmat jegyeztetnek be évente, mint az Egyesült Államokban, Japánban és az EU-ban dolgozó kutatók együttvéve.

Ha már többször is szóba került az oktatás és a technológia kapcsolata, akkor felmerülhet az a kérdés is, hogy vajon helyettesíthetik-e a robotok a tanárokat a gyermekek oktatásában. Vélhetően nem, de igen hasznos társakká válhatnak a tanárok számára – állítják a Plymouth Egyetem kutatásában.

A robotok ugyanis rendkívül sokoldalúan felhasználhatók az oktatásban. Az eddigi tapasztalatok szerint jól alkalmazhatók a matematika-, a nyelvtan- és az idegennyelv-oktatásban. (Kínában már országos kiterjedésű programban gondolkodnak ezen a téren.) Képesek az óvodáskorú gyerekek logikai képességeit fejleszteni, emellett a gyermekek egészségi állapotát is tudják monitoringozni, mert észreveszik az emberi szemmel nem látható elváltozásokat is az arcon, a szemen (pupillán) és a mozgáson. Sőt a Science Robotics hasábjain megjelent tanulmány (Personalized machine learning for robot perception of affect and engagement in autism therapy) alapján ma már egy mesterséges intelligenciával rendelkező robot valamivel pontosabban tudja értelmezni az autista gyermekek reakcióit, igényeit, mint egy gyógypedagógus.

És mi lesz majd akkor, ha a humanoid robotok érzelmek kifejezésére is alkalmassá válnak, még több visszacsatolást nyújtva a gyermekek részére?

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek