Ajtót nyitunk Japán előtt
Mindenhol azt halljuk, hogy a világ bezárja a kapuit. Tapasztaljuk, hogy néhányan új határokat, falakat és megosztottságot követelnek, és az ilyen fejleményeket elkerülhetetlennek ítélik. Miután több évtizedig azon fáradoztunk, hogy kapcsolatokat építsünk, elmélyítsük őket, és megragadjuk a kínálkozó lehetőségeket, sokan azt állítják, hogy az inga most – feltartóztathatatlanul – a másik irányba lendül. Ez akár meggyőző narratíva is lehetne, csak egy baj van vele: hogy nem igaz.
Bár vannak kivételek – néhány ország a tőle telhető legtöbbet teszi azért, hogy lezárja a határait –, a tendencia továbbra is elsősorban a kapcsolatépítés és az együttműködés irányába mutat. Miközben egyes országok a saját útjukat járják, jóval több ország lép szövetségre egymással, így együtt még erősebbek lesznek. Az EU nagyszerű példája annak, miként érhető el több fél számára is előnyös helyzet, különösen a kereskedelem területén. Rendkívül erősek lehetünk olyan alkupozícióval, amelynek hátterében 500 millió ember áll.
Az európai kereskedelempolitikai együttműködés az elmúlt évtized egyik legnagyobb sikerét könyvelheti el: holnap hatályba lép az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás, amely óriási gazdasági előnyt jelent majd az EU és Magyarország számára. A több mint 630 millió embert érintő megegyezés a valaha tárgyalt legnagyobb kétoldalú kereskedelmi megállapodás.
Japán már most is Magyarország hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere az EU-n kívül. Több mint 480 magyar vállalat exportál Japánba. A megállapodásnak köszönhetően megszűnnek a vállalkozások előtt álló olyan akadályok, mint a vámok és a költséges bürokratikus átfedések. Ez különösen a kisebb vállalatoknak jó hír. Az unióban működő vállalkozások 99 százaléka kis- és középvállalkozás, piacra jutásuk elősegítése érdekében az EU külön rendelkezéseket is bevett a megállapodásba – ilyenek például a kijelölt kisvállalkozói kapcsolattartó pontok és az online tájékoztatás.
Kisvállalkozások hozzák létre az új munkahelyek 85 százalékát, így a kereskedelemhez való hozzáférésük javítása egyúttal a munkahelyteremtés motorja is lesz. Magyarországon mintegy 17 ezer munkahely köszönhető a Japánnal folytatott kereskedelemnek. Az unió egészében ez a szám csaknem 740 ezer. A teljes uniós kereskedelem Európa-szerte 36 millió munkahelyet biztosít, a dolgozók fizetése 12 százalékkal magasabb az átlagnál. Európában a nyitott kereskedelem a munkahelyteremtés és a növekedés motorja – és mi jók vagyunk ebben.
Az elmúlt években azon dolgoztunk, hogy igazán korszerűvé tegyük kereskedelempolitikánkat. A Japánnal kötött megállapodásunk a legkorszerűbb kereskedelmi megállapodás, amely magában foglalja a zöldtechnológiát előmozdító rendelkezéseket, a munkavállalók jogainak védelmét szolgáló szigorú jogi normákat, Japán szolgáltatási piacainak megnyitását, valamint azt is lehetővé teszi, hogy az uniós vállalkozások ajánlatot tehessenek a közbeszerzési szerződésekre – különösen a vasúti ágazatban meghirdetett szerződések tekintetében. Japán elkötelezi magát a nemzetközi gépjárműszabványok mellett, így sokkal egyszerűbbé válik a Japánba irányuló uniós gépjárműexport. Biztosítja továbbá a szellemi tulajdon tiszteletben tartását, és több mint kétszáz tanúsított uniós ínyencséget helyez oltalom alá – többek között a szegedi téliszalámit.
Míg e lépések mindegyike előnyös Magyarország gazdasága számára, fontos emlékeztetni arra, hogy e megállapodás többről szól, mint pusztán a gazdaságról, hiszen stratégiai szövetséget is jelent. Miközben egyesek bezárják a kapuikat, fontos, hogy akik hisznek a nyitottságban, szövetségre lépjenek egymással. Fel kell mutatnunk az együttműködés előnyeit, és ki kell állnunk azon intézmények mellett, amelyek évtizedek óta támogatják a globális stabilitást.
Az instabilitást és a háborút követően elődeink intézményeket hoztak létre annak érdekében, hogy megerősítsék gazdasági és politikai biztonságunkat. A politikai együttműködés terén ilyen intézmény például az ENSZ, míg a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) a nemzetközi kereskedelem terén igyekszik kiszámítható környezetet teremteni. Nem léphetünk vissza a kereskedelem egy korábbi korszakába, amelyet a szemet szemért, fogat fogért mentalitás, a kereskedelmi háborúk, az állandóan változó vámok vagy a szolgáltatásokra, a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok hiánya jellemzett. A rendszer nem tökéletes, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy feladjuk. Európa kész kiállni ezen intézmények mellett, és Japán is támogatni fog minket ebben. E kereskedelmi megállapodás a kapcsolataink megerősítését szolgálja, és kikövezi az elmélyültebb együttműködéshez vezető utat olyan területeken is, mint a WTO megreformálása.
A következő években súlyos tényekkel kell szembenéznünk. A globális növekedés több mint 90 százaléka hamarosan az unión kívül valósul meg. Versenytársaink kapcsolatokat építenek és együtt erősödnek. Kétoldalú kereskedelmi megállapodásaink és a WTO egyaránt lényeges annak biztosítása szempontjából, hogy a globalizáció tisztességes módon, szabályok alapján történjen.
Ha az élvonalban kívánunk maradni, olyan kapcsolatokat kell kiépítenünk, amelyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy nagy világpolitikai átalakulások közepette is megőrizhessük pozícióinkat. A Japánnal kötött megállapodásunk egy ilyen kötelék, megerősítjük a gazdaságunkat és japán partnereink gazdaságát, miközben hasonló gondolkodású barátokra lelünk, ami fontos támasz lehet a következő években.
