Egyre nagyobb kincs a víz
A klímaváltozás globális jelensége mindannyiunkat érint, fokozódó ütemének lehetőség szerinti mérséklése közös érdekünk. Ezen belül fontos szerepet kap a vízkészletek védelme és körültekintő felhasználása a szélesebb értelemben vett vízbiztonság fenntartása érdekében. Ezt hangsúlyozza minden év március 22-én a víz világnapja is. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű – a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság részéről egyaránt – a takarékos vízhasználat, a vizek szennyezésének megelőzése, a szennyvizek összegyűjtése és tisztítása.
A közüzemi víztermelés fő felhasználási területe az ivóvízellátás.
Hazánkban a víztermelés és a lakossági közüzemi vízfogyasztás egy főre eső értéke 2000 és 2018 között mintegy tizedével csökkent, így az unióban mindkét mutató alapján (2018-ban 64, illetve 35 köbméter fejenként) környezetvédelmi szempontból a víztakarékos országok közé tartozunk.
E téren nagyok a területi különbségek, amelyeket az eltérő költségű víztermelési technológia, a lakások vízi közműves felszereltsége, a turizmus súlya és a lakosság anyagi helyzete befolyásol.
Hazánk településeinek ivóvíz-ellátottsága 2008 óta teljes körű,
a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2018-ban meghaladta a 95 százalékot.
A csatornahálózat és a szennyvíztisztítás utóbbi évtizedekben megvalósult fejlesztései nyomán fokozatosan csökken a keletkező szennyvíznek a felszíni és a felszín alatti vizekre nehezedő terhelése. Amíg az ezredfordulón átlagosan csak minden második lakás volt csatlakoztatva a közüzemi csatornahálózathoz, addig 2018-ban a bekapcsolt lakások aránya elérte a 82 százalékot. A közműves vízellátásba és a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége egyre csökken, más szóval fokozatosan zárul a közműolló.
A keletkezett szennyvíz megfelelő tisztítása hozzájárul az élővizek minőségének megóvásához, emellett közegészségügyi szempontból is fontos. A szennyvízkezelés minősége hazánkban a szennyvíztisztító telepek utóbbi években megvalósult fejlesztései következtében sokat javult. A fejlettségének mértékét jellemző települési szennyvíztisztítási index értéke 2010-hez képest jóval kedvezőbb lett, hazánk mára uniós szinten a tagországok előnyösebb mutatóval rendelkező felébe tartozik.
A vízgazdálkodás racionális megtervezése a fenntartható vízhasználaton túl még számos cselekvési területet foglal magában, ilyen többek között a szélsőséges csapadékviszonyok (aszály, árvíz, belvíz) szükségszerű kezelése.
2019 folyamán hazánk területének harmadát sújtotta aszály, az elmúlt évtizedben az aszállyal érintett területek aránya több alkalommal a 80 százalékot is meghaladta. Az árvízveszély kezelésére az árvízi vésztározók rendszerének kiépítése a hatékony megoldás.
Magyarország megújuló vízkészletének legnagyobb része határon túli vízgyűjtő területekről érkezik felszíni víz formájában, mennyisége sokéves átlagban 109 köbkilométer, ehhez mindössze 7,9 köbkilométer adódik az ország területére lehulló csapadékból. A vízhasználat és a visszavezetések után hazánk területét a sokéves átlag alapján 116 köbkilométer nagyságú vízmennyiség hagyja el.
A megújuló energiaforrásokon belül a hazai vízerőművek által termelt villamos energia mára elvesztette korábbi szerepét (részesedése 2000 és 2018 között 73-ról 6 százalékra csökkent). Ugyanakkor hazánk kivételesen gazdag termálvízben, ezt elsősorban gyógyászati és fűtési céllal hasznosítják, de 2017 végén megkezdődött a geotermikus alapú villamosenergia-termelés is.
A klímavédelemhez kapcsolódó cselekvési területek feltérképezésében és a lehetséges megoldások felkutatásában hazánk is aktív szerepet vállal. A klímavédelmi egyeztetések eredményeként kidolgozták a Nemzeti éghajlat-változási stratégiát és az erőforrásokkal való gazdálkodás korszerű megközelítését középpontba állító Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiát, amelyekhez több cselekvési terv is kapcsolódik. 2019-ben immár harmadik alkalommal rendezték meg a Budapesti Víz Világtalálkozót, amely a vízválság megelőzése mellett több, a klímavédelemhez kapcsolódó probléma megoldásával is foglalkozott.
A napjainkban zajló közegészségügyi válsághelyzet ismét a figyelem középpontjába állította földi létünk sérülékenységét. A víz nélkülözhetetlen természeti kincsünk, a vízkészletek megóvása, a környezettudatos vízhasználat és a vizes ökoszisztémák megőrzése túlmutat a vízgazdálkodás hagyományos megközelítésén.
