Elég a balatoni retróból!
A Balaton szó hallatán a legtöbbünk szemei előtt megjelenik néhány kedves emlék: milyen volt sajtos-tejfölös lángost enni egy standon, strandröplabdázni a barátokkal, társasjátékozni a családdal az apartman kertjében, vízibicikliről csobbanni a tó vizébe, vagy éppen vitorlázni a fodrozódó habokon.
A balatoni turizmus népszerű téma ma is, amelyről számos felmérés látott napvilágot az elmúlt években. Ezen vizsgálódások egybehangzó állítása szerint a térség jelentős fejlesztésekre szorul.
Egy 2018-as, a Budapesti Corvinus Egyetemen készült kutatásban a válaszadók nyolc jellemző sorba rendezésével határozhatták meg, hogy mi jut eszükbe a balatoni régióról. Eszerint nagyon barátságos és vonzó, ám rendkívül elmaradott és viszonylag drága turisztikai célpont a magyar tenger és térsége.
Ennek egyik oka, hogy az elmúlt két-három évtizedben olyan változásokon mentek keresztül a fogyasztói igények, amelyeket a szolgáltatói szektor nem vagy csak kismértékben követett.
Alapjaikban alakultak át például az üdülési szokások, a három legnagyobb jelentőségű változás az egész szolgáltató szektort próbára tette. A legmeghatározóbb újdonság az üdülések időpontjának, illetve időtartamának változásában tapasztalható, amelynek a társadalmi átrendeződések és a családmodellek átalakulása is lehet a kiváltó oka.
Amíg korábban a család együtt indult nyári vakációra, és jellemzően egy idényben csak egy alkalommal utazott el nyaralni, mára a rövidebb időtartamú, ám gyakoribb pihenések váltak népszerűvé, amelyekre már nem feltétlenül csak a családdal, hanem baráti társasággal is előszeretettel indulnak a magyarok.
Ezzel összefügg a második leghangsúlyosabb változás, a négy évszakos üdülési rendszer megjelenése. A kikapcsolódni vágyók már nem kizárólag nyáron utaznak el feltöltődni, hanem az év során többször is, jellemzően hosszú hétvégékre. Emellett megjelentek a tematikus utak, azaz hódít a kifejezetten egy meghatározott céllal – részvétel egy fesztiválon, sportversenyen – történő aktív pihenés is.
A harmadik legjelentősebb változást a szálláshelyek bővülése hozta, hiszen a hosszú hétvégéken még koncentráltabb a vendégforgalom, ezért is fordulhattak a fogyasztók az alternatív lehetőségek felé.
Ugyancsak a Budapesti Corvinus Egyetemen készült felmérés szerint amíg korábban a lakosság közel fele ismerősöknél oldotta meg a szállást, körülbelül 30 százalékuk pedig különféle bérelhető szobákban (a Balatonnál Zimmer Frei néven ismert műfajban), mára egyre népszerűbbé váltak a wellnesshotelek és az olyan alternatív megoldások, mint például az Airbnb:
ennek keretében 2018-ban csaknem 13 500 szálláshelyet kínáltak a régióban, ez a szám pedig jóval meghaladta az elérhető kereskedelmi ingatlanokét, bár a kínált férőhelyek és szobák nem vehetik fel a versenyt a szállodákkal.
Fejlesztésért kiált a Balaton térségének szolgáltató szektora is, hogy alkalmazkodni tudjon a megváltozott fogyasztói igényekhez, hiszen például legalább harminc évet utazik vissza az időben az a turista, aki télen betér egy kisboltba a Balaton partján.
Ilyenkor a polcok nagy része üres, csak a legalapvetőbb termékek érhetők el, és a vendéglátásban is jelentős visszaeséssel jár a szezonális programok kínálatának hiánya.
Emiatt több szálláshely a szezonon kívüli időszakban egyszerűen bezár, mert nem tud megfelelni a téli vendéglátáshoz szükséges feltételeknek.
A lemaradás ledolgozására teljes körű ingatlanfejlesztésekre is szükség van, hogy fogadóképesebbé tegyék a magyar tenger partvidékét. Az újonnan épülő és a felújított üdülőhelyeknek alkalmasnak kell lenniük a négy évszakos vendéglátásra, úgy, hogy az adott évszaknak megfelelő programokkal és rekreációs lehetőségekkel várják a kikapcsolódni vágyókat.
Hatalmas potenciál van a balatoni vitorlásturizmusban is – ennek kihasználásához azonban elengedhetetlen a kikötők korszerűsítése. További fontos fejlesztési szempont lehet a helyben előállított és feldolgozott élelmiszerek készítésének ösztönzése, valamint a környezetszennyezés mérséklése és a biodiverzitás megőrzése.
A beruházások nem csupán a turisták, hanem a térségben lakók érdekeit is szolgálják, hiszen szemben a szezonális működéssel, a négy évszakos vendéglátás elterjedésével a helyi vállalkozóknak egész évben stabil megélhetést biztosíthat a turizmus.
Vitathatatlan a fejlesztések szükségessége, amelyekhez elengedhetetlen a hozzáértés és az elkötelezettség. Nemzetgazdasági érdeket szolgál a célkitűzés, hogy a fejlesztések révén mindenki megtalálhassa a Balatonnál azt, amivel kikapcsolódhat, legyen az fürdőzés, gasztronómia, fesztiválok vagy éppen wellness.
Fontos azonban, hogy a fejlesztések gazdaságilag fenntartható módon menjenek végbe, a környezeti és társadalmi érdekek maximális figyelembevételével.
Így biztosítható az élménydús kikapcsolódás és az, hogy a helyiek, illetve a magyar és a külföldi turisták egyaránt magukénak érezhessék a magyar tengert. (Az Appeninn Nyrt. két jelentős turisztikai fejlesztéssel – a balatonvilágosi Club Aliga, valamint a balatonfüredi kikötő megújításával – is jelen van a térségben.)
