A járványügyi készültség meghosszabbítása és a védelmi intézkedések fenntartása mellett az új év beköszöntével a koronavírus okozta járvány is új fázisba lépett:
megérkeztek az első oltóanyagok, megkezdődhetett az oltások beadása, és hamarosan eljön a lakosság tömeges átoltásának ideje.
A Covid–19 elleni oltáshoz való hozzáállással kapcsolatos KSH-attitűdvizsgálat szerint egyre nő a vakcina elfogadottsága. Bár a bizonytalanok aránya még mindig magas, hétről hétre egyre többen gondolják úgy, hogy beoltatnák magukat. December végén már a megkérdezettek 22 százaléka volt biztos ebben, az oltást elutasítók aránya pedig 32 százalékra csökkent. Az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja, ezzel szemben az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét a megkérdezettek több mint fele egyáltalán nem, további egynegyede alig veszi figyelembe.
A járvány súlyossága, az oltással kapcsolatos sajtóhírek, a kormányzati kommunikáció és a közösségi médiában megjelenő információk befolyása viszont egyre növekszik.
A legveszélyeztetettebb, 64 éven felüli korosztály és a felsőfokú végzettségűek tervezik leginkább, hogy beoltatják magukat. A munkanélküliek, a fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek körében a legkisebb az érdeklődés, de az elutasítók aránya náluk is csökken.
Fotó: Shutterstock
A járványok története egyidős az emberiséggel, a különféle fertőző betegségek a történelem folyamán jelentősen befolyásolták a halandóság alakulását. A súlyos fertőzések elleni védekezés gyakorlata több ezer éves, például a világjárványokat okozó fekete himlő ellen már az ókori Kínában és Indiában is immunizáltak a himlős pörkökből származó anyag orrnyálkahártyába vagy bőrbe juttatásával. Az első védőoltás is a himlőhöz köthető, kötelezővé tételében tevékeny szerepet vállalt a Fővárosi Statisztikai Hivatal 1870 és 1906 közötti igazgatója, Kőrösy József akadémikus, aki statisztikai módszerekkel bizonyította a vakcina eredményességét és az ellentábor érveinek indokolatlanságát.
A fertőző betegségek elleni védekezésben a járványtani ismeretek tudományos megalapozása hozott fordulatot. Járványtani és statisztikai szempontból is jelentős lépés volt a bejelentések kötelező elrendelése.
Hazánkban, Európában az elsők között, 1876 óta törvény írja elő a fertőző betegségek bejelentését. Ebben és a közegészségügy előmozdításában szintén Kőrösy szerzett elévülhetetlen érdemeket.
Statisztikai összefüggés-vizsgálattal bizonyította a főváros elmaradott higiéniás viszonyai és a fertőző betegségek gyakorisága közötti összefüggést, az ő nevéhez fűződik egyebek között a fertőző betegek elkülönítési kötelezettsége, a hatósági fertőtlenítés megszervezése, és fontos szerepet játszott az első budapesti járványkórház felállításában is, emellett szorgalmazta a tisztiorvosi hálózat megszervezését és a köztisztaságügy modernizálását. A védőintézkedések intézményesülése már a 19. században is fontos szerepet játszott a járványok terjedésének megfékezésében.
A tömeges járványokat okozó fertőző betegségek és az ezekkel összefüggő halálozások visszaszorítása a védőoltások bevezetésével vált lehetővé.
A himlő elleni vakcina 1876-os bevezetését követően 1938-tól a diftéria, 1942-től a tetanusz, 1954-től a tüdőbaj és a szamárköhögés, 1959-től a gyermekbénulás, 1969-től a kanyaró elleni küzdelmet segítették a kötelező védőoltások. Az oltási sor azóta is folyamatosan bővül. Amíg hazánkban száz éve a fertőző betegségek – az influenza és következményei nélkül – az összes haláleset 20 százalékát okozták, addig 2019-ben mindössze a fél százalékát tették ki. Ez a higiéniai viszonyok javulása mellett annak köszönhető, hogy Magyarországon a leggyakoribb fertőző betegségek elleni védőoltás kötelező. A védőoltás hatására a himlő a 20. század elejére már csak szórványosan fordult elő a világban, majd teljesen eltűnt, 1979-ben pedig az oltási sorból is kivezették hazánkban a vakcinát. Mára már a gyermekbénulás-fertőzés is lényegében megszűnt a világban. A sokáig vezető haláloknak számító tuberkulózis száz évvel ezelőtt még minden hetedik ember haláláért volt felelős Magyarországon, napjainkra mortalitása marginálissá zsugorodott.
A kötelező védőoltások mellett számos egyéb vakcina is segíti az immunizálást, ezek közül az influenza elleni védőoltás lehetőségével a 2019–2020-as influenzaszezonban hazánkban 720 ezren éltek.
A járványok leküzdése és a különféle betegségek megelőzése a gazdaság teljesítménye és a munkaerőpiac szempontjából is kiemelt jelentőségű. A munkavállalók átmeneti keresőképtelensége az egyéni veszteségeken túl megterheli a társadalombiztosítást, és visszafogja a gazdaságot. Az oltóanyag megérkezésével december végén megkezdődött az egészségügyi dolgozóknak, majd a legnagyobb idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltása. A következő hónapokban a népesség kritikus hányadának – becslések szerint közel kétharmadának – az átoltása lesz szükséges, hogy a járvány okozta személyes és társadalmi szintű kockázatokat kiiktathassuk a mindennapjainkból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
