A Covid–19-járvány megroppantotta az elmúlt években töretlenül fejlődő hazai idegenforgalom gerincét szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területét. Bár sem a hazai gazdaság turizmustól való függése, sem a turizmus külföldi vendégektől való függése uniós összehasonlításban nem mondható erősnek, a hazai turizmus hozzájárulása a GDP-hez – a tovagyűrűző hatást is figyelembe véve – meghaladja a 10 százalékot, vagyis nemzetgazdasági szempontból és a turizmushoz kapcsolódó ágazatok dolgozóinak és családjaiknak a megélhetési viszonyai szempontjából egyaránt jelentős gazdasági szegmensről beszélhetünk.
A külföldi vendégek utazásainak elmaradása a turisztikai stratégia átgondolását tette szükségessé. Az idei év ambivalens utazási motivációi és korlátai közepette a terület sebezhetőségének mérséklésére a belföldi turizmus élénkítése lehet az egyik legfontosabb eszköz.
2020 idegenforgalmi szempontból legerősebb időszakának számító harmadik negyedévében a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakákban mértforgalma a turisztikai régiók mindegyikében visszaesett,
de amíg a belföldivendég-forgalom összességében alig tizedével csökkent, addig a külföldi nem érte el az egy évvel korábbinak a negyedét sem. Ugyanebben az időszakban a szállásdíjak tekintetében még jelentősebb volt a különbség, a külföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken kevesebb mint ötödére esett vissza, ezzel szemben a belföldieké 2020. július–szeptemberben összességében 4 százalékkal nőtt, ezen belül augusztusban kiugróan, 18 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, egyébként is magas bázist.
A népszerűbb destinációk közül a Budapest–közép-Duna-vidéki régióban 37 százalékkal csökkent, ugyanakkor a balatoni, az észak-magyarországi és a nyugat-dunántúli régióban 10-17 százalékkal nőtt a hazai vendégektől származó szállásíjbevétel az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül augusztusban kiemelkedően, 23–26 százalékkal.
A belföldi turisztikai kereslet visszaesésének mérsékléséhez és a szállásdíjbevétel növekedéséhez jelentősen hozzájárult a Széchenyi Pihenőkártya keretösszegének emelése és a szociális hozzájárulási adó alóli mentesítése. 2020 harmadik negyedévében 40 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken beváltott SZÉP-kártyák összértéke. A SZÉP-kártyával fizetett összegek turisztikai régiók közötti megoszlása nem változott lényegesen, a teljes felhasznált összeg közel felét 2019 harmadik negyedévéhez hasonlóan 2020-ban is két turisztikai térségben, a balatoni (32 százalék) és az észak-magyarországi régióban (16 százalék) váltották be. A felhasználás rugalmasságát bővíti, hogy idén a különböző alszámlák szabadon átjárhatók lettek. A SZÉP-kártya-törvény által biztosított rekreációs keret összegének rendelkezésre bocsátásával a munkáltatók is hatékonyan hozzájárulhatnak a turizmus talpra állításához, hiszen az idegenforgalom külföldi turistákra támaszkodó megroppant pillérének kiváltásához idén nyáron a mentőövet a belföldi kereslet további élénkítése jelentheti.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) idei nyárra vonatkozó előfoglalási adatai – elsősorban a belföldi turizmus tekintetében – máris bizakodásra adnak okot, a Magyar Turisztikai Ügynökség pedig kampányba kezdett a belföldi turisztikai forgalom további élénkítése érdekében. Az átoltottság növekedésével párhuzamosan fokozatosan enyhülnek a turizmust eddig befagyasztó szabályozások, az 5,5 millió beoltottat követően immár védettségi igazolvány nélkül lehet szállodákba, éttermekbe, fürdőkbe és strandokra menni.
Az előrejelzések szerint az európai turizmus komolyabb fellendülése az év második felében várható, így még idén megélénkülhet a külföldi vendégforgalom is.
A turizmusstatisztikai adatok időszerűségét javítani fogja, ha a gyakorlatban ténylegesen is megvalósulnak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központról szóló jogszabályok és a két intézmény közötti együttműködési megállapodás rendelkezései, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal számára hozzáférést biztosítanak az NTAK adataihoz.
