Egyre ismertebbek és népszerűbbek a magyar borok a nemzetközi piacon.

Ahhoz azonban, hogy ez a fejlődés folyamatos legyen, a gazdák kitartó és áldozatos munkája mellett összehangolt marketingmunkára is szükség van. 

A bor sokkal több egy exportcikknél, az ugyanis a helyi hagyományokból táplálkozva a gazdák történeteivel együtt születik. A bort meg kell ízlelni, szagolni, sőt nézni is. Az Agrármarketing Centrum 2020 januárja óta felel a közösségi állami bormarketingért, vagyis hírét visszük a történeteknek, és népszerűsítjük a magyar borokat a világ minden táján. Mert ma már szerencsére a történet éppoly fontos a nemzetközi piac számára, mint a hazai borturistáknak.

Fotó: MORICZ SABJAN SIMON

A kezdet persze nem volt egyszerű, hiszen a pandémia lerombolta a terveket, újakat kellett készíteni, eddig sosem használt megoldásokkal. Olyan biztos pontokat kerestünk, amelyek a pandémia közepette, a járványügyi korlátozások mellett is tudnak működni. Na de hogyan lehet a személyes élményt a távolságtartás mellett személyessé tenni? Például hibrid módon valósítottuk meg a borkóstolást, a szemináriumi szakmai előadásba online kapcsolódtak be a sommelie-k, disztribútorok, szakújságírók, akik előzetesen mintát kaptak a borokból, így otthonukban is megkóstolhatták. 

A munka persze a korlátozások feloldásával nem állt meg, sőt, a hagyományos, személyes találkozókon alapuló kóstolók mellett a hibrid rendezvények is megmaradnak a jövőben. Mostani terveink szerint a munkapiramis csúcsára 2022 márciusában érünk majd el. Egy olyan több száz fős szakmai rendezvényt szervezünk, amelyen jelen tudnak lenni a borágazat nemzetközi legjobbjai. Meghívjuk a fontos célpiacok beszerzőit, a borászatban fontos és hiteles embereket, újságírókat, kereskedőket. Kóstolóval egybekötött mesterkurzusokon és vezetett túrákon szeretnénk megismertetni velük a magyar borokat és borvidékeket. 

A gasztronómiára, turisztikára, borértékekre támaszkodva itthon koncentráltabban tudunk sikereket elérni.

A sikerhez persze elmaradhatatlan a fejlődés. Tudást, tapasztalatot, technikát kell fejleszteni. Ebben azért látszik, hogy idehaza nincs hiány. Az első Borexport Akadémiánkon például több mint négyszáz bortermelő vett részt, és ismerkedett meg a nemzetközi trendekkel olyan szakértőktől, akik a borexporttal mindennap foglalkoznak.

A hagyományok tisztelete és a fejlődés mellett azonban egy borásznak nem elég igazán jó bort készítenie az eladhatósághoz. A jó csomagolás a címkétől a palackig elengedhetetlen, ahogy egy saját honlap is karaktert ad a pincészetnek, a boroknak egyaránt. 

A borexporthoz nélkülözhetetlen az összefogás is.

A csúcsrendezvényünket például a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával közösen szeretnénk megvalósítani. Emellett az is látszik, hogy azokban a borrégiókban és borvidékeken, ahol erős a szakmai összefogás a borászok között, és egymásra partnerként tekintenek, sokkal hatékonyabbak a fejlesztések és látványosabbak az eredmények is. 

A nemzetközi eredményességhez a fókuszban az exportszerkezet átalakítása áll. Egy átlagos évben hárommillió hektoliter szőlőbor előállítására képesek a magyar borászatok, ebből kétmillió elfogy itthon, és egymillió megy exportra. A kivitel nagyjából kétharmada lédig, egyharmada pedig palackos borként kerül a külpiacokra. Fontos, hogy úgy alakítsuk át az exportszerkezetet, hogy a palackos borok aránya nőjön, magasabb hozzáadott értékű borok eladásából ugyanis több bevétele származik a magyar borászatoknak, ez pedig a növekedés kulcsa. Ehhez persze szorgalmas imázsépítésre van szükség. Ma már szinte sehol sem számít nagyon újnak a magyar bor. Viszont az látszik, hogy a balti térségben, a skandináv piacon még korántsem aknáztunk ki minden lehetőséget.

Mindenkivel versenyben vagyunk, mert a magyar bornak ezer arca van, a könnyű, reduktív fehérbortól a különleges édes borokon át a hordós, nagytestű vörösig. Fontos, hogy megtaláljuk az egyedi magyar karaktert a nemzetközi piacokon.

A jellegzetes magyar szőlőfajtákra épített marketing például lehet ilyen.

Nem gondolom, hogy a világfajták versenyében kellene helytállnunk. Fontos a furmint, amit magyar fajtaként azonosítanak a világpiacon, és egyre ismertebb is. De ott a kékfrankos, az olaszrizling, a kadarka, az egri bikavér vagy épp a villányi franc. A kulturális örökségünk is színes, hiszen az édes borokon kívül a pezsgőben is nagyhatalom voltunk. Emellett fontos a piacok differenciálása is, hiszen a világ más-más területein eltérő szőlőfajtákkal tudunk sikeresek lenni.

A kiváló minőségű magyar borok minden cseppjében benne vannak ugyanis modern, letisztult formában a természet csodái, a gazdák áldozatos munkája és törődése mellett a jelen öröme, a pillanat megélése és a sikeres jövő lehetősége is.