Az egészségügyi Big Data hosszú távon hozzájárul ahhoz, hogy másodpercek alatt kiválasztható legyen a konkrét esethez leginkább illő terápia, ami könnyen lehet, hogy a beteg életét is megmentheti.
Ám az egészségügyi Big Data világa nem teljes a lakosság mindennapi élete során keletkezett adatok rögzítése és feldolgozása nélkül, vagyis a digitális lakossági okos egészségügyi, fitnesz- és wellnesseszközök adataira is szükség van ahhoz, hogy a folyamatos mérés mellett lehetővé váljon a betegségek időben történő felismerése és a lehető legpontosabb (akár személyre szabott) terápia biztosítása is.
Sajnos egyelőre a kezelésekre érkezők többségénél nem áll rendelkezésre a teljes élettörténet, a napi szintű kórelőzmény, a különböző mérési helyeken (otthon, munkában, pihenés során) keletkezett adatokat pedig nem kapcsolták össze az ellátórendszerben mért és tárolt adatokkal, így a viselhető és otthoni használatra tervezett digitális okos egészségügyi, fitnesz-, wellnesseszközök adatai „elvesznek” a kibertérben.
Pedig az okoseszközök bizonyos esetekben a drága és nehezen hozzáférhető személyes kórházi vizsgálatok alternatívái is lehetnének.
Az eszközökből kinyert adatok egységes, strukturált formában tárolása és az ellátáshoz kapcsolódó területekkel történő megosztása a fejlesztő vállalatokat ugyanakkor sajátos, a piaci versenytől idegen döntésekre és új üzletpolitikai megoldásokra kell, hogy ösztönözze. Bármilyen digitális egészségügyi fejlesztésről is van szó, az egyéni mérési adatok átadásáról minden esetben gondoskodni kell, hiszen ezzel emberi életeket menthetünk meg.
A jövő digitális egészségügyében az adatnak épp olyan fontos szerepe lesz, mint magának a terápiának és a gyógyszereknek.
Mivel a viselhető eszközök, telemedicina-megoldások is piaci alapon fejlődnek, az adatvagyonnal kapcsolatos esetleges visszaélések megelőzése érdekében ökoszisztéma szintű állami szabályozásra van szükség. Amikor az állam a polgárainak egészségbiztonsága és a gyógyítási kiadások potenciális csökkentése érdekében a versenyszféra szereplői által biztosított adatokhoz is hozzáfér, jogosan merül fel, hogy a különböző platformokból kinyert egészségügyi adatok NEAK-finanszírozását is meg kell oldani. A nagy mennyiségű lakossági eszközökből kinyert adattömeget elemezve ugyanis pontosabb válaszok kaphatók a terápiás hatóanyag/gyógyszer hatásossága, biztonsága, a kockázatnak kitett vagy a kezelésre válaszoló betegcsoportok vonatkozásában is, ezzel pedig a teljesen személyre szabott gyógyászat és diagnosztika megteremtése is kézzelfogható távolságra lehet tőlünk.
Egy digitális platform képes a páciensek által használt okoseszközök mérési adataiból – mint például lépésszám, testhelyzet, vérnyomás, pulzus, alvásritmus – meghatározni, hogy mikor következik be egészségügyiállapot-romlás, sőt akár automatikusan riaszthatja a szakembereket, s így drasztikusan csökkenthető a beavatkozási idő, ami emberi életeket menthet meg.
A 21. század páciense kiaknázza az internet által kínált információs lehetőségeket, és az egészségével kapcsolatos kérdésekben is tájékozódik az online térben.
Az információ- és technológiabőség egyik eredménye, hogy a beteg egyre jobban szeretné átlátni a gyógyításához kapcsolódó terápiás javaslatokat, döntési helyzeteket, viselhető vagy otthoni használtra tervezett okos egészségügyi eszközeinek segítségével pedig olyan vizsgálatokat is el szeretne végezni, amelyeket alig egy-két évtizede még csak az egészségügyi intézményekben lehetett. Ezek igénybevétele során ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy az eszközök által biztosított adatok feldolgozását és az esetleges egészségügyi cselekvési terv kidolgozását ne saját magára bízza a felhasználó, hanem kizárólag szakemberekre. Egy, a fizikai állapotot monitorozó adatsor helytelen értelmezését követő veszélyes öndiagnózis és „gyógymód” akár életveszélyes állapotot is előidézhet, miközben az orvos személyes javaslata a megfelelő irányba terelhet bennünket.
Az egészségügyi ellátás modernizációjának útja a fentiek figyelembevétele mellett tehát a digitális prevenció, a digitális terápiamenedzsment és a digitális utógondozói tevékenység együttese nélkül elképzelhetetlen.
Az egészségügyi ellátói tevékenység ezért a jövőben nem csupán a betegség diagnózisának pontos felállítását, illetve a beteg gyógyult állapotának mielőbbi elérését jelenti majd, hanem a digitális okos egészségügyi eszközök mérési adatainak az elemzését, új diagnosztikai eljárások, ellátási módszertanok, protokollok, terápiák kidolgozását is. Mindez eddig ismeretlen, teljesen új szakmák, digitális orvosok és nővérek megjelenéséhez is hozzájárulhat.
