Az IMD friss tanulmánya már a pandémia okozta gazdasági válság hatásait is figyelembe véve vizsgálja 64 ország digitális versenyképességét.

Magyarország két helyet lépett előre 2020-hoz képest. Régiónként vizsgálva a pandémia okozta problémák megoldására Ázsia alkalmazta a legsikeresebben a digitalizációt. 

Például Kína a 15. helyre ugrott előre a digitális versenyképességi listán, megelőzve Ausztriát és Németországot. A lista első 5 helyén az Egyesült Államok, Hongkong, Svédország, Dánia és Szingapúr van. Ausztria a 16., Németország a 18. A V4-országok között 2020-ról 2021-re egyedül Lengyelország rontott a pozícióján, 9 hellyel csúszva vissza. Három év távlatában a V4-ek közül csak Csehország javított a pozícióján. Ausztriához viszonyítva Magyarország 2019-ben 23 hellyel volt lemaradva, 2021-ben pedig már 29 hellyel került Ausztria mögé.

De nézzük a részleteket! Az IMD a digitális versenyképességet három tényezőcsoport alapján méri. Ezek a tudás, a technológia és a jövőre való felkészültség. Ezeket a területeket 52 mutatóval elemzi, amelyek közül 32 statisztikai adat, 21 pedig kérdőíves felmérésből származó érték. Minden mutatóra külön-külön, és a három tényezőcsoportra is készül rangsor. Az összes mutató alapján készül el az általános helyezés. A magyar pozíció, ahogyan azt a 2. táblázatban látjuk, a jövőre való felkészültség tényezőcsoportban a legrosszabb, a technológiai felkészültségben pedig a legjobb, ami egyben a V4-ek között vezető helyezés. 

Fel kell azonban arra is figyelni, hogy a tudás tényezőcsoportban csak Szlovákiát előzzük meg.

Az Európai Unión belül is a technológiai felkészültségben a legjobb a pozíciónk – 16. hely –, viszont a jövőre való felkészültség tekintetében az utolsók vagyunk. A 3. táblázat azokat a mutatókat tartalmazza, amelyekben különösen gyenge a pozíciónk.

A leggyengébb pozícióink azokban a tudásmutatókban vannak, amelyek a korszerű technológiai infrastruktúra hatékony alkalmazásához lennének fontosak. 

Feltűnő, hogy a jövőre való felkészültség esetén a cégek agilitásában, jövőorientáltságában, innovativitásában elért pozíciónk a leggyengébb. Ez összhangban van az EU digitális gazdaságról és társadalomról szóló elemzésének következtetésével. Különösen érdekes, hogy a nagy adattömegek szervezési, vezetési, marketing- és elemzési hasznosítása tekintetében Magyarországon a nagyvállalatok is le vannak maradva. Az Eurostat szerint csupán 16,5 százalékuk végez big data elemzéseket, míg Németországban ez az adat 34 százalék.

Nézzük meg azt is, hogy miben értük el a legjobb pozíciókat!

Azt látjuk, hogy a technológiai infrastruktúra tekintetében nagyon jól állunk, illetve az oktatásra és k+f-re fordított GDP-arányos összegeket nézve sem rossz a pozíciónk. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az inputok szintje jó, de a hatás, az eredmény nem tükrözi az inputok mennyiségét, ami hatékonysági problémára utal.

Összefoglalva a tanulmány a következtetéseit, 

Magyarország sokat tesz a digitális infrastruktúra kiépítéséért, de nem tesz eleget a felhasználásához szükséges tudás megszerzéséért. 

Érdekes adalék, hogy miközben a digitális tudás tekintetében éppen az 55 év feletti korosztály áll a legrosszabbul, felnőttképzésre diákhitelt csak az 55 év alattiak vehetnek igénybe.

A technológiák hatékony alkalmazása, ezzel a termelékenység javulása viszont nem képzelhető el tudásbővítés nélkül. A tudáshiány nemcsak a beruházások megtérülését rontja, de nemzeti szinten jókora teljesítménykiesést is okoz. Éppen ezért növelni kellene a tudásberuházások arányát. 

 

Címlapkép: Shutterstock