A zöld európai kohéziós politika felé vezető út
Az Európai Unió szegényebb tagállamai közül sok kettős problémával néz szembe. Azon országok közé tartoznak, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás káros hatásainak, ugyanakkor nagyobb kockázatokkal néznek szembe a zöld, emissziómentes, digitális gazdaságra való átállás terén.
Ambiciózus klímavédelmi célkitűzésének megvalósításához Európának kezelnie kell azt a problémát, hogy a gyengébb gazdasági teljesítményű régiókban viszonylag kevés, a fenntarthatóságot erősítő beruházás valósul meg.
Emiatt az Európai Beruházási Bank (EIB) most felülvizsgálja a saját „kohéziós politikai irányait”, ahogy azt kifejtette egy új, az EU kevésbé fejlett részein megvalósult EIB-beruházásokat értékelő jelentésében. Célunk az, hogy a teljes befektetéseink 45 százalékára emeljük az ezekbe a régiókba irányuló hiteleink értékét. Továbbá azt is célul tűztük ki, hogy a támogatásunkat az összes olyan régióra kiterjesszük, ahol az egy főre jutó GDP értéke nem éri el az EU átlagát.
Az EIB egyik küldetése a megalapítása óta az, hogy közpénzek felhasználásával segítse elő Európa gazdasági kohézióját. Az EU legutóbbi hétéves (2014 és 2020 közötti) költségvetési periódusában a kohéziós régiókban (ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag 75 százalékát) megvalósuló projektek az EIB hitelezésének 30 százalékát (120,8 milliárd eurót) tették ki, és ezek a beruházások igen kifizetődők voltak. Saját belső modelljeink szerint az ebben az időszakban a kohéziós régiókban megvalósuló hitelezésünk évente legalább 0,5 százalékponttal fogja emelni a növekedést, és legalább 0,2 százalékponttal a foglalkoztatást a következő harminc évben.
Bár az EU kevésbé fejlett régiói főként Közép- és Kelet-Európában találhatók, azonban hosszú időn át Portugália és Görögország egyes részein, valamint Olaszország és Spanyolország déli régióiban is alacsony volt a növekedés, és még mindig tart a felzárkózási folyamatuk. Emellett sok, korábban jómódúnak számító ipari régió is a globalizáció és a technológiai változások kihívásaival küzd. Az EIB új megközelítése szerint uniós hitelezésének 23 százalékát fogják megkapni a kohéziós régiók 2025-re.
Az Európai Bizottság új sérülékeny régiókként azonosította az „átmeneti régiókat”, ahol az egy főre jutó GDP az EU-átlag 75 és 100 százaléka között alakul.
Ezeknek a régióknak – amelyeket Franciaországtól és Spanyolországtól kezdve Finnországig és Hollandiáig sok területen meg lehet találni – célzott támogatásra van szükségük az olyan kihívások leküzdésére, mint a függés az alacsony technológiájú feldolgozóipartól, a munkaerőköltségek emelkedése, a viszonylag alacsony képzettségi szint és a csökkenő ipari foglalkoztatottság.
Szerencsére a kohéziós célkitűzések és az ambiciózus klímavédelmi célok nem mondanak ellent egymásnak. Sőt, valójában elválaszthatatlanok egymástól, mivel ha nem sikerül biztosítani az egyes régiók felzárkóztatását, az szinte biztosan árt a klímavédelmi céloknak is.
A közvélemény meggyőzéséhez azonban hangsúlyoznunk kell a hosszabb távú célkitűzéseket, emlékeztetve az embereket arra, hogy a zöldátalakuláshoz kapcsolódó költségek csupán töredékei lennének annak az összegnek, amelyet akkor kellene megfizetnünk, ha nem sikerülne kezelnünk a klímaváltozást.
Ezen gazdasági logika alapján abban bízunk az EIB-nél, hogy növelni tudjuk a kohéziós régiókba irányuló hitelezésünk mértékét, illetve hitelportfóliónkban a zöldprojektek arányát 2025-re 50 százalékra tudjuk emelni.
Kulcsfontosságú, hogy megfelelő célokra fordítsuk a támogatásokat, azonosítva azokat a projekteket, amelyek mindkét fenti célt szolgálják. Nincs hiány befektetési lehetőségekből a tiszta mobilitás, az energiahatékonyság, a megújuló energia, a víz- és szennyvízgazdálkodás, a körforgásos gazdaság középpontjában lévő iparágak és nem utolsósorban az élelmiszeripar és a mezőgazdaság terén.
Európában a digitális átalakulás munkahelyeket és iparágakat érintő potenciális diszrupciós hatását gyakran elhomályosítják a dekarbonizációs viták. A digitális tevékenység és az innováció terén meglévő, a kohéziós régiók és az EU többi része közötti szakadék számottevőnek tekinthető.
Az EIB 2020-as beruházási felmérése szerint Európa kevésbé fejlett régióiban a cégek 63 százaléka nem végzett semmilyen innovációs tevékenységet, továbbá a nagy cégek között az innovációt végző vállalatok aránya jóval alacsonyabb volt, mint Európa többi részén (39, illetve 52 százalék).
A kohéziós politikára vonatkozó új megközelítésünk részeként ezt a problémát úgy tervezzük kezelni, hogy segítjük a kevésbé fejlett régiók közepes méretű cégeit a fejlett technológiák bevezetésénél, a k+f-tevékenységeknél, valamint a finanszírozáshoz jutásnál (közvetlen vagy partnerbankokon keresztül történő hitelezés révén). A közepes méretű cégek azért különösen fontosak, mivel egyes kutatások szerint erős pozitív hatásuk van az őket körbevevő helyi gazdaságra.
Végezetül ki kell emelni, hogy nemcsak a kohéziós régiók segítése a célunk, hanem az is, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az európaiakat, és erősítsük azt az egységet, amelyen az EU alapul.
Copyright: Project Syndicate, 2021
www.project-syndicate.org
