Egyre nagyobb szükség van olyan gyakorlati megoldásokra, amelyek mérséklik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, vagy növelik az energia-, víz- és élelmiszer-biztonságot. Izrael több olyan technológiát fejlesztett ki az elmúlt években, amelyek kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében. Tapasztalatát nehéz körülmények között szerezte, de az eredményei magukért beszélnek. 

„Lehet, hogy Izrael 60 százaléka sivatag, mégis sikerült virágba borítani. Lehet, hogy a Föld egyik legszárazabb helyén vagyunk, mégis sikerült a világ első számú országává válnunk a vízügyi innováció terén.” Ezekkel a gondolatokkal indította beszédét Naftali Bennett izraeli miniszterelnök az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének 26. ülésén Glasgow-ban. Elhangzott az is, hogy Izrael a szén-dioxid kibocsátását 85 százalékkal mérsékeli 2050-ig, a kommunális hulladékot 2030-ra 75 százalékkal csökkenti, 2026-ban már csak környezetbarát zöldbuszok járnak majd az izraeli városokban, a villamosenergia-kibocsátás mértéke pedig 30 százalékkal fog csökkenni 2030-ra.

Izraelt a világ egyik leginnovatívabb országaként tartják számon.

2018-ban a GDP-jének 4,95 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre, míg az OECD-átlag 2,4 százalék volt. 2021-ben a Bloomberg innovációs rangsorában a hetedik helyen szerepel. Mivel Izrael legjelentősebb erőforrása a tudás és a kreativitás, megvan a lehetősége, hogy a klímatechnológiai innovációk központjává is váljon. Különböző területeken tevékenykedő vállalatok, elkötelezett startupok, kutatás-fejlesztésre szakosodott befektetők, kormányzati szereplők és még sokan mások már letették a klímatechnológiai ökoszisztéma alapjait.

Izrael első Climate Tech 2021 jelentése szerint napjainkban több mint 1200 vállalat szakosodott klímatechnológiai innovációkra és azok tudományos vagy pénzügyi ösztönzésére. A startupok száma több mint hatszáz, a befektetői csoportoké pedig meghaladja az ötszázat. Húsz kutatóintézet foglalkozott klímatechnológiával 2018–2020 között Izraelben. A kormányzat 280 millió dollárt biztosított kutatás-fejlesztési projekteknek. Ez a terület az elmúlt években olyan fontossá vált, hogy a 2020-ban alapított csúcstechnológiai vállalatok 10 százalékának tevékenysége már klímavédelmi innovációkhoz köthető. 

A legtöbb klímatech startup okos-mezőgazdasággal (20 százalék), tiszta energiákkal (18,6 százalék), fenntartható közlekedéssel (12 százalék), vízgazdálkodással (9 százalék) és alternatív fehérjék előállításával (6 százalék) foglalkozik. Kizárólag klímatechnológiával foglalkozó befektetői csoport ugyan még nincs Izraelben, de az iparág négy legaktívabb szereplője közül négy (SOSV, Sequoia, Khosla Ventures, and Tech-stars) fektetett már be izraeli klímavállalkozásokba. 

A befektetések nagyságrendjét tekintve a legtöbb kockázati tőke, kétmilliárd dollár, tiszta energiákkal foglalkozó startupokhoz került. Ezt szorosan követi 1,8 milliárd dollárral a fenntartható közlekedés. A klímatechnológiákra fókuszáló okos-mezőgazdaságba 950 millió dollár befektetés érkezett, az alternatív proteineket fejlesztő startupok pedig 364 millió dollár finanszírozásban részesültek.

VízsótalanításFotó: AFP

A környezetvédelmi célok eléréséhez megfizethető és széles körben, gyorsan megvalósítható megoldásokra van szükség. Az innovatív klímatechnológiák kifejlesztése és használata létszükségletté vált. Az Izrael által kínált megoldásoknak széles a tárháza. A mezőgazdaságban Izrael a csepegtető öntözés és precíziós mezőgazdasági technológiák mellett olyan biotechnológiai megoldásokat is kínál, mint például betegségeknek ellenálló törzsek vagy eróziós és szikesedési folyamatokon átesett talajok rehabilitációja.

A mezőgazdasági termelés racionalizálása, a termékek tárolása és a betakarítás utáni gondozás egyaránt megelőzhetik az élelmiszer-veszteséget, ami csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Volcani Center által kifejlesztett módszer például fél százalékra csökkenti a silókban tárolt szemes termények veszteségét. Ez rekordnak tekinthető, mert a raktárakban lévő búzaszemek jóval több mint 20 százaléka elveszik betegségek, penészgombák és rovarok pusztítása következtében világszerte. 

Adatok alapján nem túlzás azt állítani, hogy Izrael nagyhatalom a víztisztítás, -újrahasznosítás és a vízsótalanítás területén. 

Szennyvizének nagyjából 93 százalékát tisztítja, 86 százalékát pedig újrahasznosítja mezőgazdasági felhasználásra. A városi rendszerek vízvesztesége egyes területeken mindössze 3 százalék. A vízgazdálkodáshoz áttételesen köthető az is, hogy Izrael jelentős tapasztalatot szerzett a félszáraz vidékek és csapadékszegény területek újraerdősítésében, ami a klímaválság elleni küzdelem természetalapú megoldásainak eszköze.

A megújuló energia területén az izraeli vállalatok úttörő megoldásokat kínálnak az energiahatékonyságban és az energiatárolásban. A napenergia-termelési folyamatot racionalizáló technológiák fejlesztése, a levegősűrítés vagy az energia jégben történő tárolása nem igényel akkumulátorhasználatot. A hullámok erejével való energiatermelés a megújuló energiák fejlesztésében lehet előrelépés. Magyarországon is egyre többen használnak olyan izraeli ötleten alapuló alkalmazásokat, amelyek monitorozzák az otthoni energiafelhasználást és segítik az energiamegtakarítást. Egy izraeli vállalat, az ElectReon Tel-Aviv mellett több európai országban is teszteli az elektromos utak használatát, amelyek energiával látják el a rajtuk közlekedő járműveket.

A városi közlekedés energiafelhasználásának és -kibocsátásának csökkentéséhez jelentősen hozzájárulnak a villamosítással és digitalizációval összefüggő szolgáltatások. Ezek integrációja és kapacitásának növelése a jövőben akár a személyautókkal való közlekedést is felválthatja. Mivel az új mobilitás túlnyomórészt szoftveralapú, a terület könnyen megtalálja a helyét a fejlett izraeli infokommunikációs ökoszisztémában, és támaszkodhat a stabil alapokon álló izraeli autóipari innovációs szektorra, ahol 600 startupot tartanak számon. A legismertebb okosmobilitás-alkalmazás a Moovit, amelyet 900 millió dollárért vásárolt meg az Intel 2020-ban. 

Az ingyenes alkalmazás 800 millió felhasználónak biztosít közlekedési információkat 3100 városban és százkét országban.

A Moovit a második izraeli vállalat, amelyet az Intel megvásárolt. Az első az önvezető autókat fejlesztő Mobileye volt. A két izraeli vállalat kiterjedt térképészeti és önvezető technológiával támogatott tapasztalata várhatóan jelentősen hozzájárul a jövő mobilitásához. 

Az állati eredetű fehérjehelyettesítők piaca exponenciálisan növekszik világszerte. Izraelben startupok és kutatóintézetek egyaránt foglalkoznak az állati fehérjék helyettesítőinek fejlesztésével, legyen szó laboratóriumi körülmények között előállított húsról vagy olyan növényi fehérjéről, amely szinte mindenben hasonlít a húsra vagy a csirkére.

A Redefine Meat startup nemrégiben jelentette be, hogy bárány- vagy marhahúsra hasonlító 3D-ben nyomtatott steak-jei hamarosan elérhetők lesznek több divatos étteremben az Egyesült Királyságban, Németországban és Hollandiában. A világ első szöcskefarmját is Izraelben hozták létre azzal a céllal, hogy egészséges és fenntartható fehérjét biztosítsanak a fogyasztók számára.

A fenti példák ugyan csak kis szeletét mutatják be az elérhető izraeli innovációknak, ám jó példák arra is, hogy a klímatechnológiai fejlesztések minden más területnél jobban igénylik az egyének, az iparágak és az országok összefogását.