A 420-as szám feltűnően sokszor kerül előtérbe üzleti döntései kapcsán – mint azt a nemzetközi média is megírta, ez a szám egy füvezésre utaló referencia, amit – úgy tűnik – a világ leggazdagabb embere humorosnak talált. A tech milliárdos Twitternek tett ajánlata azonban nem vicc volt: április 25-én megvásárolta a céget 54,20 dollár részvényenkénti árfolyamon.
Elon Musk idén április 4-én nyilvánosságra hozta, hogy 73 millió darab Twitter részvényt vásárolt, amellyel 9,2 százalékos tulajdonjogot szerzett a médiavállalatban. Másnap a Twitter vezérigazgatója közzétette, hogy Musk csatlakozik a cég igazgatótanácsához, amit azonban Musk április 10-én visszavont, majd négy nappal később ajánlatot tett arra, hogy megvásárolja és kivezeti a tőzsdéről a céget 43,4 milliárd dollárért.
Elon Musk nem először jelentett be ehhez hasonlót. 2018-ban a Teslát akarta kivezetni a tőzsdéről 420 dolláros részvényenkénti árfolyamon. Később elismerte, hogy ez csak vicc volt, amiért az amerikai tőzsdefelügyelet a milliárdost és a Teslát is megbírságolta 40 millió dollárra, továbbá le kellett mondania a cég elnöki posztjáról.
A Twitter árfolyama az április 14-én bejelentett felvásárlási ajánlat után 45 dollárra árazódott, ami azt jelenti, hogy a piac az ajánlat közzététele után kevesebb esélyt látott a tényleges felvásárlás megvalósulására, mint előtte. Más szóval a piac először nem vette komolyan Musk vételi szándékát.
Az elemzők között ezután komoly vita alakult ki, hogy vajon az 54,20 dolláros felvásárlási ajánlattal ki járna jól. Ennek megválaszoláshoz meg kell vizsgálnunk a cég hátterét. A 2006-ban alapított Twitter egy közösségimédia-platform, amin keresztül rövid blogbejegyzéseket tehetünk közzé, vagy oszthatunk meg. Az alapítást követően a cég rendkívüli sikereket ért el, 2012-ben már 100 milliós felhasználóbázissal rendelkezett, amit egy évvel később megduplázott. A Twitter 2013-ban lépett tőzsdére 45 dolláros árfolyamon. A bevezetés után alig 3 hónappal később a árfolyama már 70 dollár felett forgott. A következő években azonban a cég növekedési üteme lelassult, ami az árfolyamában is tükröződött. 2014 után a Twitter alulteljesítőnek bizonyult a versenytársaihoz képest, bár a tavalyi év elején kivételesen jól teljesített: márciusban a kibocsátási ár felett, 77 dolláron forgott a cég az árfolyama.
Elon Musk 54,20 dolláron tett felvásárlási ajánlatot, ami a tavaly márciusi csúcsokhoz képest jóval alacsonyabb.
Az igazgatótanács először éppen a 2021-es év eleji teljesítményre hivatkozva utasította el a milliárdos ajánlatát. A bizottság álláspontja szerint, a jelenleg futó projektek nagyobb növekedést fognak hozni a részvényeseknek, mint az 54,20 dolláros ajánlat. Április 25-én azonban az események váratlan fordulatot vettek, az igazgatótanács mégis elfogadta Musk ajánlatát, aminek a hatására a Twitter máris a vételi ár környékére ugrott. A tanács szerint Musk bebizonyította, hogy valóban komolyan gondolja a vételi szándékát és a finanszírozási tervet is elkészítette. Az igazgatótanács fő kérdése ugyanis az volt, hogy Musknak tényleg elegendő forrása áll-e rendelkezésére a kivásárlásra.
44 milliárd dollár szükséges a cég megvételére, ami első látásra nem okoz gondot a 260 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező, a világ leggazdagabb embere címet viselő személynek.
A kérdés tehát valójában a finanszírozás módjára irányult. Mivel Musk a teljes vagyonához képest töredék, 3 milliárd dolláros készpénzzel rendelkezik, két fő lehetősége jön számításba a finanszírozást tekintve. Az egyszerűbb, hogy eladja a Tesla tulajdonának egy részét, a másik, hogy bankoktól kér hitelt. A milliárdos végül mindkét opciót igénybe vette. A teljes vételár felét a Tesla részvények értékesítésével, felét pedig bankfinanszírozással oldja meg, ami mögé részben a Tesla részvényeit helyezte ki fedezetbe. Persze ez a megoldás kockázattal jár az elektromos autógyártó cég részvényeseit tekintve, hiszen a Tesla pozícióinak további értékesítésével egy nagyobb mértékű árfolyamesést is előidézhet.
Fontos megvizsgálni a Twitter részvényeseinek jövőjét is. Elon Musk a Twitter megvásárlását azzal indokolta, hogy a cég az ő irányításával a „szólásszabadság platformjává” válhat. Elköteleződött amellett, hogy az új, zártkörűen működő cég részvényesei közül annyit tartana meg, amennyit csak lehet a törvényeknek megfelelően. A Twitter jelenlegi részvényesei valószínűleg választhatnak majd, hogy készpénz kifizetést kérnek-e, vagy részvényt az új privát cégben. Utóbbi limitált lesz, hiszen általánosságban a zártkörű amerikai részvénytársaságoknak maximum csak kétezer részvényesük lehet, ami azt jelenti, hogy a kivezetés után a legtöbb kisbefektető nem fog tudni részt venni a cég működésében. Jelenleg az elemzők között sok kérdés és találgatás a tranzakció részleteiről, melynek teljes lebonyolítása idén decemberre várható.
