A növekvő fogyasztói tudatosság ellenére szinte mindenki járt már úgy, hogy egy-egy akciós árnak bedőlt. A jogalkotó is megelégelte az átláthatatlan, kamu leárazásokat, a mesterségesen megemelt referenciaárakat, ezért szigorú előírásokkal igyekszik az említett jelenségeknek gátat szabni. Az új  szabályok május 28. napjával az egész Európai Unióban, így itthon is hatályba lépnek: az EU 2019/2161-es irányelvével módosított 93/13 EGK-irányelvnek az érintett rendelkezéseit a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet legújabb 2/A. § rendelkezései ültették át a hazai jogrendbe. A leértékelések szabályszerű bejelentése pedig főszabály szerint az akciós ár alkalmazását megelőző harminc nap legalacsonyabb árának egyidejű megadásával történhet majd május végétől, vagyis a leárazást meghirdető kereskedőkre rögtön két feladat is vár: egyrészt meg kell majd határozniuk, másrészt fel is kell majd tüntetniük május 28. napjától a bejelentett csökkentés alapjául szolgáló korábbi referenciaárat minden egyes árcsökkentés, akció, árkedvezményről szóló fogyasztói tájékoztatás alkalmazásakor. Kiemelendő, hogy a korábbi ár az árcsökkentés alkalmazásának első napját, nem pedig bejelentését megelőző legalább 30 napon belül alkalmazott legalacsonyabb ár lehet, melynek megállapításához az akár csak pár óráig, vagy néhány napig alkalmazott, de legalacsonyabbként meghatározható árat is figyelembe kell venni. Vagyis értelmetlenné válhat az árakkal történő zsonglőrködés, amikor is a kereskedők rövid időre megemelik az árakat, hogy utána az adott árengedmény jelentősnek tűnjön. A korábbi referenciaárnak az említett 30 napos időszakra vetítetten történő beazonosítási kötelezettsége tehát biztosíthatja, hogy a referenciaárak valósak legyenek, méghozzá minden értékesítési csatornán, vagyis bolti és online eladáskor egyaránt. Az egymást követő fekete pénteki ajánlatok, vagy a karácsonyi értékesítési kampányoknál is legalább a megelőző harminc nap során alkalmazott legalacsonyabb ár lehet a korábbi ár, beleértve tehát a korábbi promóciók során alkalmazott, csökkentett akciós árat is. Kivétel tárgyát képezik azonban a személyre szabott akciók, így a korábbi vásárlások alapján adott vásárlási utalványok, törzsvásárlói egyedi kuponok, de ha a kereskedő az üzletbe vagy online boltba ellátogató valamennyi vásárlónak hozzáférhetővé teszi a kuponokat, árengedménykódokat, akkor a generális elvárásoknak kell megfelelnie.

Fotó: Penovác Károly

Fontos, miszerint a korábbi ár meghatározásánál az akció előtti 30 napban és nem 30 napon keresztül alkalmazott legalacsonyabb árat kell érteni és az akciózást megelőző 30 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest kell az akció mértékét kiszámítani. Kivételt képeznek a szolgáltatások, a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékek, mint például a vágott virágok, a friss, illetve az úgynevezett fogyaszthatósági idővel rendelkező élelmiszerek – tőkehúsok, pékáruk, hűtőben tárolandó tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök és a rövid lejárati idejű italok. A jellemzően hosszabb ideig eltartható,   minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerekre – mint pl. UHT-tejek, liszt, konzervek, méz, kávé – az új szabályozás irányadó. 

A szabályok könnyebb alkalmazása érdekében az ITM (Innovációs és Technológiai Minisztérium) által nemrég kiadott útmutatóból kiemelést érdemel, hogy az új előírások azon kereskedőket is kötik, akik például majd május 28. napján akciós újsággal vagy szórólappal hirdetik leértékelt termékeiket. Vagyis jó esetben sokaknál már elkezdődött az ártörténet figyelemmel kísérése, belső rögzítése, különben aligha lesznek képesek május 28. napján szabályszerűen akciót bejelenteni és a hatóság kérdésére a korábban alkalmazott árakról hitelt érdemlően nyilatkozni. A fogyasztóvédelmi hatóságok az ártörténet bekérésével ellenőrzik majd, hogy szabályszerű-e a korábbi ár meghatározása: az adott termék akciós árát és a hozzá tartozó ártörténetet fogják ellenőrizni, helyszíni ellenőrzések és próbarendelések keretében. Az új szabályok az EU-n kívüli székhellyel rendelkező kereskedőkre is vonatkoznak, akik értékesítéseiket uniós fogyasztók felé irányítják, tehát a platformokon keresztül termékeket felkínáló kereskedőkre úgyszintén. A szabályozás címzettjei azonban csakis azok a kereskedők, akik a fogyasztóval kötött szerződésekben tényleges szerződő felek. Értelemszerűen kivételi körbe esnek emiatt az online piacterek és az ár-összehasonlító platformok. Végül annyit, hogy az Európai Unió Bizottsága szintén publikált a témában egy  közleményt, amely bár jogi kötőerővel nem bír, jellemzően figyelembe vételre kerül a hazai hatóságok által, így a hatósági elvárásokat, ellenőrzéseket is minden bizonnyal orientálja, tehát az ITM útmutatója mellett a cégeknek a felkészülésben szintén komoly segítségére lehet.