A legfontosabb üzenet, amely az Eurostat friss elemzéséből kiolvasható, hogy az ipara, ha kismértékben is, de növekedett (0,3 százalékkal). Viszont rossz hír, hogy az rekordmagasságokba kúszott fel, továbbá romlottak a halálozási adatok. Az ellátási láncok – elsősorban a háború miatt – tovább akadoznak, és növekvő költségeik hozzájárulnak az infláció emelkedéséhez. A sok bizonytalanság következtében romlik a cégek és a fogyasztók hangulata. A hangulatindexek értéke jóval a pandémia előtti szint alá esett vissza.
Jó hír viszont, hogy nem nő a Nézzük most meg a V4-országok és Ausztria, valamint Németország néhány fontos gazdasági mutatójának alakulását!
A alakulását összehasonlítható adatból az első negyedéves áll rendelkezésre. A legnagyobb, 2,5 százalékos növekedés Lengyelországban volt, a legalacsonyabb, 0,2 százalékos pedig Németországban. Németországgal kapcsolatban meg kell említeni, hogy 2021 első és negyedik negyedévében csökkent a GDP-jének az értéke (1,7 és 0,3 százalékkal). Ez érzékelteti a német gazdaság gondjait. A magyar érték 2,1 százalékkal a második helyen van. A harmadik helyen Ausztria található 1,5 százalékos növekedéssel. A cseh érték 0,9 és a szlovák 0,4 százalék. A GDP növekedése Magyarországon 2021 mindegyik negyedében pozitív volt.
Az infláció növekedése ez év májusában Csehországban volt a legmagasabb, 15,2 százalék. A második Lengyelország 12,8 és a harmadik Szlovákia 11,8 százalékkal. A V4-ek között a magyar érték a legalacsonyabb, 10,8 százalék, de így is jóval magasabb, mint az osztrák 7,7, a német 8,7 százalék vagy az unió 8,8 százalékos átlaga.
A GDP-arányos államadósság 2021 negyedik negyedévében, a vizsgált hat ország közül Ausztriában volt a legmagasabb, 82,8 százalék. Magyarország követi másodikként 76,8 százalékkal. Az EU-s átlag 88,2 százalék. A legalacsonyabb érték Csehországot (41,9 százalék) és Lengyelországot (54,2 százalék) jellemzi, ami a gyorsan változó, válságokkal terhelt időben nagy előny számukra, hiszen nem terheli a költségvetésüket jelentős kamatfizetési kötelezettség.
Az államháztartási hiány 2021 negyedik negyedévében Magyarországon volt a legnagyobb, 11 százalék, a második helyen Szlovákiát találjuk 10,1 százalékkal. A legalacsonyabb hiány Németország van, 3,7 százalék, de nem magas az osztrák (5,1 százalék) és a lengyel érték (5,8 százalék) sem. Az EU-ban a GDP-arányos hiány átlagértéke 2,9 százalék.
Az ipari termelés 2022 áprilisában márciushoz viszonyítva Csehországban 0,9, Magyarországon 1,5, Szlovákiában pedig 1,1 százalékkal csökkent. A német érték 1,3, a lengyel 0,2, az osztrák 2,2 százalékos növekedést mutat. Az EU-s átlagérték szerényen, 0,3 százalékkal bővült.
Az új cégek létrejötte fontos mutató, hiszen a gazdaság dinamizmusát, új tevékenységek megjelenését jelzi. Az Eurostat adatai 2022 első negyedévére állnak rendelkezésre, de nem minden országra. A vizsgált hat országból csak négyre, Magyarországra, Lengyelországra, Szlovákiára és Németországra van adat: mindegyik negatív, ami azt mutatja, hogy 2021 negyedik negyedévéhez viszonyítva csökkent az új cégbejegyzések száma.
A csökkenés Magyarországon 3,6, Lengyelországban 1,4, Szlovákiában 10,3 és Németországban 5,3 százalék. Az EU legtöbb országában egyébként a csökkenés a jellemző. Ellenpélda Hollandia, ahol 1,1, Litvánia, ahol 15,4, és Horvátország, ahol 3,4 százalékkal nőtt az újonnan indult cégek száma. A kedvező üzleti környezete miatt állandóan dicsért Észtországban viszont drámai mértékben, 27,4 százalékkal csökkent az újonnan regisztrált cégek száma.
Az építőipar is vegyesen teljesített. Márciusról áprilisra a vizsgált hat ország mindegyikében teljesítménycsökkenés volt tapasztalható: a legnagyobb, 5,9 százalékos Magyarországon, a legkisebb, 1,6 százalékos pedig Ausztriában. A lengyel érték 5,1, a szlovák 3,7 és a német 2,1 százalékos csökkenéssel zárta az áprilist.
Márciusról áprilisra a kiskereskedelem is romló adatokat mutat. A legnagyobb, 5,4 százalékos csökkenés Németországban, a legalacsonyabb, 1,4 százalékos pedig Szlovákiában volt. A magyar kiskereskedelem értéke áprilisban 2,4, a lengyel 3,3 százalékkal maradt a márciusi érték alatt. A cseh adat nem áll rendelkezésre.
A nemzetközi kereskedelemtől való függőség beszerzési problémákkal terhelt válságok idején gyenge pontja egy gazdaságnak. E függőség a vizsgált hat ország közül Magyarországon a második legerősebb, a GDP 156,1 százalékát éri el. Bennünket csak Szlovákia előz meg 195,2 százalékkal. A cseh érték 143,5, a lengyel 115,5, az osztrák 114,6 és a német csupán 94,2 százalék. Szlovákia erősen romló gazdasági adatai éppen ebből az erős, elsősorban a német autóipartól való függőségből adódnak.
A gazdasági helyzet nagy hatással van a foglalkoztatottságra, a munkanélküliségre és a fiatalok munkavállalási lehetőségeire is. A mortalitás alakulására pedig a pandémia kezelése és az egészségügyi hálózat működési hatékonysága lehet a legnagyobb hatással.
A táblázat adatai szerint Magyarország a munkaerővel kapcsolatos mutatókban a V4-ek között általában a második (foglalkoztatottság, nem dolgozó, nem tanuló fiatalok, többlethalálozás) vagy a harmadik helyen van (munkanélküliség).
Meglepő, hogy egy mutató – a nem dolgozó, nem tanuló fiatalok – kivételével az osztrák és német adatok nem sokkal jobbak a V4-ek adatainál. Sőt például a munkanélküliségre és a foglalkoztatottságra az osztrák adat rosszabb, a többlethalálozásra pedig nemcsak az osztrák, hanem a német adatnál is jobbak egyes V4-országok adatai.
Nézzük meg még egy fontos, a jövővel kapcsolatos mutató, a gazdasági hangulatindex alakulását is!
A hangulatindex értéke általában elég alacsony, március óta Lengyelországban, a teljes időszakban Szlovákiában és egy hónap kivételével Csehországban is 100 százalék alatt van. A magyar érték január, az osztrák február óta romlik. A német érték márciustól romlik, de utána stabilan tartja magát. De májusban 100 alatt volt a belga, a dán, az észt, a lett és a szlovén érték is. Viszont jobb a hangulatindex-értéke Horvátországban (109,3), Olaszországban (106,3), és Portugáliában (107,4). A 100 alatti hangulatindex pesszimista véleményt tükröz a gazdaság jövőbeli alakulásával kapcsolatban.
A tartósan alacsony hangulatindex-érték alacsonyabb beruházási és fogyasztási szinttel járhat együtt. Fontos friss adat továbbá, hogy a júniusi beszerzésimenedzser-index 54,8-ről 51,2-re esett vissza a gazdaságra általában az eurózónában, a feldolgozóipar esetében pedig csak 49,3-es értéket ért el (az ING Bank elemzése szerint). Ez arra utalhat, hogy a termelés és a fogyasztás növekedési üteme egyaránt csökkenhet.
Összességében az adatok alakulása a környezeti bizonytalanság, a háború és a szankciók okozta gazdasági problémák hatásait mutatja. Az újonnan piacra lépő cégek csökkenő száma is a fokozott bizonytalansággal van kapcsolatban. Az egészségi állapot sem ad optimizmusra okot, hiszen továbbra is magas a mortalitási szint. A V4-országok között elsősorban Szlovákia romló adataira érdemes felfigyelni, és levonni belőle azt a következtetést, hogy egy gazdaság egyetlen ágazattól való erős függése gyorsan változó, bizonytalan körülmények között nagy kockázatot jelent. Ezt érzékelteti az IMD versenyképesség-kutató június 14-én megjelent tanulmánya is, amely szerint a GDP-növekedés esélye tekintetében Szlovákia a vizsgált 63 ország között az 55. helyen van. Exportja 2022 áprilisában márciushoz viszonyítva gyakorlatilag stagnált (0,1 százalékos növekedés), míg az EU-s átlag 2,1 százalékos bővülést mutatott. Igaz, havi, illetve negyedéves adatokat közölt az Eurostat, de az egyik hónapról, illetve az egyik negyedévről a másikra alakuló értékek sokkal érzékenyebben mutathatják az elindult változásokat, mint az éves összehasonlítások. A következő elemzés júliusban várható.
