BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Dallos Krisztián

Moduláris infrastruktúra mint lehetséges megoldás a globális és egészségügyi krízishelyzetekben

Ha kifejezetten a logisztikára vagy az ideiglenes infrastruktúrára és annak az egészségügyhöz fűződő kapcsolatára fókuszálunk, akkor kijelenthető, hogy az elmúlt évek válságai rámutattak arra is, hogy az ideiglenes infrastruktúrát igénylő helyzetekben nagy szükség van a gyors és fenntartható megoldásokra.
2022.06.07., kedd 19:03

A Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) felmérése szerint 2021-ben a legnagyobb természeti katasztrófák Magyarország GDP-jének megfelelő összegű, közel 150 milliárd dollárnyi (hozzávetőleg 47 billió forintnyi) kárt okoztak a világon. Csak az Egyesült Államokban húsz olyan éghajlati katasztrófa történt, amelyek mindegyike legalább egymilliárd dollár veszteséget okozott.

A különböző természeti katasztrófákban pedig körülbelül minden tizedik otthon érintett volt.

Ez körülbelül 14,5 millió otthont és megközelítőleg 57 millió dollár vagyoni kárt jelent.

Európában pedig a 2021 nyarán bekövetkezett németországi áradások okoztak az elmúlt negyven évben nem tapasztalt mértékű kárt, és legalább 240 ember halálát. Ezek a számok is mutatják: a klímaváltozás hatására világszerte egyre gyakoribbak és egyre nagyobb károkat okoznak az olyan természeti katasztrófák, amelyek az emberek lakhatását is veszélybe sodorják. 

Az elmúlt évtized során a klímaváltozás természetre gyakorolt pusztító hatása mellett ugyanakkor modern társadalmunk olyan válságokat is megélt, amelyek hosszú távú hatását egyelőre nehéz megjósolni. Gondolhatunk itt akár a már három éve tartó Covid–19 világjárványra és a gazdaságban vagy az egészségügyben tapasztalt következményeire: az elmaradt műtétekre, a feltorlódott várólistákra, az elszálló élelmiszerárakra, az ellátási nehézségekre, az akadozó logisztikai láncokra.

De nem feledkezhetünk meg arról az Ebola-járványról sem, amely 2013–2016 között tombolt Nyugat-Afrikában, legalább tizenegyezer emberéletet követelve, és amely jelenleg is problémát okoz az afrikai országokban. Ahogy nehéz szó nélkül elmenni a humanitárius krízishelyzetek, az Ukrajnában hónapok óta dúló háború vagy a világ különböző pontjain időről időre, újra és újra fellángoló konfliktushelyzetek mellett is. 

A klímaváltozásra és az ezzel több szempontból is összefüggő, a globális egészségügyet is nagyban érintő problémákra egyelőre nincs univerzális megoldás. Szerencsére azonban a különböző szegmensekben, iparágakban számos ígéretes ötletet lehet találni, amelyek kapaszkodót jelenthetnek a jövőre nézve. Így ha kifejezetten a logisztikára vagy az ideiglenes infrastruktúrára és annak az egészségügyhöz fűződő kapcsolatára fókuszálunk, akkor kijelenthető, hogy az elmúlt évek válságai rámutattak arra is, hogy az ideiglenes infrastruktúrát igénylő helyzetekben nagy szükség van a gyors és fenntartható megoldásokra.

Ahhoz ugyanis kétség sem férhet, hogy az elmúlt években a koronavírus-járvány eddig soha nem látott nyomást helyezett az egészségügyre nemcsak Magyarországon, hanem globális szinten is. Arra kényszerítve a kórházakat és az egészségügyi intézményeket, hogy átgondolják, újraszervezzék a rendelkezésükre álló infrastruktúrát és tereket, hogy gyorsan alkalmazkodjanak egy példátlan és megterhelő válsághelyzethez. Mindezt úgy, hogy a rendszereiknek, az egészségügyi ellátásnak szakadatlanul elképesztő nyomás alatt kellett működnie.

Ennek hatására az egészségügyi rendszerben is felismerték a moduláris és átmeneti infrastruktúra-megoldásokban rejlő potenciált. Ezen megoldások alatt például az olyan, konténerekben kialakított létesítményeket értjük, amelyek összecsukhatók, modulárisak, könnyen szállíthatók, ezáltal a bennük kialakított infrastruktúra-megoldásokat ott és akkor lehet használni, ahol és amikor azokra szükség van. Emellett ezek az egységek később szükség szerint egy másik helyszínen „újrahasznosíthatók”, így költséghatékonyabbnak is bizonyulnak egy teljesen új létesítmény felépítéséhez képest. Az átmeneti infrastruktúrát biztosító konténerekben így létesíthetők kórtermek, laboregységek és tesztelési pontok. Számos országban, például Abu-Dzabiban éppen azért tudták megfelelően kezelni a járványhelyzetet, mert az egészségügy nagyban támaszkodott ezekre a moduláris infrastruktúra-megoldásokra, ezáltal is enyhítve a kórházak kapacitásproblémáit.

Ezzel szemben például a lehetőséggel kevésbé élő Ausztrália egyes államaiban az egészségügyi szolgáltatóknak a korábbi műtőkapacitás 50 vagy 75 százalékára kellett korlátozniuk az elektív műtéteket. Ahogy hasonló intézkedésekre volt szükség a hazai egészségügyben is. Egy ideiglenes moduláris egészségügyi létesítmény viszont nagymértékben segíthet kompenzálni a kapacitáshiányból eredő problémákat. 

A járványhelyzet enyhülésével, az élet normalizálódásával a moduláris egészségügyi létesítmények megnövekedett szerepe nem szorul és nem is szorulhat háttérbe, hiszen ezek az építmények nem csak világjárványok esetén jelentenek ideális megoldást az egészségügy számára. A pandémia ugyanis nemcsak az egészségügy fontosságára, hanem az ott tapasztalható akut problémákra, például az elmaradott rendszerekből és eszközökből vagy a leromlott épületekből adódó nehézségekre is rávilágított.

A jövőben a működésükből és a kapacitásproblémákból adódó fennakadások enyhítésére például a kórházbővítések és az intézmények modernizációja jelenthet megoldást. A felújítási és bővítési munkálatok során pedig logikus és kézenfekvő választás a moduláris infrastruktúra, az akár az összecsukható konténerekben kialakított átmeneti létesítmények: a kórházak udvarán létesített kórtermek, laborok, klinikák, tesztelési központok, ahol folyamatos lehet a járóbeteg-, a sürgősségi ellátás vagy a rutinműtétek elvégzése. 

A moduláris megoldások emellett az egészségügyet is megterhelő, már korábban említett természeti katasztrófahelyzetekben is kapaszkodók lehetnek. Környezeti katasztrófák, humanitárius krízishelyzetek esetén ugyanis az ideiglenes infrastruktúra egyrészt a fedél nélkül maradottak vagy a menekülésre kényszerülők lakhatási problémáira lehet átmeneti, ugyanakkor biztonságosabb megoldás.

Másrészt a katasztrófahelyszínek közelében kialakíthatók olyan, az átmeneti infrastruktúrára épülő, kiterjedt és komplex rendszerek, amelyek egy létesítményben és egy időben biztosítják a feltételeket a sérültek ápolására, a járóbetegek ellátására, a beavatkozások elvégzésére. Gyorsan, ugyanakkor fenntartható módon. Távlatokban gondolkodva ugyanis a fenntarthatóságnak is elhanyagolhatatlan szempontnak kell lennie, akárcsak a gyors, hatékony és kompakt megoldásoknak, még akkor is, ha ezeknek „mindössze” átmeneti vagy ideiglenes szerepük lesz.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.