A közelmúltban a kormány extraprofitadót vezetett be több szektorban is, egyebek mellett a légi közlekedésben. A kormányrendelet értelmében 2022. július 1-jétől az extraprofitadót – a tranzit (átszálló) utasokat kivéve – valamennyi Magyarországról induló utas után meg kell fizetni 3900 forint vagy 9750 forint összegben, az utas úti céljától függően. Az adó megfizetésére a kormányrendelet szerint a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet köteles.

A kormányrendelet megjelenése után már olvasni lehetett azokat a híreket, hogy az adót a földi kiszolgáló cégek a légitársaságokkal fogják megfizettetni, akik pedig tovább terhelik azt az utasokra, tehát ennyivel drágábbak lesznek a repülőjegyek. A Ryanair például az utasait arról tájékoztatta, hogy foglalási dátumtól függetlenül valamennyi, július 1. utánra váltott repülőjegy esetében meg kell fizetniük a többletet, egyúttal felkínálta a repülőjegyek visszaváltásának lehetőségét is. Válaszul a Ryanair ellen fogyasztóvédelmi eljárás indult.

Az áremelés önmagában nem fogyasztóvédelmi kérdés

Maga a polgári törvénykönyv is rögzíti, hogy a gazdasági társaságok fő célja, egyben lételeme az üzletszerűség, azaz a profittermelés, hiszen ez a létezésük alapja. Tehát ha egy társaság – legyen az légitársaság – arra törekszik, hogy nyereséges legyen az üzlete, önmagában nem vethetünk rá követ. 

Akkor, amikor egy-egy vállalkozás az árait megemeli, avagy csökkenti, nem köteles megindokolni annak miértjét. 

A repülőjegyek kapcsán a közelmúltban általánosságban tapasztalható az áremelkedés, amelynek hátterében legfőképp a koronavírus-világjárvány veszteségeinek enyhítése és az üzemanyag árak drágulása állt eddig. Most pedig az extraprofitadó. Nézzük meg az áremelést konkrétan fogyasztóvédelmi szempontból, és e körben válasszuk szét azokat, akik 2022. július 1. utáni utazásra még nem vásároltak jegyet, valamint azokat, akik 2022. július 1. utáni utazásra már rendelkeznek jeggyel.

Akik 2022. július 1. után utaznának, de még nem vásároltak repülőjegyet 

Az árak közlése kapcsán a társaságoknak meg kell felelniük bizonyos jogszabályi előírásoknak: egyebek között annak, hogy az árakat oly módon kell feltüntetni, hogy azt az összeget mutassa, amelyet a fogyasztónak ténylegesen meg kell fizetnie a fizetőeszköz (például forint) feltüntetésével, mindezt egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan. 

Ez a légitársaságok esetében azt jelenti, hogy akkor, amikor az utas repülőjegyet vásárol, pontosan azt az összeget kell látnia, amelyet ténylegesen megfizet (ideértve az esetleges külön szolgáltatásokat, mint az első osztály felára vagy a bőröndök feladásának díja). Amíg az utas pontosan látja és tudja, hogy mennyit fizet a repülőjegyekért – bármennyibe kerüljön is –, addig ez jogi szempontból rendben van, annál is inkább, mert az utas az információk birtokában dönthet úgy, hogy mégsem vásárolja meg. Ezt a logikát követve voltaképpen teljesen mindegy, hogy az áremelkedést az üzemanyagárak emelkedése, a koronavírus-világjárvány, az extraprofitadó vagy bármi más eredményezi, ez – mindaddig, amíg az utas világosan és egyértelműen látja a vásárláskor az árakat, azaz ezzel tud kalkulálni – nem fogyasztóvédelmi kérdés. 

Belgium Ryanair
Fotó: NurPhoto

Akik 2022. július 1. után utaznának, és már vásároltak repülőjegyet 

Mint ismert, az extraprofitadó a július 1-jén induló repülések esetében fizetendő, addig nem. Idetartozik, hogy a július 1-jétől alkalmazandó extraprofitadóról szóló kormányrendelet június 4-én jelent meg. Azaz ha a légitársaságok szemfülesek voltak, akkor már aznap árat emeltek, vagy nem sokkal később, és mint már tisztáztuk, ez nem jogsértő, mivel aki ezután veszi meg a repülőjegyét, világosan látja, hogy mennyibe kerül az utazása. Emellett önmagában az sem jogsértő, ha a társaságok egyszerre emelnek árat, vagy nem sokkal egymást követően, feltéve, hogy ezt nem összehangoltan teszik. Felmerül azonban, hogy mi a helyzet azokkal a június 4. előtt megváltott jegyekkel, amelyek július 1. utánra szólnak?

A kérdés megválaszolása azért nehéz, mert az adó mindenképpen megfizetendő lesz annak ellenére, hogy ezzel a légitársaság nem kalkulálhatott ezeknél a jegyeknél. Ezért, a június 4. előtti áraikban ez nem is jelenhetett meg. A már említett EK-rendelet ebben annyi eligazítást ad, hogy a légitársaság a repülőjegyek árának feltüntetésekor a tarifadíjon túl köteles az ár közzétételének idején elkerülhetetlen és előre látható valamennyi adót, díjat, felárat és illetéket közölni. Miután az extraprofitadóról június 4. előtt a légitársaság nem tudhatott, ezért az extraprofitadó előzetes közlésének elmulasztása nem tekinthető jogsértőnek. 

Következik-e ebből az, hogy az adó ezen az alapon áthárítható?

A légitársaságok, ugyanúgy, mint más hasonló nagyobb cégek, rendelkeznek ÁSZF-fel, és ezek rendszerint kitérnek az utólagos áremelés lehetséges eseteire és arra, hogy ez az eljárás milyen feltételek mellett alkalmazható; nincs ez másként a Ryanair ÁSZF-jénél sem. Az európai uniós, továbbá a magyar jogszabályok az ÁSZF-ekben megjelenő egyoldalú szerződésmódosítás – jelen esetben konkrétan az egyoldalú áremelés – kapcsán annyit rögzítenek, hogy ez akkor tekinthető tisztességtelennek, ha a fogyasztó számára ezzel párhuzamosan nem kínálja fel a felmondás vagy az elállás lehetőségét. Vagyis ha az extraprofitadó beépítését a légitársaság oly módon közli, hogy ezzel együtt felkínálja a visszatérítés lehetőségét, akkor jogi szempontból ez elfogadhatónak tűnik. Valószínűleg ennek kapcsán jogilag az is tisztázandó kérdés lesz, hogy ez egyáltalán egy adó áthárításának, avagy mindössze egy újonnan felmerült költség beépítésének tekinthető a légitársaság oldalán.

Ezzel szemben a joggyakorlat rendszerint tisztességtelennek tekinti azt, ha egy cég a kötelezettség teljesítését járulékos feltételekhez köti. Az további joggyakorlati elemzést igényel, hogy vajon az extraprofitadó megfizetése ilyennek tekinthető-e, vagy sem; mindez igaz annak tükrében is, hogy az utas az adó megfizetése helyett úgy is dönthet, hogy visszaváltja a repülőjegyét, azaz él a választási, döntési lehetőségével. A teljes képhez hozzátartozik, hogy visszaváltás esetén valószínűleg nehéz lesz olyan légitársaságot találni, amely nagyjából ugyanabban az időben, ugyanoda elviszi az utast, és amelynek az árai az áremelést ne tartalmaznák. Az anyagi veszteség tehát valószínűleg nagyobb lenne a végén, mint plusz pár ezer forint. A megindult fogyasztóvédelmi eljárás feltehetően éppen ezeket a kérdéseket fogja körbejárni.