Az egyre növekvő bizonytalanság közepette a cégek keresik a lehetőségeket és elemzik a várható veszélyhelyzeteket. A McKinsey frissen megjelent elemzése (Economic conditions outlook, June 2022.) szerint a földrajzi elhelyezkedés nagy hatással van a lehetőségekre és a veszélyekre egyaránt. A 2022. június 6-10. között végzett online felmérésben 899 cég vett részt.
A legnagyobb gondnak a többség az inflációt említette, és csak utána következett a háború és a szankciók hatásai. Gazdasági lehetőségeikről csak az ázsiai cégek nyilatkoztak optimistán, legpesszimistábbak pedig az európai cégek voltak. A háború gazdaságra gyakorolt negatív hatásait is az európai cégek érzik nagyobbnak. Az általánosabb vélemény ennél pozitívabb.
Sokan vélik úgy, hogy a háború vagy teljesen befejeződik a következő 6 hónapban, vagy minimálisra csökkennek a háborús események. Ettől függetlenül az energiahiány fennmaradhat, ezért a korábbi, úgynevezett dekarbonizációs célok visszafogottabbá válnak. Sőt – főleg Európában – újabb beruházások is várhatók a fosszilis energiatermelés területén. Az ellátási problémák azoknál a cégeknél a nagyobbak, amelyek Kínából szereznek be alapanyagot és részegységeket. Ennek fő okai lehettek az ismétlődő kínai lezárások. De az ellátási láncok további akadozása nem szűnik meg, és ennek árfelhajtó hatása is csak lassan csökken. Igaz ez az energia és az élelmiszerárakra is. Az élelmiszerár növekedése, illetve az élelmiszerhiány pedig újabb néptömegeket indíthat el Európa felé. Összességében a válaszadók 50 százaléka szerint az elkövetkező 6 hónapban tovább nehezednek a cégek működésének globális környezeti feltételei. Ezen belül azonban csak 39 százalék gondolja azt, hogy saját országán belül is romlani fog az üzleti környezet. Az optimistább cégek általában ázsiaiak. Sőt az ázsiai cégek kétharmada szerint országuk gazdasági helyzete folyamatosan javul, és többségük további javulást vár 2022 második felében. Legjobbnak a kínai cégek látják a kilátásaikat. Viszont az európai és az észak-amerikai cégek pesszimistán ítélik meg a 2022. év hátralévő részének gazdasági körülményeit. Ezeket a megfigyeléseket alátámasztják a romló európai bizalmi indexek is. Az Eurostat adatai szerint a gazdasági bizalmi index értéke az EU-ban ez év februárja óta folyamatosan csökken: a januári 112,6-os értékről májusra 104,1-re esett vissza.
A V4-ek között a cseh érték a legrosszabb, 96,8, a lengyel 97,8, a szlovák pedig 98,2. Egyedül a magyar érték maradt, igaz nem sokkal, a 100-as referenciaérték fölött (102,4). Az európai gazdasággal kapcsolatos kockázatokat jelzi, hogy júniusban, éves szinten 42 százalékos volt az energiaár emelkedése (Eurostat). Az EU gazdaságának pedig még mindig a nagy energiaigénnyel működő feldolgozóipar az erőssége. A globális gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatos pesszimista előrejelzéseket alátámasztja az amerikai állampapírok hozamának alakulása is. Normális gazdasági helyzetben az egyforma kockázatú hosszútávú állampapírok hozama magasabb, mint a rövidtávúaké. Ha ez a helyzet megfordul, az a bizonytalanság várható növekedését és recessziós veszélyt jelezhet. 2022. április elsején az USA-ban a 10 éves állampapírok hozama a kettőéveseké alá süllyedt. Elemzők szerint 1980 óta 4 volt az USA-ban, és mind a négy előtt bekövetkezett a hosszú és rövidtávú hozamgörbék hozamának cserélődése. Persze a hozamok alakulása a befektetők szubjektív kockázat érzékelésétől is függ. Amikor nő az a központi bank pedig – csökkentése érdekében – növeli az alapkamatot, a befektetők attól tarthatnak, hogy a kamatnövelés visszafoghatja a gazdasági növekedést. A Bloomberg MLIV 2022. március 29. és április 1. közötti felmérése szerint (Bloomberg MLIV Survey), amelyben 525 befektető vett részt, 14,9 százalék véli úgy, hogy az USA-ban még 2022-ben recesszió lesz, 48,4 százalék pedig azt valószínüsíti, hogy a recesszió 2023-ban fog bekövetkezni.
Az USA és az EU gazdasági problémái nyilván nagy hatással vannak a világgazdaságra. Ezt szemlélteti az IMF áprilisi előrejelzése is, amely szerint a világgazdaság a 2021. évi 6,1 százalékos növekedése 2022-ben és 2023-ban is 3,6 százalékra eshet vissza. A lassulást éppen a fejlett országok recessziós veszélyeinek tulajdonítja az IMF. Ezen országok gazdasági növekedési esélyeit 2022-ben 3,3 és 2023-ban 2,4 százalékra rontotta. Az úgynevezett feltörekvő országok és Ázsia növekedése viszont 2022-ben 3,8 és 2023-ban 4,4 százalék lehet. (IMF, World Economic Outlook, 2022. április)
Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a világgazdaság normális működését akadályozó tényezők a közeljövőben nem tűnnek el. A háború gyors befejezése jelentősen javítaná a vállalkozások biztonságérzetét. A folytatódó bizonytalanságok viszont elsősorban az EU és az USA gazdaságának esélyeit rontják, így tovább javulhat Ázsia versenyképessége az EU-hoz és az USA-hoz képest. Ami pedig a cégek lehetőségeit illeti, az erős infláció, a szankciók és a háború elsősorban az európai cégek piaci lehetőségeit rontja. Ezért egyrészt erősödnie kellene a belső együttműködésnek, például a láncok távoli országokban működő részlegeinek visszahozásával Európába, másrészt – főleg régiónk cégei esetén – új piacokat, új lehetőségeket is kellene keresni.
