Nyár van, végre megint utazhatunk. Más kérdés, hogy az előzetes számításainkhoz képest a végén mennyibe kerül majd a családnak a szállás, az ellátás vagy csak a repülőjegyeink. Amennyiben utóbbiak díja „menet közben”, vagyis a megvásárlásukat követően nem várt módon megemelkedik, érthető a felháborodás, ahogyan persze az is, hogy a légitársaságok, a szállásadók és lényegében az összes vállalkozás nemcsak túlélni szeretne a mostani válságos gazdasági helyzetben, de nyereségesen működni. Az elmúlt  hetek sajtóhíreiből tudjuk, hogy több hatóság is folyamatosan monitorozza a piacot és igyekszik a légi utasok jogainak védelmére kelni. 

Passengers wait at Rome's Fiumicino airport during a strike by workers of some airline companies which forcibly cancelled hundreds of flights, in Rome, on July 17, 2022. (Photo by Andreas SOLARO / AFP)

Fotó: Andreas Solaro / AFP

A „harcban” bevethető egyes hatósági eszközök és az eljárás alá vont vállalkozások érvei is széles skálán mozoghatnak. Látjuk majd, hogy eljárása végén mire jut a fogyasztómegtévesztéssel az illetékes kormányhivatal, illetve a civil egyesület sikerre viszi-e a közérdekű pert. A fogyasztóvédelmi politikáért felelős Igazságügyi Minisztérium mindenesetre részletes tanácsokkal szolgál a légi utasok jogairól, az elérhető egyes fórumokról a honlapján, emellett az ECC-Net travel alkalmazás is segíthet. 

Az is biztos, hogy fogyasztóként jogunk van az előzetes, világos, pontos és részletes tájékoztatáshoz a szerződésünk több releváns részletét illetően, így a velünk szerződő vállalkozás különösen az adott termék, szolgáltatás ára, díja kapcsán köteles részünkre korrekt felvilágosítást adni. Olyat és úgy, és olyan időben, amit megértünk és mérlegelni tudunk, még mielőtt döntünk, szerződünk. Kockázatos magatartás a vállalkozások részéről, ha a fogyasztót egy-egy jól hangzó szlogennel, jutányosnak tűnő ajánlattal húzzák be a csőbe, vagyis amikor a fogyasztóhoz célirányosan eljuttatott főbb reklámüzenet, szerződéskötést megelőző tájékoztatás tartalmát az ÁSZF egy-egy kikötése pontosítja, árnyalja, oly módon, hogy az az érzésünk támad, hogy nem szerződtünk volna, ha jó előre ismerjük a részleteket. Mert az ördög mindig azokban bújik meg. Az a sokszor hangoztatott érv pedig,  hogy nem szeretünk ÁSZF-et olvasni, lehet igaz, de összességében csak olaj a tűzre. Egy ilyen kifogás teljességgel irreleváns abból a szempontból, hogy aki ÁSZF-fel szerződik, köteles a fogyasztóval megismertetni annak tartalmát a rendelés leadása-felvétele előtt. Sőt, külön tájékoztatni kell a fogyasztót arról a feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, vagy a felek között korábban alkalmazott feltételektől. Az a kikötés pedig, amely a vállalkozást a szerződés szerinti fő kötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, csak akkor válik a kontraktus részévé, ha azt a fogyasztó – külön tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. Mindezt online szerződéskötéskor is biztosítani kell, ami komoly kihívás. Érthető a vállalkozások részéről, hogy az úgynevezett fogyasztói élményt óvják, és erre hivatkozással mellőzni próbálnak sok fogyasztói tájékoztatást, de tudni kell, hogy a fogyasztómegtévesztések miatt kiszabható bírságok igen magasak lehetnek: a GVH a bírságszámításkor a bírság kiinduló összegének a reklámköltés nettó összegét tekinti, és a bírságplafon az adott vállalkozás előző évi nettó árbevételének a 10 százaléka. 

Viszont a bírságok nem a megtévesztett fogyasztókat, hanem a Magyar Államkincstárt gyarapítják. Pénzéhez a megtévesztett fogyasztó akkor juthat, ha a vállalkozás tevőleges jóvátételt eszközöl, vagyis utólag kompenzációt biztosít vagy az arra hatáskörrel rendelkező egy-egy szerv a bíróságon sikerre visz egy-egy közérdekű pert, ami miatt később az egyéni igényérvényesítés is egyszerűbb. Perelni viszont nehéz – és ez a közérdekű keresetek, valamint az igényérvényesítések területére is igaz. Az erre feljogosított hazai szervek – a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, az ügyészség, a fogyasztóvédelmi hatóságok, a Gazdasági Versenyhivatal és az MNB – is csak ritkán perelnek a köz érdekében. Holott a fogyasztóvédelem igencsak magas szintjét biztosítják a sikerre vitt közérdekű perek. A fogyasztók széles körét érintő jogsértések esetén bevethető közérdekű kereset hasznos jogintézmény: óriási segítség a fogyasztóknak, ha a nyertes ítéletre hivatkozással a jogsértés bizonyítottnak tekinthető.  A másik oldalon, a vállalkozás részéről pedig igazi rémálom, ha a támadott tisztességtelen általános szerződési feltételei „erga omnes” (minden sérelmet a szenvedő félre kiterjedő) hatállyal úgymond „kihullanak” a már megkötött szerződésekből. 

A közeljövőben kiderül, hogy a repülőjegyekkel kapcsolatosan melyik hatóság milyen eredményeket ér el, ahogyan az is, mikor sikerül a hazai jogalkotónak a kollektív keresetekről szóló 2020/1828-as EU-irányelv hazai átültetését teljesítenie – ennek a határideje 2022. december 25.