Július 22-én a Fitch Ratings megerősítette a magyar BBB-s minősítését, stabil kilátással. Ez pontszámban 60-at jelent. Összehasonlításként a lengyel és szlovák pontszám 75, a cseh pedig 85.
A korábbi minősítés változatlanul hagyását a Fitch Ratings azzal indokolta, hogy várhatóan a beruházások folytatódnak, ennek következtében – ha a körülmények nem romlanak – megmaradhat az 5 százalék körüli dinamikus Ennek azonban feltétele, hogy Magyarország szeptember vége felé hozzájusson az Európai Helyreállítási Alapból járó összeghez, illetve hogy újabb források is, mint például az Európa következő generációja csomag forrásai is megnyíljanak hazánk számára. Ha ez nem következik be, az komoly gondot okoz, mivel a beruházásokat az emelkedő kamatú piaci forrásokból kellene finanszírozni, ami nemcsak az eladósodottság már most is magas szintjét, hanem a hiányt növelő kamatterheket is megemelné. Azt is hozzáteszik, hogy az emelkedő kamatok már most is fejfájást okozhatnak, hiszen a magyar adósság kb. 20 százaléka változó kamatozású eszközökben van. A Fitch figyelmeztet arra, hogy az ez évben várható 77 százalékos államadósságszint gyenge pontnak tekinthető, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a többi BBB minősítésű országnál az adósság mediánértéke – amelynél egyforma számú kisebb és nagyobb érték fordul elő – csupán 55 százalék.
Gyengeségként említi a Fitch a magyar gazdaság, elsősorban a feldolgozóipar kiemelkedően magas energiaintenzitását is, aminél magasabb érték csak öt országban van (Eurostat, 2022. április 14., 2010. évi árbázison). Ugyanakkor az olaj 80, a gáz 95 százaléka Oroszországból érkezik, ami bizonytalanságot jelent. Ezért úgy becsüli, hogy további takarékoskodásra lesz szükség. Ennek keretében az energiaköltségek terén előbb-utóbb Magyarországnak is át kell térnie a piaci árakra – véli a Fitch. Bizonytalanságnak gondolják azt is, hogy a növekvő – amelynek 2022. évi átlagos nagyságát 11,3, a 2023-ast pedig 7,6 százalékra vetítik előre –, valamint az augusztus 1-jétől megemelkedő hazai energiaárak visszafoghatják a fogyasztást, ami az év első felében a gazdasági növekedés motorja volt. A nemzetközi környezet sem kedvez a gazdasági növekedésnek, hiszen a német gazdaság esetleges recesszióba fordulása nagy pofont adna a magyar gazdaságnak is. A német feldolgozóipar ugyanis nemcsak az emelkedő energiaárak, hanem a továbbra is meglévő beszerzési nehézségek miatt nagy bajban van. Ezek persze mind olyan bizonytalanságok, amelyek alakulásáról lehetnek optimista és pesszimista becsléseink, és jelenleg nem tudhatjuk, hogy mi fog bekövetkezni.
Dicséri a Fitch a kormány elkötelezettségét a hiány csökkentésére. Ennek egyik lépése volt az extraprofitadó, és ennek tekinthetők a rezsiköltségek csökkentésének korábbi rendszerét módosító megoldások is.
Összességében a Fitch úgy látja, hogy a teljes 2022. évi hiány 4,9, a 2023-as pedig 3,9 százalék körül alakulhat. Azonban egy további veszélyhelyzettel is szembe kell nézni. Rendkívül magas ugyanis a folyó fizetési mérleg hiánya: többszöröse a szintén BBB kategóriájú országok hiánya mediánértékének. (A magyar érték a kb. 7 százaléka, a többi BBB kategóriájú országnál pedig 1,8.) Ennek a hosszabb ideje nagyon gyenge az oka, miközben az a megugrott fogyasztásitermék-kereslet és a növekvő energiaárak miatt elfutott. 2022. január–április között az export átlagos növekedése 5,5, az importé pedig 18 százalék volt. A gyengélkedő export fő oka a német feldolgozóiparhoz való erős kötődésünk a járműgyártáson keresztül. Az egyenleg javítására a megoldás elsősorban a nagy importigényű beruházások elhalasztása, másrészt az export fokozása lehetne. A kivitel növeléséhez azonban színesebb exportösszetételre lenne szükség, vagyis csökkenteni kellene az exportteljesítmény erős függését a járműipartól.
Az értékelés legizgalmasabb része az, hogy mi kellene a felminősítéshez, illetve mi okozna leminősítést. Magyarország esetén nagy szükség lenne a felminősítésre, hiszen csak két pozícióval vagyunk a befektetésre nem javasolt kategória felett.
A felminősítéshez – a Fitch szerint – a költségvetési hiány konszolidációjára, az adósságállomány csökkentésére és fenntartható növekedésre van szükség. Javítaná a felminősítési esélyeket az üzleti környezet javulása, a gazdaságpolitikai döntéshozatal átláthatóságának és kiszámíthatóságának növekedése. Leminősítést pedig az okozna, ha ezeken a területeken romló tendenciák indulnának el.
