A 2021-ben már elindult, a háború miatt pedig felgyorsult energiaár-emelkedés következtében azok a hazai vállalatok, amelyek ezt megtehették, az energiahatékonysági projektekre helyezték figyelmüket. Ezek egy része nem igényel nagy befektetést, de a megtérülés szinte minden esetben garantálható. Bár a megtérülés ideje változhat, az energiahatékonyság javítását célzó projektek – amint azt a Siemens hazai cégeknél szerzett tapasztalatai is alátámasztják – lényegében ugyanazt a sémát követik.
Az első lépés az energiamonitoring, amely nem áll meg a mérőeszközöknél és a gyártósoroknál, hanem kiterjed az üzem működésének egészére, így a víz- és a gőzfelhasználásra. Az összegyűjtött adatokról egy megfelelő adatvizualizációt biztosító szoftver segítségével távolról is valós időben nyomon követhető „képet” kaphatunk, és az így rendelkezésre álló információk alapján határozhatjuk meg a következő teendőket. Gyakran kiderül, hogy egy gép hosszabb-rövidebb időre kikapcsolható – vagy akkor, amikor az aktuális terv eléréséhez nincs is rá szükség, vagy azokban az időszakokban – például a cigarettaszünetekben –, amikor a dolgozók „üresben járatják”. Ez komoly megtakarítást jelenthet, hiszen a motorok, amelyek mindenütt jelen vannak, ahol valami mozog, a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak. Érdemes a cserét is megfontolni, hiszen egy új modellel az energiaigény a felére is csökkenhet. A villamos hajtások fékezésekor felszabaduló energiát vissza lehet táplálni a rendszerbe (ahogy ez a hibrid meghajtású járművek egy részénél meg is valósul), de a szerszámgépek vezérlésének korszerűsítése is jelentős energiamegtakarítást eredményezhet.
A korszerűsítés nem jelenti feltétlenül azt, hogy a meglévő gépparkot újra kell cserélni. A szükséges szenzorokkal a több évtizede megbízhatóan működő berendezéseink is felszerelhetők és szabályozhatóvá tehetők, amivel biztosíthatjuk, hogy mindig csak azok az egységek – például egy kemencében azok a fűtőbetétek – „dolgozzanak”, amelyekre valóban szükség van.
A folyamatok és/vagy a technológia korszerűsítésével a termelő gépeknél akár 25 százalékos energiamegtakarítás is elérhető.
A gyártási folyamatok energiahatékonyságának javítása után a következő lépés az épületautomatizálás. Egy épület energiafelhasználásának nagyjából 70 százalékáért a HVAC-rendszerek felelősek, a fűtés, a szellőztetés és a légkondicionálás automatizálása révén pedig 5–30 százalékos megtakarítást érhetünk el. Hasonló a helyzet a világítás esetén: ha például egy épületrész világítását LED-esre cseréljük és mozgásérzékelőkkel automatizáljuk, hozzávetőlegesen 10 százalék elektromos energiát takaríthatunk meg.
Az energiahatékonysági befektetéseknek legalább háromszoros „hasznuk” van.
A legprózaibb a retorziók elkerülése: a cégvezetők nyilván ismerik a takarékos(abb) működés irányába terelő jogszabályokat (például azt, amely szerint a nagyobb teljesítményű önálló villamos berendezésekhez külön almérő szükséges), ezeknek pedig meg kell felelni, a mostani energiakrízistől függetlenül is. A második a költségek csökkentése, aminek a jelentősége a következő hónapokban/években várhatóan még nagyobb lesz. Végül, de nem utolsósorban: a felelős energiafelhasználással – és itt nem csupán az elektromos áramról, hanem a vízről, a gőzről vagy a hulladék hasznosításáról is beszélünk – a karbonlábnyomunk mérete csökken, a szemlélet megváltozásával a vállalat „jövőképesebbé” válik. Ha az energiahatékonyság javítása érdekében tett lépések összeadódnak, az – Neil Armstronggal szólva – hatalmas ugrást jelent az emberiségnek.
