Már 8 milliárdan élünk a Földön
Mérföldkőhöz ért az emberiség, az ENSZ számításai szerint bolygónk népessége november közepén elérte a 8 milliárd főt. A világ népességszámának alakulásáról az elmúlt 350 évre állnak rendelkezésre viszonylag megbízható adatok, ezekből látható, hogy az utóbbi századokban a népességszám gyorsuló ütemben gyarapodott: a Föld lakóinak a száma 1804 körül érte el az egymilliárd főt, ezt követően 123 évre volt szükség, amíg megduplázódott (1927), a következő duplázódáshoz pedig már csak 47 esztendőnek kellett eltelnie (1974).
A múlt század közepétől robbanásszerű volt a növekedés, így viszonylag rövid időszak után, 1987-ben már 5 milliárdan voltunk. Ez alkalomból az ENSZ 1989-ben július 11-ét népesedési világnappá nyilvánította, azzal a céllal, hogy a figyelmet a népességnövekedéssel járó problémákra irányítsa. Azóta alig valamivel több mint három évtized alatt 2022-re újabb 3 milliárddal gyarapodtunk.
A gyorsuló növekedés főleg azzal magyarázható, hogy a fejlődő országokban, régiókban is végbement az a demográfiai átmenet, ami a fejlett államokban már korábban lezajlott, azaz az életkörülmények, az egészségügyi ellátórendszerek javulásával az emberek egyre magasabb életkort éltek meg, továbbá alacsonyabb lett az anyai és a csecsemőhalandóság, mérséklődött a szegénység is. Mindez annak ellenére eredményezett népességgyarapodást, hogy az utóbbi évtizedekben a termékenység globálisan csökkent.
Az ENSZ szakemberei mindig három – alacsony, közepes és magas – számítást készítenek a népességszám jövőbeni alakulására. A legvalószínűbb, közepes változat szerint a kétezres évek második felében a népességnövekedés üteme tovább lassul, az 1960-as évekre jellemző évi 2 százalék, és a napjainkban tapasztalható 0,82 százalék körüli értékről 2050-re 0,45 százalékra esik vissza, sőt, addigra több mint 60, többnyire európai ország népessége már csökken.
Ennek ellenére néhány évtizedig globálisan továbbra is a népességszám emelkedésével kell számolnunk, mivel – főleg a fejlődő országokban – magas a szülőképes korú nők létszáma. Mintegy 35 év múlva elérhetjük a 10 milliárd főt, majd a 2080-as években várhatóan 10,4 milliárddal tetőzik a népességszám, és ezen a szinten állandósulhat a század végéig.
A népességnövekedés napjainkban is más és más kihívás elé állítja az egyes országokat, régiókat, elsősorban a gazdasági fejlettségük szerint.
Az éhínség, a járványok, a rossz egészségügyi és szociális ellátórendszer ma is jelentős tömegeket érint a fejlődő országokban, ugyanakkor a fejlettebb régiókban, mint például a globális népességen belül egyre kisebb súlyt képviselő Európában az elöregedő korstruktúra található a társadalmi problémák középpontjában.
Azonban nemcsak a fejlett térségekben, hanem a világ valamennyi országában idősödik a népesség. 2018 volt az első év, amikor a 65 évesek és idősebbek létszáma meghaladta az 5 év alattiakét. A születéskor várható élettartam világszinten 71 év, ez az előrejelzések szerint 2050-ig eléri a 77-et. Napjainkban az életkilátások tekintetében a két szélsőértéket Afrika, valamint Ausztrália és Óceánia képviseli, az Afrikában élők 18 évvel rövidebb élettartamot remélhetnek, aminek a fő oka többek között az 5 év alattiak és az anyák magasabb halálozási aránya, az egyes fertőző betegségek, illetve a társadalmi konfliktusok. A különbségek a jövőben várhatóan csökkennek.
A termékenység és az élethossz változása mellett az egyes régiók népességszámát a nemzetközi migráció is alakítja.
Becslések szerint 2020-ban 281 millió ember élt a születési országán kívül. Közel kétharmaduk munkavállalás céljából változtatott hazát, de köztük sok millió menekült és menedékkérő is volt. A migráció várhatóan tovább emelkedik, többek között az éghajlatváltozás súlyosbodó hatásai miatt.
Az emberiség fejlődése és fennmaradása szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy meddig nőhet a népesség, hány embert képes eltartani a Föld. Mivel a bolygó erőforrásai végesek, az ENSZ és a világ legtöbb kormánya programjaiba foglalta a fenntarthatóság követelményét.
